a felhalmozódott óriási hazai tudás és szellemi tőke is más helyekre, zömében globális multinacionális vállalatokhoz vándorolt.
„Két lehetőség van arra, hogy kijussunk a globális piacokra. Az egyik, hogy a globális láncokat bevonzzuk Magyarországra, és számukra kedvező körülményeket teremtünk. A másik, hogy segítünk multivá fejlődni azoknak az ígéretes magyar kis- és középvállalkozásoknak, amelyekben megvan a képesség, az ambíció, valamint rendelkeznek olyan termékkel, szolgáltatással, amely nemzetközileg is versenyképes” – fogalmazott. Hozzátette: sokszor éri az a kritika a kormányt, hogy a külföldi vállalkozásokat támogatja, de ez csak annyiban igaz, amennyiben kaput tudnak nyitni a szélesebb piacok felé a magyar érdekek előtt, valamint amennyiben magyar munkavállalókat foglalkoztatnak. A kormány alapvetően és nagyon hangsúlyosan a hazai vállalkozások támogatását helyezi előtérbe, amelynek – a magyarországi piacgazdaság késői kialakulása ellenére – szervezettségben, hatékonyságban és termelési eredményességben máris világviszonylatban is kiemelkedő eredményei vannak.
A hatos szempontrendszer
György László elmondta: a tárca megbízásából a Makronóm Intézet felmérést készített arról, hogy az elmúlt tíz évben a többihez képest milyen eltérő eszközökkel érték el az eredményeiket a legsikeresebben fejlődő cégek. Az elemzés több száz vállalkozás megkeresése után készült el, és kimutatta, hogy a listát vezető 250 cégnél hat olyan irányítási technikát használnak, amely mindegyik esetében megegyezett.
Az első egészen magától értetődőnek tűnik, mégsem az. „A legfontosabb tényező, hogy legyen ambíciója, jövőképe a vállalkozásnak. Sokszor az ambíció hiánya az, ami visszafogja a magyar vállalkozásokat” – fogalmazott az államtitkár.