A mostani, legmagasabb büntetést azért kapta a cég, mert 2018-ban ugyanezen okokból már beperelték, így visszaesőnek minősül. Akkor 240 000 dollárral megúszta, és ígéretet tett a törvény maradéktalan betartására. Később Zuckerberg durcáskodni kezdett, és közölte: a politikai hirdetések tekintetében kivonul Washington államból. Végül maradt, ám úgy folytatta a hirdetések és reklámok értékesítését, hogy ismét semmibe vette a vonatkozó jogszabályokat.
Hibás érvelés
A Facebook a bíróságon azzal érvelt, hogy az állam törvényei alkotmányellenesek, a Facebook pedig nem állami, hanem magánvállalat. Az állam jogalkalmazásának őreit azonban ez a védekezés cseppet sem hatotta meg, felbukkant ugyanis egy olyan tény, amely jelentősen átformálja Zuckerberg zavaros érvelését.
A Facebook mintegy 35 millió dollárnyi adójóváírást kért és kapott Washington államtól,
megfejelve mintegy 800 millió dollárnyi hirdetési és támogatási összeggel, így az állami pénzben lubickoló vállalat bajosan hivatkozhat alkotmányellenességre a politikai hirdetések elszámoltathatóságának tekintetében.
A Facebook számos problémával küzd. A részvények értékének csökkenésével egyenes arányban zuhan a felhasználók száma – utóbbinál teljesen tetten érhető a bizalmatlanság, amely a Big Tech cégeket övezi cenzúrájuk és baloldali elfogultságuk miatt. (Elon Musk éppen ettől szabadíthatja meg a Twitter, tervével pedig a csiripelő platform öles léptekkel indulhat térhódításra.)