A 12 éves konzervatív kormányzás alatt Magyarország eljutott odáig, hogy csaknem elérte a teljes foglalkoztatottságot. Ez azért lényeges elem, mert a 2010-es hivatalba lépés pillanatában hazánkban dolgoztak a legkevesebben, és ekkor tett a kormány egy vállalást, amely szerint 1 millió új munkahelyet fognak létrehozni.
Mihálovics Zoltán politológus a Makronómon.
2022-ben a számokra alapozva egyértelműen kijelenthetjük, hogy nagyjából teljesült a kormányzati vállalás. A koronavírus-járványt követően elmondhatjuk, hogy körülbelül 800 ezerrel több ember dolgozik ma Magyarországon a KSH adatai szerint, mint 2010-ben. A kormányzati vállalás teljesüléséről itt írtunk részletesebben.
Az Eurostat adatai alapján 2010-ben a második negyedévben a 20 és 64 év közti állampolgároknak a teljes népességhez viszonyítva mindösszesen 62,1 százaléka volt foglalkoztatott,
Ha megnézzük az Európai Uniós tagországok átlagának ide vonatkozó számát, akkor jól látható, hogy a hazai foglalkoztatási ráta azt meghaladja, hiszen az EU átlag csupán 73,6 százalék.
Amennyiben figyelembe vesszük a vizsgált időszakban Európai Uniós országok rangsorát, akkor a magyar 79 százalékos eredmény alapján látszik, hogy az Európai Unióban Magyarországon a hetedik legmagasabb a foglalkoztatási ráta.
A régiós országok közül Románia és Horvátország jócskán mögöttünk szerepel bőven az EU átlag alatt, Szlovénia, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia a középmezőnyben és az EU átlag felett helyezkedik el a rangsorban.
Ez az eredmény azonban egy hosszú és egyben következetes 12 éves gazdaságpolitika eredménye. Nagyban hozzájárult a magas foglalkoztatottság eléréséhez, hogy a magyar kormány elkötelezettséget mutatott a munkaalapú társadalom gazdaságfilozófiája iránt.
Ezt a gazdaságfilozófiát viszont nem lehetett hatékonyan végigvinni a 2010 előtti progresszív jövedelemadó rendszerrel, amely lényegében büntette a teljesítményt, éppen ezért 2010 után az egykulcsos személyi jövedelemadó rendszer váltotta fel, amely már nem büntette, hanem ösztönözte a munkát.
Többek között a munkára ösztönző egykulcsos adórendszernek is köszönhető a foglalkoztatottak számának dinamikus bővülése, de nyilván hangsúlyt kapott a reálbérek növekedése is.
Ezeken felül a kormány csökkentette a munkát terhelő adókat is, ennek következtében pedig több pénz maradt a háztartásoknál. Ha a számokat nézzük, akkor
Ezzel az új egykulcsos személyi jövedelemadó rendszere még hatékonyabban volt képes működni és ösztönözni a foglalkoztatás bővülését, hiszen a bérek után fizetendő adók még alacsonyabbak lettek.
Magát az egykulcsos személyi jövedelemadó rendszer sikerességét és hatékonyságát még a baloldali ellenzék egykori prominens tagja, a Gyurcsány-kormányok egykori gazdasági és közlekedési minisztere, Kóka János is elismerte. Erről és az egykori baloldali gazdasági döntéshozók ellenzéket kritizáló megnyilvánulásairól korábban itt írtunk.
A munkahelyteremtő beruházások támogatása is kulcsfontosságú mozzanat volt 2010 óta, hiszen nagyban hozzájárult a külföldi működőtőke hazai színtérre való bevonzásában, elég ha csupán az Audi vagy szinte bármelyik külföldi nagyvállalat hazai innovációs beruházásaira gondolunk. Ennek az intézkedésnek pedig további folyománya, hogy a magyar beruházási ráta a GDP arányában magas szinten tudott stabilizálódni, meghaladva az Európai Uniós és a visegrádi országok átlagát is.
A munka és tudásalapú társadalom gazdaságfilozófiájának sikerességét a 2010 előtti segélyalapú társadalommal szemben a három cikluson keresztüli konzervatív kormányzás igazolja.
A segélyalapú társadalom modellje ugyanis 2010-re a csőd szélére sodorta az országot, amiben persze benne vannak a 2008-as globális pénzügyi válság továbbgyűrűző hatásai is, viszont a 12 év konzervatív kormányzásába még több és még súlyosabb válság jutott: a migrációs válság, a pandémia és egy energiaválság után illetve közepette
A munkalapú társadalom és az azt megalapozó intézkedések, valamint az ezek eredményeként előállt magas foglalkoztatási ráta azért kulcsfontosságú Magyarország számára, mert mérhető gazdasági teljesítmény csak és kizárólag aktivitásból, azaz munkából vagy tanulásból keletkezhet.
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára is pozitívan értékelte a hazai foglalkoztatási ráta magas szinten történő stabilizálódását.
„Foglalkoztatás: sereghajtóból Európa élvonalába” – kezdte az államtitkár Facebookon, majd folytatta: „Működik a munka- és tudásalapú társadalom: míg az Eurostat adatai szerint 2010-ben az EU sereghajtói közé tartoztunk a foglalkoztatás terén, addig ma már az élbolyban vagyunk – éppen csak elmaradva Dániától és Észtországtól, és jelentősen megelőzve olyan országokat, mint Finnország, Ausztria, Franciaország vagy Spanyolország”
„A magas foglalkoztatási szint azért fontos, mert a gazdasági teljesítmény a munkából származik” – szögezte le György.
Hozzátette: „A következő időszak kiemelt feladata, hogy növeljük a munkavégzés hatékonyságát: ezért támogatjuk az élvonalbeli technológiákba beruházó vállalkozásokat, mert a leghatékonyabban a legmodernebb eszközök és technológiák segítségével lehet dolgozni, és ezért újítottuk meg a szak- és felnőttképzést, mert a modern technológiák működtetéséhez jól képzett, felkészült munkavállalók szükségesek”.
„Ezzel tudjuk biztosítani, hogy a reálbérek elmúlt években tapasztalt dinamikus növekedése a jövőben is megmaradjon, sőt tovább erősödjön” – zárta végül György László, utalva arra, hogy a teljes foglalkoztatási modell egyben erős bérnövekedést indított be, így a gazdaság és az életszínvonal növekedésének alapköve is.
Borítókép: MTI/Komka Péter
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Nagy Márton a foglalkoztatási, szociálpolitikai, egészségügyi és fogyasztóvédelmi tanács ülésére érkezett a belga fővárosba, ahol a tanácskozást megelőzően angol nyelven adott nyilatkozatot.
Mondom: elfogadom a volt EP képviselő „legendás” tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is.
A foglalkoztatottak száma továbbra is meghaladja a 4,7 millió főt, a munkanélküliségi ráta pedig soha nem látott alacsony szinten maradt. A gazdasági környezet stabilizálódása esetén újra lendületet kaphat a munkaerőpiac, erősítve a foglalkoztatási mutatókat.
Az amerikaik után a britek és a franciák is megengedték az ukránoknak, hogy Oroszországot támadjak nagy hatékonyságú fegyverekkel.
„Pressman támadása példa nélküli, indokolatlan és nevetséges. És abban a pillanatban vége lesz, amint győz az apám” – mondta a Mandinernek adott interjúban.
Volodimir Zelenszkij viszont mindent elutasított.
Ankarában tárgyal a magyar miniszterelnök.
