Az orosz nemzeti bank legalizálná az iszlám banki tevékenységet

A partnerségek finanszírozásával foglalkozó intézmények képesek lesznek a magánszemélyektől és jogi személyektől forrásokat gyűjteni, és azokat az iszlám jog normáinak megfelelően partneri viszony alapján projektekbe fektetni. Ez általánosságban a bizalmi vagyonkezeléshez hasonlít. Az orosz központi bank készen áll az újításra, de az új rendszert először korlátozott számú régióban szeretné kipróbálni.

A Kommerszant hozzájutott az oroszországi iszlám banki tevékenységről szóló törvénytervezethez, pontosabban a „Partnerségi finanszírozási tevékenységekről” szóló törvénytervezethez és annak két kísérő törvénytervezetéhez.

így a bankok, mint bármely további hitelintézet a szokásos termékeikkel, nem nyújthatnak iszlám banki szolgáltatásokat. A bankok, amelyekhez a Kommerszant megkeresést küldött, inkább nem kommentálták a jelenséget. Kedden, július 12-én Anatolij Akszakov, az Állami Duma Pénzpiaci Bizottságának vezetője elmondta, hogy az oroszországi iszlám banki tevékenységet szabályozó törvénytervezetek akár a hét végéig a Duma elé kerülhetnek. „A dokumentumokat most küldték ki jóváhagyásra, és a törvényeket már az őszi ülésszakon megvizsgálják” – mondta a Kommerszantnak.

Tavaly májusban az Állami Duma Pénzpiaci Bizottságának keretében létrehoztak egy iszlám finanszírozással foglalkozó munkacsoportot, amelynek feladata a törvények pontos módosításának bemutatása az Egyesült Arab Emírségekből és más iszlám országokból érkező pénzáramlás ösztönzése érdekében.

Az iszlám banki tevékenység számos tilalmat és korlátozást tartalmaz

A partnerfinanszírozásról szóló fő tervezethez fűzött magyarázat kimondja, hogy az ilyen szolgáltatásokat speciális típusú, nem hitelező pénzügyi intézmények nyújtják. Ezek a szervezetek bekerülnek az Oroszországi Bank nyilvántartásába, és tagjai lesznek egy önszabályozó szervezetnek.

A tervezet szerint a partnerfinanszírozó intézmények a következő műveleteken keresztül biztosítanak majd finanszírozást:

- készpénzkölcsönök nyújtása jogi és természetes személyeknek kamat felszámítása nélkül;

- kereskedelmi közvetítőként finanszírozza azokat részletvásárlási (halasztott fizetési) vagy pénzügyi lízing megállapodások megkötésével;

- a termelési és kereskedelmi tevékenységek finanszírozása jogi személyek alaptőkéjében való részvétel és/vagy partnerségi feltételek mellett;

- garanciák nyújtása.

Ugyanakkor a partnerfinanszírozó intézmény magánszemélyektől és jogi személyektől is szerezhet forrásokat partnerségi finanszírozási megállapodások keretében és (vagy) a szervezet tőkéjében való részesedés révén (betéti társaságok esetében) – áll a törvénytervezethez fűzött indokolásban.

A partnerfinanszírozó intézmény tevékenységének gazdasági modellje az ügyfelek pénzeszközeinek partnerségi befektetési megállapodások keretében történő bevonásán és elhelyezésén alapul, amelyet áruk vásárlásával, majd áruforgalmi felárral történő értékesítésével részletfizetési vagy halasztott fizetési alapon, illetve lízingszerződések révén valósítanak meg.

– áll a törvénytervezethez fűzött indoklásban.

„Az új helyzetben, amelyet a nyugati pénzügyi piacokkal való kapcsolatok megszakadása jellemez, az orosz állampolgárok, a reálgazdasági vállalatok és a pénzintézetek részéről egyre nagyobb igény mutatkozik az iszlám típusú partneri finanszírozási eszközökre” – jegyzik meg a projekt szerzői.

A kérdéssel már pár éve foglalkoznak, hiszen Elvira Nabiullina, az orosz jegybank kormányzója már a Föderációs Tanács 2014. november 26-i ülésén azt mondta: „A bankok képviselői kérték az iszlám banki tevékenység speciális szabályozásának bevezetését. Most vizsgáljuk ezt a kérdést”.

Az Orosz Nemzeti Bank általánosságban támogatja a partnerfinanszírozás működésének jogi feltételeinek kialakítását. „Ez nagyszerű lehetőségeket biztosít a gazdaságnak nyújtott hitelezés fejlesztésére és a pénzügyi szektor fejlesztésére” – mutatnak rá, viszont a tervezet alapos megvitatást igényel. Az orosz jegybank úgy véli, hogy a partnerségi finanszírozás rendszerét fokozatosan lehet fejleszteni, többek között a szabályozási kísérlet feltételeinek megteremtésével.

Az iszlám bankügy egy nagyon specifikus és hosszú távú téma – mutat rá Alekszej Vojlukov, az Orosz Bankok Szövetségének alelnöke. A várhatóan ezen a héten a Duma elé terjesztendő dokumentumok egyike a Csecsen, Tatár Köztársaságban, valamint Baskíriában és Dagesztánban egy különleges adózási rendszer létrehozására irányuló kísérlet lefolytatásáról szól. Ez a „partnerfinanszírozási műveletek megadóztatása” című törvénytervezet. Vojlukov elmondása szerint a kísérletet 2023 és 2025 között hajtanák végre, és számos partnerfinanszírozó intézmény műveletét mentesítenék az általános forgalmi adó és a jövedelemadó alól.

Banki tevékenység a saría kánonjai szerint – a becsület dolga

Az iszlám (vagy társult) banki tevékenység már nem hangzik egzotikusnak az oroszok számára. Gyakran kapcsolják a tilalmakkal és korlátozásokkal, az ingyenes szolgáltatásokkal és a csak muszlimok számára elérhető hozzáféréssel. Mielőtt elítélnénk, a katolikus egyház is tiltotta a kamat használatát egészen a Medici (hírneves olasz bankárcsalád) pápák érkezéséig.

Az iszlám banki tevékenységet számos dolog jellemzi: kamatozó hitelek tilalma, bizonytalan tranzakciók, alkoholtermelésbe, sertéshús feldolgozásába és értékesítésébe, szerencsejátékba történő befektetések tilalma.

A Kommerszant szerint ma sok szó esik az iszlám banki tevékenységről, de ennek a piacnak az oroszországi szereplői a két kezünkön megszámlálhatóak. Az iszlám bankok és befektetési alapok főként a Közel-Keleten, az Öböl-menti országokban és Malajziában tevékenykednek. Teljes vagyonukat 2 billió dollárra becsülik.

A hagyományos banki ügyintézés alapjai mindenki számára ismerősek – az egész a kifizetésről és a rendelkezésre bocsátott pénzeszközök visszafizetéséről szól. A bank a hitelfelvevőnek nyújtott kölcsönökkel nem törekszik részesedésre az üzletben; célja a kamatos kamatozású hitelnyújtás.

Az iszlámban a bank a hitelfelvevő partnerévé válik, és osztozik a hitelfelvevővel a nyereségben és veszteségben. Az iszlám bank nem fizet kamatot a betét után, de garantálja annak visszafizetését. Az ügyfél viszont jövedelemre számít, ezért társbefektetőjévé válhat azoknak a projekteknek, amelyeknek a bank hitelt nyújt, és amely projekteken a bankkal együtt keres (vagy veszít). Az ilyen befektetések megtérülése nem garantált, bár a nagy projektek általában mindenféle biztosítékkal vannak alátámasztva. Az iszlám bankszektorban léteznek "Card Hasan" nevű kamatmentes kölcsönök, de ezeket csak anyagi segítségként adják a rászorulóknak.

Hogyan működik

A teljes „ingyenesség” végül is egy mítosz.

A legismertebb termék a „murabaha”: a bank megvásárolja a hitelfelvevőnek szükséges terméket vagy eszközt, majd részletekben, saját felárral továbbértékesíti azt. Itt a banknak kell felelősséget vállalnia az árukért.

Előfordul, hogy a bank maga adja tovább az ügyfél számára vásárolt árukat egy harmadik félnek, vagy akár saját eszközeit is eladja az ügyfélnek felárral, majd azonnal visszavásárolja azokat, likviditást biztosítva a hitelfelvevőnek ("tavaruk" és "baj-innach").

Az áru túlságosan formális megközelítése azonban nem üdvözlendő az iszlám társadalomban.

Az idzsara-szerződés értelmében a hitelfelvevő egy árut vagy eszközt lízingel anélkül, hogy az a teljes kifizetésig – a lízinghez vagy bérleti díjhoz hasonlóan – a tulajdonába kerülne.

A tőkebefektetések (vagyonkezelés) esetében létezik a mudaraba, egy nyereség- és veszteségmegosztási szerződés. Az egyik fél tőkét, a másik fél pedig szakértelmet biztosít (irányítja a vállalatot). Csőd esetén a befektető elveszíti a tőkéjét, a menedzsment pedig az állását. A nyereséget a szerződés feltételei szerint osztják fel.

A rövid távú szerződések esetében a musharaka – egy olyan partnerség, amelyben a pénzeszközöket az üzleti projektbe nem csak a bank fekteti be, hanem minden partner  , és ennek megfelelően mindenki arányosan viseli a pénzügyi kockázatokat is.

Ezeken az eszközökön kívül léteznek összetettebbek is. Az iszlámban például tilos az olyan árukkal való tranzakció, amelyek fizikailag nincsenek az eladó birtokában. De akkor hogyan finanszírozzák azokat a gazdákat, akik még nem takarították be a termést, vagy a fejlesztőket, akik egy hosszú távú projekt kezdetén állnak? Két kivételes szerződés van: a saljam és az isztiszna. A „saljam” szerződés értelmében a bank előre megvásárolja a jövőbeni terméket az eladótól az aktuális piaci áron, majd miután már megkapta, nyereséggel eladhatja azt. Az „isztiszna” a gyártás vagy az építés finanszírozását szakaszosan, a megrendelés teljesítése során végzi. A befejezés után az objektum a bank tulajdonába kerül.

Ezen túlmenően az iszlám bankszektorban az eszközérték papírosításának van egy megfelelője, a befektetési jegy, a „szukuk”. A hagyományos banki tevékenység során egy speciális célú gazdasági egység a kibocsátott hitelek (jelzáloghitel, autóhitel stb.) állományán fennálló követelési jogokkal biztosított értékpapírokat bocsát ki, meghatározott kamatjövedelemmel. Az iszlám bankrendszerben a szukuk tulajdonosának joga van a kibocsátás alapjául szolgáló eszközben vagy projektben való részesedésre, a jövedelem pedig az eszköz használatából származó nyereségből való részesedésen keresztül keletkezik. „A hitelfelvevők, ha sikerrel járnak, kísértésbe eshetnek, hogy optimalizálják a nyereséget, hogy alábecsüljék a befektetőknek járó kifizetések összegét, de ha halal befektetésekről van szó, akkor a hitelezőkkel való elszámolás becsületbeli kérdés" – mondja Renat Jedikhanov, a Business Russia iszlám pénzügyi ágának elnöke.

Az iszlám bankrendszerben nincsenek szankciók a nemteljesítés esetén, és a banknak egyébként is óvatosan kell befektetnie az ügyfelek pénzét. A prioritás a hosszú távú és biztonságos befektetések; a spekulatív ügyletek tilosak.

A tőkebefektetések korlátozottak: a tiltott iparágak nem tehetik ki nagy részét a vállalat éves nyereségének vagy forgalmának, konkrétan a sertéshústermelés – legfeljebb 5 százalék, a dohány – 10 százalék lehet, az ilyen típusú termékek gyártásához bérelt létesítmények nem hozhatnak többet a vállalat a nyereségének 25 százalékánál – mondta Ilyas Zaripov, a Plehanov Orosz Közgazdasági Egyetem docense és az iszlám pénzügyi gyakorlat mestere. Elmondása szerint a befektetési politika betartását a pénzintézetnél létrehozott saría tanács ellenőrzi, amely blokkolhatja a törvénytelen tranzakciókat.

Miképp működik ez az oroszoknál?

Oroszországban az iszlám bankszektor még gyerekcipőben jár, és egyes becslések szerint még csak 1,5 milliárd rubelt tesz ki. Oroszország vallási összetétele nagyon eltér a posztszovjet tértől, ahol már megteremtették a megfelelő infrastruktúrát. Az oroszországi iszlám nem hivatalos vallás, a helyzetet pedig súlyosbítja, hogy gyakran tévedésből összekapcsolják a terrorizmussal. Ez az oka annak, hogy az ilyen banki tevékenységet iszlám bankok helyett egyre gyakrabban nevezik partnerbankoknak. Pedig volna rá igény: egyes felmérések szerint az oroszországi muszlimok mintegy 12 százaléka (7-8 millió ember) készen áll az iszlám banki lakossági szolgáltatások igénybevételére, a banki potenciál pedig eléri az 500-700 milliárd rubelt.

Mivel a bankok számára tilos Oroszországban kereskedni, két lehetőség van azok számára, akik a saría kánonjai szerint szeretnének dolgozni. Nem banki struktúrát nyitnak vagy banki engedély alapján dolgoznak, de csak olyan műveleteket végeznek, amelyek nem mondanak ellent az orosz törvényeknek.  A „muzulmán” köztársaságok egyes vállalatai az első utat választották: az Amal pénzügyi ház Tatarisztánban vagy a LaRiba Finance Dagesztánban.  

Most a Sberbank vált a piac katalizátorává. 2018 végéig három régióban – Csecsenföldön, Baskíriában és Tatársztánban – szándékozik megnyitni az „iszlám ablakokat”. A koncepciót és a pénzügyi modellt, valamint az ütemterv két forgatókönyvét már kidolgozták.

Az intézmények viszont arról panaszkodnak, hogy politikai akarat és konkrét utasítás nélkül a kérdés kormányzati szintű kidolgozására nem lehet számítani, ahogy az a közép-ázsiai országokban is történt, és ezen a téren valószínűleg semmi sem fog változni.

Érvek és ellenérvek

Az iszlám pénzügyek kilátásait immár nemcsak az orosz gazdaság keretei között, hanem

A szakértők pesszimisták: pótlásról aligha lehet beszélni, legfeljebb a befektetői kör diverzifikálásáról. Az iszlám bankszektor részesedése a globális pénzügyi rendszerben körülbelül 1 százalék.Kis volumenű, export-import műveletek.

A külföldi iszlám befektetések beáramlását ugyanez a jogbizonytalanság gátolja. Az oroszországi iszlám befektetéseknél az Öböl-menti országokból, Malajziából és Iránból felmerül a kérdés, hogyan szervezzék meg a tranzakciókat, milyen jog alapján és milyen formában. Az iszlám pénzügyi eszközök hagyományos befektetési eszközökké alakulnak át, ami növelheti a tranzakció költségét, bonyolíthatja annak szerkezetét, így kevésbé vonzóvá válik mindkét fél számára.

Ugyanakkor az orosz nagyvállalatokat sem vonzza az iszlám banki tevékenység. Talán pszichológiailag és jogilag még nem állnak készen erre, és a hagyományos hitelezési formák továbbra is prioritást élveznek.

Az oroszországi befektetők sem sietnek. Az Opora Rossii első alelnöke, Pavel Sigal szerint az őt megkereső arab országok befektetőinek fő követelése az volt, hogy válasszák el pénzüket a többitől. „Ez részben megoldható egy alszámla használatával, de ez nem mindenkinek felel meg” – jegyzi meg. 2015 márciusában a Kommerszant újság beszámolt az Al Baraka és az Al Shamal iszlám bankok helyi szereplőkkel folytatott tárgyalásairól. Az orosz bankpiac azonban azóta sokat változott. És jelenleg csak egy megvalósított projekt ismert széles körben, amit a Sheikh Zayed Alapítvány,  Abu Dhabi koronahercegének megbízásából hoztak létre Csecsenföldön.

A problémát azonban nem annyira a törvényekben, mint inkább a befektetési légkörben kell keresni – vélik az elemzők.