A Tisza Párt ígérete: a joguralom felszámolása
Rés az ellenzéki pajzson. Petri Lukács Ádám írása.
A megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának részaránya tavaly a bruttó végső energiafogyasztásban 1,3 százalékponttal 13,9 százalékra nőtt 2019-hez képest, így Magyarország teljesítette 2020-es célkitűzését – tájékoztatta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legújabb energiastatisztikai riportjának tartalmáról szerdán az MTI-t.
A közleményükben kiemelték: 2020-ban az elsődleges energiahordozók termelése 451 673 terajoule volt, amely 2 százalékos csökkenést jelent a megelőző évhez képest. Az elsődleges megújuló energiaforrások termelése 1,4 százalékkal nőtt, míg az elsődleges fosszilis energiahordozók termelése 5,7 százalékkal, a nukleáris pedig 1,5 százalékkal csökkent.
A primer belföldi felhasználás 1,5 százalékkal csökkent a megelőző évhez képest – ismertette a MEKH. Az elsődleges megújuló energiaforrások felhasználása 4,6 százalékkal emelkedett, míg az elsődleges fosszilis energiahordozók felhasználása 2,1 százalékkal, a nukleáris energia felhasználása 1,5 százalékkal, valamint a villamos energia nettó import 7,2 százalékkal csökkent 2019-hez képest – tették hozzá.
A primer belföldi felhasználás forrásának jelentős részét a kőolaj- és kőolajszármazékok valamint a földgáz behozatala biztosította összesen 549 974 terajoule nettó import mennyiségben. Az importfüggőség 2020-ban 12,9 százalékponttal, 56,2 százalékra mérséklődött - szögezte le a hivatal.
A MEKH adatai alapján a végfelhasználók által elfogyasztott energia mennyisége 1,2 százalékkal csökkent a megelőző évhez képest. Ezen belül a közlekedés, az ipar és a tercier szektor energiafelhasználása is csökkent, míg a lakosságé nőtt, amely a hivatal szerint egyrészt a fűtési időszak időjárásának, másrészt a koronavírus-járványnak a következménye.
Arról is beszámoltak, hogy az elmúlt években megfigyelhető biomassza-termelés és -felhasználás csökkenése tovább folytatódott 2020-ban, de a mérséklődés az előző évhez képest kismértékű, mindössze 1 százalékos volt. A tavalyi év végén a hálózatra csatlakoztatott napelemek teljesítménye több mint 2000 megawattot tett ki, vagyis meghaladta a paksi atomerőmű beépített teljesítményét. Ezzel összefüggésben a napenergia-termelés és -felhasználás 59,3 százalékkal haladta meg a 2019. évit – áll a MEKH közleményében.
(MTI)