Dél-Koreában a legsúlyosabb a demográfiai válság

A nemrég közzétett adatok szerint 2021-ben a termékenységi ráta 0,81-re esett vissza Dél-Koreában az azt megelőző éves 0,84-gyel szemben. Ezzel Dél-Koreában a legalacsonyabb a termékenységi ráta az egész világon. Mint az elemzésből kiderül: 2020-ban fordult elő első ízben Dél-Koreában, hogy a halálozások száma meghaladta a születések számát.

A világ legalacsonyabb termékenységi rátája

2020-ban 275.800 gyerek született Dél-Koreában, ami 2019-cel összevetve összességében egy 10 százalékos csökkenést jelent, de ez a szám jóval alulmúlja a 2020-ban regisztrált halálesetek számát is: 2020-ban ugyanis Dél-Koreában 307.764 halálesetet regisztráltak.

Dél-Koreában a termékenységi ráta évtizedek óta folyamatosan csökkenő pályán van, 2018-ban már 1-nél járt az egy nőre jutó gyermekek aránya. A 2021-es év volt a hatodik egymást követő év, amikor csökkent ez az arányszám. A világ fejlett gazdaságai is küzdenek a demográfiai válsággal és a természetes fogyás problémájával, de a termékenységi rátájuk átlagosan sem olyan alacsony, mint Dél-Koreában. A fejlett gazdaságokban ez az arányszám átlagosan 1,6 szemben a dél-koreai 0,81-gyel. De az 1,6 sem alkalmas arra, hogy fenntartsa a jelenlegi népességszámot, a 0,81 pedig még annyira sem. Az egyes országoknak szám szerint 2,1-es arányszámra lenne szükségük ahhoz, hogy migráció nélkül számítva jelenlegi népességük változatlan maradjon, azaz ez lényegében azt jelenti, hogy páronként két gyermekre van szükség.

Az alacsony születésszám nem csupán dél-koreai sajátosság, hiszen az elmúlt hat évtizedben globálisan is jelentősen csökkent a termékenységi ráta, amit az OECD és a World Bank számai is alátámasztanak.

A dél-koreai helyzet nem kedvez a gyermekvállalásnak

Dél-Korea tekintetében azért külön érdekes ez a drasztikus esés, mert az 1970-es években még az volt jellemző az országban, hogy egy nőnek átlagosan négy gyereke volt. A termékenységi ráta alakulását szemlélteti az alábbi ábra Dél-Korea, Magyarország, illetve a Világ (átlaga) tekintetében. 

A fentebb említett 1,6-os arányszám csupán a fejlett gazdaságok összesítését foglalja magában, míg az alábbi ábrán a 2,4-es szám a világ átlagára vonatkoztatott mutató, azaz a világ minden országának termékenységi arányszámát veszi figyelembe.

Forrás: World Bank

A népesség csökkenése hosszú távú problémát jelent Dél-Korea számára, hiszen a társadalom elöregedésével egyenesen arányosan növekedni fog a nyugdíjrendszer, valamint az egészségügyi ellátórendszer iránti kereslet. Ez utóbbi tekintetében a kereslet növekedését már a pandémia is érezhetővé tette. A növekvő igény egyúttal jelent megnövekedett nyomást is a közkiadásokra, arról nem is beszélve, hogy az elöregedés végeredményben munkaerőhiányhoz vezet, aminek pedig már konkrét következményei lehetnek a gazdasági növekedésre.

Az okok

A rekordalacsony termékenységi rátára magyarázatul szolgál részben, hogy a dél-koreai nők körében is egyre inkább kezd dominánssá válni a karrierista szemléletmód. A másik dolog, ami visszavetette a termékenységi rátát az a gazdasági nyomás, ami a pandémia alatt fokozódott. A dél-koreai kormány által közzétett 2021-es adatok kapcsán azonban nem lehet megkerülni a megélhetési költségek exponenciális növekedését, a pandémia pedig értelemszerűen elriasztotta a gyermekvállalástól a szülőképes nőket. A jelenlegi tendenciák ismeretében a dél-koreai lakosság az eddigieknél is gyorsabban fog zsugorodni, ami azért probléma, mert ez kihat a gazdasági növekedésre, a lakosságszám csökkenéséből pedig olyan dolgok következnek, mint hogy nem lesz elég ember az elöregedő társadalom gondozásához, a hadseregbe való behíváshoz, de még számos példát lehetne említeni.

A dél-koreai kormány már egy ideje érzékeli a demográfiai krízist, éppen ezért jelentős összegeket fektettek a gyerekvállalás ösztönzését elősegítő különböző programokba, de ezeknek egyelőre nincs érdemi hatása. A dél-koreai kormány 2022-től kezdődően minden megszületett gyermek után 2 millió won készpénz bónuszt adott – amely mintegy 1850 dollárt jelent –, és a születés előtti kiadások fedezésére szolgált. Ez az összeg azon a 300.000 won-os támogatáson felül járt, amelyet a gyermek egyéves koráig osztanak ki. Ezt az ösztönzőt 2025-től kezdve 500.000 wonra emelte a kormány.

Itt érdemes kitérni a dél-koreai nők helyzetére is. Általánosságban elmondható, hogy Dél-Koreában a nők magasan képzettek, ennek ellenére a munkahelyeken nem érvényesül a nők és a férfiak közti egyenlőség elve. Ez a nemek közti bérszakadékra vonatkozó számokban tisztán kirajzolódik. A fejlett gazdaságok közül Dél-Koreában a legnagyobb a nemek közti bérszakadék, amit az alábbi ábra szemléltet.

Forrás: berbarometer

Dél-Koreában a nemek közti bérszakadék 32 százalékos, ami a fejlett gazdaságok átlagos 12 százalékos számának majdnem a triplája. A dél-korai helyzetre jellemző, hogy a nőkre marad a házimunka és a gyermeknevelés tetemes része, és gyakori az is, hogy a gyermekvállalást követően teljesen abbahagyják a munkát, vagy ha nem is hagyják abba, karrierjük mindenképp stagnál. Így tehát egy átlagos dél-koreai nő még a 21. században is ott tart, hogy lényegében kénytelen választani.

Ezzel szemben Magyarországon sokkal jobb a helyzet, mint Dél-Koreában

Először is nézzük a magyar nők helyzetét, valamint a nemek közti bérszakadékot. Rengeteg esetben találkozhatunk azokkal a vélekedésekkel, amelyek szerint a nemek közti foglalkoztatási szakadék óriási, ráadásul az elmúlt években nem is csökkent, szemben az OECD országokkal. Viszont, ha jobban megvizsgáljuk az egész kérdést, akkor ezzel szemben azt láthatjuk, hogy 10 év alatt, pontosabban 2010 és 2020 között az OECD-ben a magyar nők a második legnagyobb növekedést valósították meg, míg a férfiak a legnagyobbat. 2020 második negyedévében ráadásul a magyar nők kisebb mértékben estek vissza, mint az európai uniós átlag, a harmadik negyedévben pedig már a járvány előtti szintnél tartott a ráta. 2022 elején a foglalkoztatásbővülés nagyjából háromnegyedét a nők adták, amiből logikusan következik, hogy a két nem közti különbség e tekintetben tovább csökkent. Viszont azt világossá kell tenni, hogy a nemek közti különbségek helyett a nők foglalkoztatási dinamikáját kell a gondolkodás fókuszába helyezni, mert attól, hogy adott esetben kisebb a nemek közti különbség, az nem jelenti azt, hogy a nők jobban fognak boldogulni.

Ami a nők végzettségi szintjét illeti, ebben a kategóriában is jól állnak a magyar nők, hiszen a magyar nőknek nagyobb része rendelkezik legalább érettségivel, mint az uniós átlag. Ebből következik, hogy Magyarországon az iskolai végzettség hiánya kevésbé akadályozza a nők foglalkoztatását szemben több uniós országgal.

A nemek közti különbségek területén legtöbbször a keresetbeli különbségeket hozzák fel érvként,  viszont minden szervezet más módszert alkalmaz a számításra, ráadásul nem az azonos munkakörben dolgozók közti bérkülönbségeket nézik, innentől kezdve ezzel érvelni teljesen helytelen és hibás.

Az sem igaz, hogy a gyermekes nők helyzete a munkaerőpiacon sokkal rosszabb lenne, mint azoké, akik nem vállalnak gyermeket. Az uniós átlagot és a hazai viszonyokat nézve is meghaladja a gyermekes nők foglalkoztatási rátája a gyermek nélküli nők rátáját.  Ráadásul az Eurostat szerint ebben a tekintetben a legjobb tagállamok között szerepel Magyarország.

A nők szegénységi többletkockázata tekintetében is jobban teljesít Magyarország, mint az unió. Az Eurostat szerint 2019-ben a nők szegénységi vagy társadalmi kirekesztődésének kockázata 22,3 százalék volt, szemben a 17,8 százalékos magyar adattal. E mutató alapján sokkal egzaktabban meg lehet határozni a nők anyagi helyzetét, hiszen nem csak a foglalkoztatott nőkre, hanem a háztartásokban élő valamennyi nőre kiterjed, szemben a fizetéskülönbséggel. Ennek a mutatónak a jelentős javulása nem köszönhető csupán a bérek növekedésének, hozzájárultak a nem rendszeres bevételek és a különböző adókedvezmények is.

De mi okozza a javulást?

2014-től kezdve  a GYED extrával adott a lehetőség, hogy a gyermek fél éves korától munkát vállaljon az édesanya, mindezt a GYED mellett. Ezzel a lehetőséggel 8 év alatt mintegy 400 ezren éltek. Ezzel párhuzamosan a kisgyermekes anyukák iskolai végzettsége is folyamatos növekedést mutatott. Több szakma esetén a diplomát követően bizonyos szakvizsgák is szükségesek, amelyek gyakorlati időt is igényelnek. Ezt a gyakorlatot nem igazán tudták igazolni 2014 előtt a GYES/GYED alatt. A GYED extra ezen felül jelentősen hozzájárult a fekete, illetve szürkefoglalkoztatás csökkenéséhez is, ráadásul rendszerszinten ez egy ösztönző volt a magasabb végzettségű nők gyermekvállalására is.

A fenti ábrán jól látható az is, hogy a nemek közti bérszakadék tekintetében Dél-Koreát Japán követi, amely szintén jelentős társadalmi problémákkal küzd. Japán a 2010-es években tapasztalt fordulópontot többek között a születésszám drámai csökkenésében. Ami érdekes, hogy Japán a magyar példát követve igyekszik megoldani a problémáit, és egy olyan átfogó stratégiát dolgozott ki ami 4 kérdés köré összpontosult. Ezek hasonlítanak a magyar lépésekre. Az egyik cél a zöld társadalom megvalósítása, a másik a digitalizáció felgyorsítása, a harmadik a helyi közösségek és a vidék újjáélesztése, e negyedik a csökkenő születésszám megállítása.

Borítókép: MTI/ EPA/ YNA