Elkészült a hároméves bérmegállapodás: csütörtökön kiderülhet, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2027-ig
A Mandiner úgy tudja, meglesz az átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés, de a részletekre csak holnap derül fény.
Európa a fosszilis energia korának végleges lezárását tűzte ki célul. Még a háború előtt. Most elég reménytelenül fest a helyzet.
A BP legújabb jelentésében szereplő adatokból készítették el a Statista munkatársai azt az infografikát, amely egyszerűen és érthetően mutatja meg, melyik ország jellemzően milyen típusú energiát használ Európában.
Az első pillantásra látható, hogy a szankciók által felpörgött energiaválság nem kedvezett a zöld átállás terveinek, és a kontinens jelenleg jobban ki van szolgáltatva a fosszilis energiahordozóknak, mint valaha.
Ukrajna, Lengyelország, Észtország, Csehország és Bulgária alapvetően a szénenergiára támaszkodik, mellette az olaj és a földgáz alapú energiaellátás dominál a kontinensen. A szép piros terület Franciaország, ahol a szinte hagyományosnak mondható atomenergia ismét győzedelmeskedett, míg a halványzöld Dánia, amely zömében máris megújuló energiákat, többek között szélenergiát használ. A víz hasznosításában Svédország, Izland és Norvégia járnak az élen: ezekben az országokban a természeti adottságok miatt a vízenergia a nyerő, utóbbi két államban a teljes energiaellátás 60 százalékát biztosítják az erőművek.
Az európai országok nem adták fel a 2050-es klímacélokat, de a jelenlegi térképre nézve jól látszik:
A közelgő tél legfontosabb kérdése továbbra is az: a kormányok honnan és mennyi fosszilis energiahordozót tudnak bespájzolni, és hogyan tudják azok folyamatos pótlását megoldani.
Fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel