Újabb maflás Zuckerbergnek: 25 millió dollárra büntették a Metát

Rájár a rúd Mark Zuckerbergre: a világ egykori ura egyetlen év alatt bukott 100 milliárd dollárt, most pedig cégének a 25 milliós büntetés mellett 10,5 millió dollár jogi költséget is ki kell csengetnie. És igen, az elmúlt esztendőben mind a Facebook, mind a Meta akkora anyagi és morális szabadesésbe kezdett, hogy a büntetés jelen pillanatban nagyon is érzékenyen érintheti a metaverzumba menekülő, és a való világról már tudomást is alig vevő főnököt,

elsősorban annak tőzsdére gyakorolt hatásától, hogy a hirdetői bizalom megrendüléséről már ne is beszéljünk. 

A Metát Washington állam bírósága kaszálta el, miután megállapította: a vállalat 2019 és 2021 között

Az 1972-ben elfogadott átláthatósági törvény ugyanis előírja a hirdetési felületet áruló cégeknek a hirdetők nevének, címének, a hirdetések összegének, valamint a hirdetés megtekintőinek pontos számának dokumentálási kötelezettségét és közzétételét. Ezt a Meta valahogyan az említett alkalommal elfelejtette betartani.

A mostani, legmagasabb büntetést azért kapta a cég, mert 2018-ban ugyanezen okokból már beperelték, így visszaesőnek minősül. Akkor 240 000 dollárral megúszta, és ígéretet tett a törvény maradéktalan betartására. Később Zuckerberg durcáskodni kezdett, és közölte: a politikai hirdetések tekintetében kivonul Washington államból. Végül maradt, ám úgy folytatta a hirdetések és reklámok értékesítését, hogy ismét semmibe vette a vonatkozó jogszabályokat. 

Hibás érvelés

A Facebook a bíróságon azzal érvelt, hogy az állam törvényei alkotmányellenesek, a Facebook pedig nem állami, hanem magánvállalat. Az állam jogalkalmazásának őreit azonban ez a védekezés cseppet sem hatotta meg, felbukkant ugyanis egy olyan tény, amely jelentősen átformálja Zuckerberg zavaros érvelését.

megfejelve mintegy 800 millió dollárnyi hirdetési és támogatási összeggel, így az állami pénzben lubickoló vállalat bajosan hivatkozhat alkotmányellenességre a politikai hirdetések elszámoltathatóságának tekintetében. 
       
A Facebook számos problémával küzd. A részvények értékének csökkenésével egyenes arányban  zuhan a felhasználók száma – utóbbinál teljesen tetten érhető a bizalmatlanság, amely a Big Tech cégeket övezi cenzúrájuk és baloldali elfogultságuk miatt. (Elon Musk éppen ettől szabadíthatja meg a Twitter, tervével pedig a csiripelő platform öles léptekkel indulhat térhódításra.) 

Tárgyalási alap

A kiábrándultság Zuckerberg adatkezelési anomáliáinak is köszönhető: a vezér többszöri lebukása ellenére sokáig üzleti tárgyalási alapként kezelte a felhasználók adatait, a közelmúlt szivárgási botrányai pedig pláne nem sokakat győzött meg arról, hogy minden rendben van a platform biztonsága körül. (A tavalyi, 533 millió felhasználó kiszivárgott adatai közül 377 ezer magyar vonatkozású is volt.) 

A magánélet szentségét semmibe vevő adatvédelem márpedig

a Washington Post közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 73 százaléka véli úgy, hogy a Big Tech cégek üzleti kereskedelmet folytatnak adataikkal. Az összes platform közül ráadásul a Facebookot tartják a legmegbízhatatlanabbnak: a megkérdezettek 72 százaléka gondolja úgy, hogy a vállalat egyszerűen darabárunak tartja a felhasználókat, adataikat pedig úgy adja és veszi, ahogy éppen aktuális üzleti érdeke megkívánja.

Musk Twitter-vásárlásával mindenféle szempontból átrendeződik a Big Tech közösségi platformok háborúja. A világ leggazdagabb embere üzleti, adatvédelmi és cenzúra szempontjából egyaránt radikális változásokat tervez. Ha Zuckerberg továbbra sem hajlandó kimozdulni metaverzumából, a tavalyi és idei mélyrepülés végzetes zuhanásba csaphat át. Onnan pedig nehéz lesz a visszaút: új madár fogja uralni az eget.

Fotó: 123rf