Az amerikai National Science Foundation (NSF) kétévente adja ki jelentését a tudomány és a kutatási tevékenység állásáról. A nemrég megjelent jelentésében megerősítette, Kína több kulcsfontosságú tudományos mérőszámban is megelőzte már az Egyesült Államokat. Amerika elvesztette vezető pozícióját a világon, olyan területeken, mint a publikált közlemények vagy az odaítélt szabadalmak száma. Más területeken még komoly verseny folyik az amerikai tudósok a külföldi kutatók között.
Így fel is vetődik a kérdés,
Számos olyan tényezőt emelnek ki, amelyeket alapvetőnek tartanak az egészséges amerikai kutatási környezet fenntartásához. Fenn kellene tartaniuk az alapkutatásban az elsőséget; faji, nemi és földrajzi szempontból változatosabb tudományos munkaerőt kellene támogatniuk; vagy támogatniuk kellene a főiskola előtti magas színvonalú természettudományos és matematikai oktatást.
Emellett szorgalmazzák az akadémia és az ipar közötti kapcsolatok szorosabbra fűzését, a határok nyitva tartását a nemzetközi partnerségek előmozdításáért, valamint az etikus kutatási gyakorlatok előmozdítását.
A Science a kérdéskörben megszólította Julia Phillips fizikust, az amerikai Nemzeti Tudományos Tanács indikátorokat felügyelő bizottságának elnökét, aki szerint nem lesz könnyű elérni ezeket a célokat, utalva a bizonytalan költségvetési légkör miatti akadályokra, illetve a kutatások külföldi befolyástól való megvédéséről kavargó vitákra.
Phillips véleménye, hogy
Úgy gondolja, az USA-nak el kellene döntenie, mely területen nem engedheti meg, hogy a második számú szereplő legyen.
Phillips prioritásai között szerepel a szövetségi kormány pénzügyi támogatásának fenntartása az alaptudomány számára, mondva:
De nem nagyon reménykedik, látva a kormány gyakorlatát az elmúlt évtizedekben. Abban sem nagyon bízik, hogy nagyobb költségvetési kerethez jutnának, hogy GDP arányosan is növekednének a kutatásra fordított kiadások.
Az amerikaiak döbbenetét erősítheti az a tény, hogy egy friss felmérés szerint globális mértékben Kína költi a legtöbbet a kutatási kiadásokra.
Őket követi az EU (17%), Japán és Dél-Korea együttesen (9%), illetve a többi ázsiai állam (7%).
Phillips úgy véli, hogy az akadémiai vezetők és az amerikai hírszerző szervezetek között a bizalom hiánya feszültséget okoz, mivel
Emellett, például a Kongresszus tagjai és a szövetségi biztonsági ügynökségek azzal vádolják Kínát, hogy úgy erősíti kutatási kapacitásait, hogy amerikai tudósokat csábít el a felfedezéseik megosztására. (Mintha ez nem lenne bevett gyakorlat más államoknál.)
Egyesek az amerikai egyetemi adminisztrátorokat hibáztatják. Szigorúbb felügyeletet szorgalmaznak, amelyek megkövetelik a kutatóktól, hogy felfedjék a külföldi finanszírozást.
Az egyetemek visszavágnak, szerintük, a bűnüldöző szervek tisztviselői gyakran visszatartanak információkat a campusaikat fenyegető potenciális veszélyekről, illetve, hogy a kormány 3 éve elindított Kínai Kezdeményezése a kínai származású kutatók tisztességtelen faji profilalkotását indította el.
A valós helyzetet árnyalja az a kép, hogy az Egyesült Államokban dolgozó, Ph.D fokozattal rendelkező informatikusok és mérnökök többsége nem Amerikában született.
Ennek tükrében sokféle gondolatkísérletre adhat lehetőséget, hogy a társadalom- és viselkedéstudományok kutatói közül csak 20,6 százaléka idegen.
Egy ennyire kiélezett geopolitikai közegben az ilyen típusú vitának van racionalitása, de ez kétségkívül súrlódásokhoz vezet, ami nem erősíti a teljesítményt.
A jelentés rámutatott az általános és középiskolai oktatás súlyos és tartós egyenlőtlenségeire.
Például a szegény, színes bőrű tanulókra, akik alacsonyabb pontszámot értek el a standardizált teszteken, mint a fehér és az ázsiai tanulók, és nagyobb valószínűséggel tapasztalatlan természettudományos és matematikai tanárokkal rendelkeznek. Phillips szerint, továbbra is támogatnia kellene a természettudományos oktatás javítására irányuló erőfeszítéseket, de elismeri, hogy a szövetségi kormánynak korlátozott lehetőségei vannak ezen a területen.
A pontszámok is mutatják, hogy például az ázsiai és fehér nyolcadik osztályos tanulók messze felülmúlják a fekete és latin tanulókat matematikában, és a szegénység tovább növeli a különbséget.
Az NSF évtizedek óta törekszik arra, hogy olyan támogatási folyamatokat alakítson ki, amelynek eredményeképpen, a forrásainak nagy része ne csak az ország keleti és nyugati partjain lévő viszonylag maroknyi intézményhez kerüljön. A versenyképes kutatás ösztönzésére 40 éve alapítottak programot, amelynél máshol is próbálnak kutatási kapacitásokat kiépíteni, és mára már az államok felében jelen van. Az NSF költségvetése komoly részét irányítja a kevésbé fejlett államok kutatási infrastruktúrájának fellendítésére.
Phillips szerint, bár az NSF törekszik is arra, hogy a támogatottak körét szélesítse, de meg kell birkóznia azzal, hogy vajon az oda folyósított forrásoknak lesz-e hatása. Nem eldöntött, hogy az adott régióban a szabadalmi tevékenység változása, vagy a tudományos és mérnöki állások számának növekedése adhat pontos képet a hatékony forrásfelhasználásról.
Magunk is beláthatjuk: a legtöbb tanórán felvetett kérdés nem a való élet, hanem az iskolai tananyag kategóriában jelent meg a gondolkodásunkban. Nánay Mihály írása.
Bryan Leib külpolitikai elemző rántotta le a leplet a diplomata személyéről.
Lassan a brüsszeli országjelentések összes ajánlása megjelenik a Tisza programjában.
Bemutatta az ambiciózus terveket az államtitkár.
Szentesen csütörtök délutánra szülői értekezletet hívott össze Szabó Zoltán Ferenc polgármester, hogy – hivatalosan – a Horváth Mihály Gimnáziumban kialakult helyzetről tartsanak közös megbeszélést.
Egy innovatív pedagógus nem egyszerűen tantárgyi tudást közvetít, hanem megtanítja a diákokat arra, hogy stabil tudás birtokában hogyan oldjanak meg valós problémákat. Szakos Enikő írása.
A külügyminiszter szerint ez a lépés megmutatta, hogy Kijev továbbra is keményen fellép, ha szükséges.
A Tisza-vezér reakciót várt az újságíró szövetségtől az Index által szerinte elkövetett „sorozatos dezinformációs- és hazugságkampány miatt”. A szervezet elnöke válaszolt is.
