Itt vannak a számok: így működik a rezsicsökkentés
Bár a rendszert több kritika éri, a számok nem hazudnak,: az áram- és a gázrezsi egy friss felmérés szerint is Magyarországon a legalacsonyabb az Európai Unión belül.
Horvátország részt venne a közös szlovén-horvát tulajdonban lévő, 664 megawattos atomerőműben új reaktor építésében a szlovéniai Krskóban, jelentette ki Andrej Plenkovic horvát kormányfő hétfőn Zágrábban, Janez Jansa szlovén kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján.
Kiemelte: Horvátország teljes mértékben a szlovéniai döntéshozatal dinamikájától függ. Ha Szlovénia azt az utat választja, hogy kiépít egy új blokkot, Zágráb tartja magát a kezdeti megállapodáshoz, és 50 százalékban vállalja a költségeket, hangsúlyozta Plenkovic, hozzátéve: „ez nagyon fontos energiaforrás a számunkra”.
Az erőmű tulajdonosai 50-50 százalékban a szlovén Gen Energija és a horvát Hrvatska Elektroprivreda (HEP). Az erőmű évente 5,5 milliárd kilowattóra (kWh) áramot termel, a szlovén villamosáram-igény mintegy negyedét, s a horváténak mintegy ötödét fedezi.
Jansa elmondta, hogy az atomerőmű bővítésről szóló döntést már elfogadta a kormány. Horvátországnak és Szlovéniának szerencséje van, mert az új blokk megépítésnek helyszíne már elérhető, húzta alá.
„Nincsenek olyan nehézségeink, mint más európai kollégáinknak, akik most ebben az irányban gondolkodnak” – jelezte.
Jansa emlékeztetett: Szlovénia vállalta, hogy 2033-ig leállítja a szénalapú villamosenergia-termelését és bezárja a sostanji széntüzelésű hőerőművet. „De ezt csak akkor tehetjük meg, ha kiépül a krskói atomerőmű új blokkja”, tette hozzá.
A két kormányfő tárgyalt a horvátországi Omisaljban épült, krki LNG-terminál (cseppfolyósított földgáz-terminál) kapacitásainak kihasználásáról is.
Plenkovic közölte: az illetékes miniszterek a jövő héten találkoznak, hogy megerősítsék a két ország közötti energetikai együttműködést, miután Oroszország Ukrajna elleni támadása megzavarta Európa energetikai terveit.
Hozzátette: Horvátország 2,6-ról már 2,9 milliárd köbméterre növelte az adriai cseppfolyósgáz-terminál kapacitását, és szakértők szerint ez még legfeljebb 3,5 milliárdra növelhető.
Plenkovic ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a meglévő gázvezetékek és gázelosztók kapacitásait is bővíteni kell.
Jansa szerint most más európai országok is fontolóra veszik, hogy LNG-terminált építsenek és várhatóan erre uniós támogatások is elérhetőek lesznek.
(MTI, címlap: MTI/EPA/Reuters pool/Johanna Geron)