A Szépművészeti Múzeum liftjei is az ő munkáik

A Fejlődik a hazai műsorának vendége ezúttal Kováts Dániel, a Nyír-Lift Kft. ügyvezetője volt. A vállalat referenciamunkái között többek között a Parlament, a Zeneakadémia vagy a Szépművészeti Múzeum felvonói is szerepelnek. Napjainkig több mint ezer felvonót telepítettek, amelyek karbantartását is ők végzik, ezzel a tevékenységükkel pedig a hazai tulajdonban lévő hasonló tevékenységet folytató cégek közül a Nyír-Lift a legnagyobb.

A céget édesapja, Kováts Attila alapította a kilencvenes évek elején. A vállalat kezdetben kizárólag felvonó-berendezések tervezésével, gyártásával, szerelésével és karbantartásával foglalkozott, így alapvetően multinacionális cégek beszállítói voltak. Édesapját 2006-ban  egy új vállalat vezetésére kérték fel, így a céget átadta a fiának: a generációváltás az ő esetükben mindössze néhány nap alatt zajlott le. Az ezt követő gazdasági világválság jól rávilágított az építőiparban rejlő kockázatokra, így Kováts Dániel további lehetőségeket keresett a vállalat számára. Az egyik ilyen a nagy stabilitású üzemeltetési, karbantartási és alkatrészgyártási terület volt. Ahogy az ügyvezető fogalmazott: elkezdtek csúcstechnológiás gépekbe fektetni, ezzel pedig új szakasz nyílt a cég történetében. 

Csak egyedi gyártás

Miután a Nyír-Liftnek a felvonógyártás területén a síklemeztől a kész termékig óriási tapasztalata volt, egyre több cég kereste meg őket újabb és újabb rendelésekkel.

A Magyar Multi Program pályázatán nyert összegből kezdték bővíteni telephelyüket, ezzel egy időben újabb egymilliárd forintot fordítottak eszközberuházásra. 

Jelenleg a cég termelésének több mint 90 százalékát a beszállítás és bérgyártás teszi ki a multinacionális cégek felé. Felvonó kabinokat, vázakat, különböző alkatrészeket gyártanak, de komplett lifteket már csak egyedi megrendelés esetén építenek. Kováts Dániel szerint a a multikkal az óriási gyártási darabszám miatt a sztenderd felvonók esetében nehéz versenyezni, de éppen az egyedi gyártás az, ahol viszont igen, hiszen az óriásvállalatok arra nincsenek berendezkedve. Így kerülhet sor olyan presztízsmegrendelések teljesítésére, amilyenek a már említett Parlament vagy Szépművészeti Múzeum esetében is történtek. 

Folytonos fejlesztésre kényszerítve

Az ügyvezető elmondta, hogy egy pillanatra sem állhatnak le a fejlesztésekkel, hiszen a versenytársak teljesítmény- és kapacitásfokozása növekvési kényszert teremt a piacon. Kováts Dániel úgy fogalmazott: az új telephellyel és az egymilliárd forintos eszközberuházással háromszorosára tudják növelni kapacitásukat, gépparkjuk révén pedig az egyik legmodernebb gyártóüzemmel fognak rendelkezni Kelet-Magyarországon. A cég növekedését és a beruházások szükségességét jól mutatja, hogy míg 2006-ban a Nyír-Lift tizenhárom munkatársat foglalkoztatott, ez a szám jövőre majdnem eléri majd a százötvenet. 

Jelen pillanatban a legnagyobb problémát – mint szinte minden szektorban – az alapanyag-ellátás hiányosságai, illetve a szakképzett munkaerő bevonzása jelentik. Ahogyan az ügyvezető fogalmazott:

A jövő tervei között Kováts Dániel a fejlesztések és a bővítés folytonosságának fenntartását, valamint az új ipari lehetőségek kihasználását hangsúlyozta. Utóbbi esetében példaként egy olyan, 1,5 milliárd forintos Magyar multi program-pályázatot  említett, amelynek elnyerésével képességnövelő beruházást tudnak végrehajtani, és az autóiparba is be tudnak majd szállítani.  
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy még nem létező szolgáltatást hoznak létre, azaz két-három lépéssel előre gondolkodnak és fektetnek be egy lehetőségbe. 

A műsor végén Kováts Dániel azt is elárulta: szakmai ártalom nála, hogy ha beszáll egy liftbe, azonnal megnézi, ki gyártotta és van-e benne Nyír-Lift alkatrész. Ha nincs, máris azon kezd gondolkodni, milyen lehetőségek rejlenek a jövőben ennek megváltoztatására.

Fotó: Mátrai Dávid (Mandiner)