Nagyobb potenciál rejlik a kínai digitális valuta fejlesztésében, globális pénzügyekben történő térnyerésében, és ezáltal a USD alapú finanszírozás diverzifikálásában. A Goldman Sachs előrejelzése szerint a digitális jüan felhasználóinak száma a következő évtizedben elérheti az 1 milliárd felhasználót.
Tekintettel arra, hogy Kína súlya a globális gazdaságban meglehetősen nagy, megfelelő gazdasági és pénzügyi strukturális reformok mellett
a közeljövőben a jüan is fontos tartalékvalutává válhat.
Benn Steil, A Bretton Woods-i csata című könyv szerzője szerint a kínaiak talán hasonlóan látják ma az USA-t, mint az USA látta a 40-es években a briteket: gazdasági és politikai problémákkal szembesülő nagyhatalom, veszélybe kerülő globális pozícióval.
Nem szabad azonban arról sem megfeledkezni, hogy a Kína elleni esetleges szankciók következtében a kínai tartalékvalutával rendelkező országok valutájuk hasonló mértékű leértékelődését és más pénzügyi problémákat tapasztalnának. Továbbá, Kína ugyanúgy alkalmazhat szankciókat, ami miatt sok ázsiai ország számára kevésbé lenne vonzó, mint az USA.
Az euró, mely a második leginkább használt tartalékvaluta vonzerejét csökkenti az egységes európai kötvénypiac hiánya. Bár a Covid-19-et követően megvalósult a közös adósságkibocsátás, a fiskális integráció továbbra is gyenge lábakon áll, a politikai unió esetleges megvalósulása pedig ugyancsak számos bizonytalanságot hordoz magában. A japán jen kapcsán pedig a gazdaság több évtizedes gyengélkedése jelenti a problémák alapját.
A domináns tartalékvaluta státusz megszerzésére irányuló törekvéseket gyengítik a nemzeti és globális gazdaságpolitikák közötti feszültségek is, melyet a Triffin dilemma ír le.
A tartalékvaluta státusz megköveteli az erős fizetőeszközt, ami viszont a kedvezőtlen exporthatások miatt kereskedelmi deficitet halmoz fel.
E jelenség tehát alapvető változásokat követelne meg a merkantilista politikát folytató Németország, Kína, vagy Japán oldaláról.
A kriptovaluták szintén reális alternatívaként merülhetnek fel, kiszámíthatatlan árfolyammozgásuk miatt azonban egyelőre nem tekinthetőek megbízható eszköznek. Habár, a mögöttes technológiák jóval egyszerűbbé és olcsóbbá tennék az egyes országok valutái közötti átváltásokat, s így a pénzügyi tranzakciókat is.