Európa a fosszilis energia korának végleges lezárását tűzte ki célul. Még a háború előtt. Most elég reménytelenül fest a helyzet.
A BP legújabb jelentésében szereplő adatokból készítették el a Statista munkatársai azt az infografikát, amely egyszerűen és érthetően mutatja meg, melyik ország jellemzően milyen típusú energiát használ Európában.
Az első pillantásra látható, hogy a szankciók által felpörgött energiaválság nem kedvezett a zöld átállás terveinek, és a kontinens jelenleg jobban ki van szolgáltatva a fosszilis energiahordozóknak, mint valaha.
Ukrajna, Lengyelország, Észtország, Csehország és Bulgária alapvetően a szénenergiára támaszkodik, mellette az olaj és a földgáz alapú energiaellátás dominál a kontinensen. A szép piros terület Franciaország, ahol a szinte hagyományosnak mondható atomenergia ismét győzedelmeskedett, míg a halványzöld Dánia, amely zömében máris megújuló energiákat, többek között szélenergiát használ. A víz hasznosításában Svédország, Izland és Norvégia járnak az élen: ezekben az országokban a természeti adottságok miatt a vízenergia a nyerő, utóbbi két államban a teljes energiaellátás 60 százalékát biztosítják az erőművek.
Az európai országok nem adták fel a 2050-es klímacélokat, de a jelenlegi térképre nézve jól látszik:
A közelgő tél legfontosabb kérdése továbbra is az: a kormányok honnan és mennyi fosszilis energiahordozót tudnak bespájzolni, és hogyan tudják azok folyamatos pótlását megoldani.
Fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel
Magyar Péter testvére és Bárándy Péter mellesleg azokért a bírákért tüntetett, akik most kapnak akkora fizetésemelést, hogy 2,2 millió forintot keressenek.
Kacsoh Dániel vendégei a Mandiner stúdiójában Fodor Gábor, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója és Szabó László producer.
Boris Kálnoky riportja a választás előtti állapotokról már elérhető a Mandiner YouTube-csatornáján.
Az MCC-OH Országos Gimnáziumi Rangsora új módszertan mentén született, hét objektív szempont alapján értékelték az intézményeket.
Egyre többen érzik úgy, hogy a német gazdasági modell összeomlott – és most a választások dönthetnek az ország jövőjéről.
Már csaknem 14 millió forint gyűlt össze.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka ismertette a tárgyalás részleteit.
„Ezeknek az átutalásoknak végre véget kell vetni” – írta a német politikus.
