A közelmúltban zárult a Magyar Multi Program harmadik köre. A pályázati rendszer eddigi eredményeiről és a jövő ambiciózus terveiről György László államtitkár beszélt a Trend FM műsorában.
A „Fejlődik a hazai” műsorának vendége György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára volt, aki a Magyar Multi Program (MMP) sikeréről és eredményességéről számolt be az adásban. Az államtitkár október 12-én, az MMP oklevélátadó ünnepségén úgy fogalmazott: minden feltétel adott, hogy
a Magyar Multi Program segítségével pedig az a cél, hogy a hazai kis- és középvállalkozásokból 2030-ig minimum 15-20 regionális, három évtizeden belül pedig legalább két-három magyar tulajdonú, globális multi váljon.
A műsorban György László elmondta: idáig 134 cég összesen 65,8 milliárd forint értékben részesült a Magyar Multi Program támogatásában. A Program elindítása kapcsán felidézte a kilencvenes évek elhibázott privatizációs folyamatait, amely a nagy, magyar tulajdonú vállalkozások megszüntetésével azt eredményezte, hogy
„Két lehetőség van arra, hogy kijussunk a globális piacokra. Az egyik, hogy a globális láncokat bevonzzuk Magyarországra, és számukra kedvező körülményeket teremtünk. A másik, hogy segítünk multivá fejlődni azoknak az ígéretes magyar kis- és középvállalkozásoknak, amelyekben megvan a képesség, az ambíció, valamint rendelkeznek olyan termékkel, szolgáltatással, amely nemzetközileg is versenyképes” – fogalmazott. Hozzátette: sokszor éri az a kritika a kormányt, hogy a külföldi vállalkozásokat támogatja, de ez csak annyiban igaz, amennyiben kaput tudnak nyitni a szélesebb piacok felé a magyar érdekek előtt, valamint amennyiben magyar munkavállalókat foglalkoztatnak. A kormány alapvetően és nagyon hangsúlyosan a hazai vállalkozások támogatását helyezi előtérbe, amelynek – a magyarországi piacgazdaság késői kialakulása ellenére – szervezettségben, hatékonyságban és termelési eredményességben máris világviszonylatban is kiemelkedő eredményei vannak.
György László elmondta: a tárca megbízásából a Makronóm Intézet felmérést készített arról, hogy az elmúlt tíz évben a többihez képest milyen eltérő eszközökkel érték el az eredményeiket a legsikeresebben fejlődő cégek. Az elemzés több száz vállalkozás megkeresése után készült el, és kimutatta, hogy a listát vezető 250 cégnél hat olyan irányítási technikát használnak, amely mindegyik esetében megegyezett.
Az első egészen magától értetődőnek tűnik, mégsem az. „A legfontosabb tényező, hogy legyen ambíciója, jövőképe a vállalkozásnak. Sokszor az ambíció hiánya az, ami visszafogja a magyar vállalkozásokat” – fogalmazott az államtitkár.
A második, hogy mernek és akarnak befektetni a tudásba.
Ez a különbség nagy mértékben és tisztán látható módon tudja növelni a hatékonyságot.
A harmadik és a negyedik bizonyos fokig összekapcsolódik: a sikeres cégek kiemelkedően exportorientáltak, ebből következik, hogy
vagyis külön csoport vagy személy foglalkozik az exportfolyamatokkal, és külön a termék- és folyamat-innovációval.
Az ötödik, hogy ezek a cégek szorosan együttműködnek az egyetemekkel és a szakképzési ágakkal. „Úgy alakítottuk át Magyarországon az egyetemi- és szakképzéseket, hogy azok nyitni tudjanak a környezetükre, a vállalkozások igényeire. Ott meg lehet tanulni az alapokat, de azt, amitől ezek a hallgatók és diákok igazán értékessé válnak a munkaerőpiacon, a cégekkel közösen, a duális képzési rendszer segítségével tudják létrehozni” – mondta György László.
A hatodik, hogy a cégek nem csak befektetnek a tudásba, de meg is fizetik azt. Az államtitkár hangsúlyozta: „ezeknél a vállalkozásoknál a mediánbér közel 70 százalékkal magasabb az átlagosnál. Nem azért tudnak ennyit fizetni, mert sikeresek, hanem azért sikeresek, mert megfizetik a munkavállalóikat”.
Arra a kérdésre, hogy mik a Program legfőbb erősségei, György László úgy válaszolt: az MMP kapcsán közel 3000 vállalkozóval egyeztettek. Amit azonnal láttak, hogy aki a Program által támogatást nyer, annak gyökeresen szakítani kell a „siló-szemlélettel”, vagyis azzal a mentalitással, amelynek során egy vállalat különböző szintjei vagy csoportjai nem azonos szinten fejlődnek akár szervezeti kultúra, akár gazdasági működés szempontjából. Amennyire az EU-s támogatási politika engedte,
„Komoly elvárások is vannak a részünkről. Fontos jellemzője a Programnak, hogy a támogatási összeg nem ingyen pénz. A MMP-ben nem lehet csak úgy vissza nem térítendő támogatást kapni, ezek mind úgynevezett feltételesen vissza nem térítendő támogatások. A vállalkozásoknak a magyar gazdaság növekedésénél háromszor gyorsabb ütemben kell fejleszteniük, hogy ezt a pénzt megtarthassák, különben 0 százalékos hitellé alakul át, amit vissza kell fizetniük” – mondta György László, hangsúlyozva, hogy a gyorsaság stratégiai fontosságú a Programban, de nem csak annak részéről, akik kapja.
„Aki gyorsan ad, kétszer ad. Az MMP sajátossága, hogy a pályázat benyújtását követő 2-3 hónapon belül forráshoz tudnak jutni a pályázó vállalkozások. Ez manapság kiemelten fontos a gazdasági körülmények gyors változása miatt. Ahol látunk importhelyettesítési vagy exportlehetőséget, olyan piaci rést, ahol a cég érvényesülni tudna, ott azonnal tudunk segíteni” – fogalmazott.
A cégeken belüli vezetői generációváltás kapcsán az államtitkár elmondta: a jó vállalkozók mind időben megadják a lehetőséget családtagjaiknak, hogy bekapcsolódjanak az irányításba annak érdekében, hogy az üzlet familiáris keretek között fejlődhessen tovább. Persze – tette hozzá – van más jó megoldás is, hiszen
ez a vezetőség pedig bevásárolja magát a tulajdonosi körbe – egy olyan ügyvezetővel, aki korábban például egy globális multinacionális vállalatnál sajátította el a vezetői tudást és a vállalati működést.
György László elmondta: a Magyar Multi Program a kormány szándékai szerint folytatódik, de sok minden függ az Európai Bizottsággal folytatott brüsszeli megbeszélésekről az EU-s pénzek kapcsán. „A magunk részéről a gazdasági és innovatív fejlesztésekért felelős operatív program megtervezésével már egy éve készen vagyunk. Az a célunk, hogy az ehhez szükséges fejlesztési forrásokat is előteremtsük” – hangsúlyozta a KIM államtitkára.
A helyzet most más, mint 2022 őszén volt: a folyó fizetési mérleg többlete kedvező, azaz a forintgyengülést főként a Fed-kamatvárakozások, a közel-keleti konfliktus és az amerikai választások okozta bizonytalanság okozza. E hatások enyhülésével a forint erősödése várható – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedése a Makronóm Intézet elemzője szerint két fő célt szolgál: a kkv-k hatékonyságának javításával elősegíteni a jövedelmek növekedését, illetve kezelni a lakhatási válságot az építőipar támogatásával párhuzamosan.
Megszólalt az államtitkár.
A heti Presszóban szó esett a Fővárosi Közgyűlés megalakulásáról, Magyar Péter tüntetéséről és Kiss László DK-s polgármester börtönből irányított önkormányzatáról is.
Elismerően nyilatkozott hazánkról a Mandinernek Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt EP-delegációvezetője.
Nem mindennapi videót osztott meg a közösségi oldalán Sulyok Tamás, köztársasági elnök.
Egyelőre vizsgálják a hatóságok, mi áll a gyanús haláleset mögött.
Az amerikai média nem tudja megbocsájtani Melania Trumpnak, hogy az elmúlt kilenc évben egyszer sem panaszkodott a férjére.
