Európa a fosszilis energia korának végleges lezárását tűzte ki célul. Még a háború előtt. Most elég reménytelenül fest a helyzet.
A BP legújabb jelentésében szereplő adatokból készítették el a Statista munkatársai azt az infografikát, amely egyszerűen és érthetően mutatja meg, melyik ország jellemzően milyen típusú energiát használ Európában.
Az első pillantásra látható, hogy a szankciók által felpörgött energiaválság nem kedvezett a zöld átállás terveinek, és a kontinens jelenleg jobban ki van szolgáltatva a fosszilis energiahordozóknak, mint valaha.
Ukrajna, Lengyelország, Észtország, Csehország és Bulgária alapvetően a szénenergiára támaszkodik, mellette az olaj és a földgáz alapú energiaellátás dominál a kontinensen. A szép piros terület Franciaország, ahol a szinte hagyományosnak mondható atomenergia ismét győzedelmeskedett, míg a halványzöld Dánia, amely zömében máris megújuló energiákat, többek között szélenergiát használ. A víz hasznosításában Svédország, Izland és Norvégia járnak az élen: ezekben az országokban a természeti adottságok miatt a vízenergia a nyerő, utóbbi két államban a teljes energiaellátás 60 százalékát biztosítják az erőművek.
Az európai országok nem adták fel a 2050-es klímacélokat, de a jelenlegi térképre nézve jól látszik:
A közelgő tél legfontosabb kérdése továbbra is az: a kormányok honnan és mennyi fosszilis energiahordozót tudnak bespájzolni, és hogyan tudják azok folyamatos pótlását megoldani.
Fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel
A zöld átállással új erőművek létesülhetnek itthon, a hazai napenergia-kapacitás bővítése rekordokat dönt, klímacélú vállalásainkat pedig már idő előtt teljesítjük. Nagyinterjúnk az energiaügyi miniszterrel ellátásbiztonságról, gazdasági versenyképességről, hálózatfejlesztésekről, energiaárakról.
Lengyelország miniszterelnöke csütörtökön interjút adott az Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozója közben.
A háború, a brüsszeli szankciós politika és az energiaválság legyengítették Európa gazdaságát.
Háborúk és kioktatás helyett béke és pragmatikus együttműködések– valahogy így lehet összefoglalni a formálódó világpolitikai menüsort. Kacsoh Dániel írása.
A Mandiner politikai lap. Közel háromszázezer ember olvas minket naponta; ők rajtunk keresztül akarják megérteni, mi zajlik körülöttünk a világban, idehaza és külföldön egyaránt.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
A hazugság lényege, hogy mire használják ezeket a valós problémákat: keleti orientáció, jogállamlebontás, feudálkapitalista önkény.
Nyolc embert ítéltek el.
