Az ország esik szét, a miniszterelnök meg sehol – kiakadt a brit lap
Keir Starmer szerintük a nemzetközi politika kaszása.
Az Amazon sokaknál kihúzza a gyufát az egész világon, háborognak, hogy alávernek a versenytársaknak, megtehetik, amikor nem kell ugyanazokat a szabályokat betartani. A fogyasztói vallás nagy ünnepén, a Black Friday időszakában ráirányul a figyelem a hiperfogyasztói társadalomra. Az elégedetlenek pedig lázadoznak.
Pedig hasznos az Amazon, nem kell a boltokba menni, közelharcot vívni a vágyott kütyükért. A megszerzendő árut már nem a konkurens másik vadász kezeiből kell kicsavarni például az elektromos cikkek boltjában.
Az Extinction Rebellion (XR) környezetvédelmi csoport, úgy döntött, hogy a kereskedelem legjövedelmezőbb napján kényszeríti a legnagyobb online kiskereskedőt, hogy állítsa le tizenöt raktárközpontját az Egyesült Királyságban, Németországban és Hollandiában. Bekötőutakat és raktárbejáratokat zártak le. A blokkolt raktárközpontok adják például az Amazon angliai forgalmának a felét.
De nem csak ők, a szakszervezetek, esélyegyenlőségi és klímavédelmi csoportok nemzetközi koalíciója, a Make Amazon Pay is nagyszabású akciót szervezett aznapra az Amazon ellen. A Make Amazon Pay azt nehezményezi, hogy az óriáscég nagyon keveset oszt vissza a hatalmas bevételeiből a dolgozóknak. Arra szólították fel az Amazon munkavállalóit, hogy a Black Friday napján tagadják meg a munkavégzést és tüntessenek az igazságosabb bérekért, bánásmódért. Az Amazonra nem jellemző, hogy engedélyezné a szakszervezetek alapítását, így a munkavállalók hivatalosan nem tiltakozhatnak.
Azért érdemes elgondolkodni az Extinction Rebellion állításán, hogy míg a vállalkozásokat a járvány megcibálta, az Amazon és annak alapítója, Jeff Bezos ebből megerősödve jött ki. Míg az épített boltok zárva tartottak, az emberek online vásárlásra tértek át, és az Amazon részvényei 8 százalékot emelkedtek. 2020 júliusában egyetlen nap alatt a világ leggazdagabb embere 13 milliárd dollárral gyarapította amúgy sem kicsi vagyonkáját.
Persze hogy Bezos rászolgált erre a gazdagságra, mert még az internet bölcsőjénél előrelátott, és elindította az Amazont. Akár egy szorgalmas, jóindulatú zseninek is nevezhetnénk. Ugyanakkor úgy is vélekedhetünk, hogy Bezos és online birodalma egy meghibásodott rendszerből profitált. Sok főutcai kereskedő koporsójába verte be a szöget, és mire a járvány végre véget ér a vásárlóutcák felismerhetetlenné válnak.
A behemót, amelynek bevétele 2018-ban 233 milliárd dollár volt, piaci értéke pedig megközelítette az 1 billió dollárt, szövetségi jövedelemadót mégsem fizettek, és valójában 129 millió dollár adó-visszatérítést kaptak.
Az Amazon bárhol és bármikor el tudja kerülni az adókat, és meg is teszi.
Ügyes. Így könnyen belátható, hogy amikor nem kell ugyanazokat a szabályokat betartania, mint a hagyományos üzleteknek, az Amazon miképp tudja ilyen olcsón kínálni a termékeit, alákínálni a hagyományos versenytársaknak.
Extinction Rebellion arra is felhívta a figyelmet, hogy a legális adóelkerülés mellett az Amazon hírhedt az embertelen munkakörülményeiről is.
A dolgozók arra panaszkodnak, hogy elbocsájtják őket, ha a járvány idején betegnapokat kértek, a sofőrök pedig arról beszélnek, hogy palackokba és zacskókba kell vizelniük, mivel még erre sem engedhetnek meg maguknak szünetet.
Bezos is érzi, hogy egyre negatívabban tekintenek rá, így 10 milliárd dolláros ígéretet tett az éghajlati és biodiverzitási válság leküzdésére.
2020-ban Bezos nevezte meg Földalapjának első kedvezményezettjeit, 791 millió dollár tizenhat természetvédelemmel foglalkozó szervezethez jutott. Ugyanebben az évben egymilliárd dollárt fektetett be az önmagát fényező űrprojektjébe, talán abban a reményben, hogy ez lesz a B-terve, amennyiben az ökoszisztémáink és társadalmaink összeomlanak.
Az Extinction Rebellion azt is állítja, hogy az Amazon az egyik legnagyobb szennyező az Egyesült Államokban. Nemcsak azzal, hogy működésük az önhitt fogyasztásra ösztönöz, amely hajtóereje a bolygó összeomlásának, hanem az általa felhasznált fosszilis tüzelőanyagok után több mint 44 millió tonnát (MMT) üvegházhatású gázt termel.
2019 elején nyolcezer Amazon-alkalmazott kérdezte meg levélben Bezostól, miképp is tervezi a vállalat a környezetszennyezés kezelését, szeptemberben pedig Seattle-ben 3000 dolgozója távozott tiltakozásul a cég az éghajlati válsággal szembeni tétlensége miatt. De arról is beszélnek, hogy további 1800 alkalmazott tiltakozásul távozott az Amazontól, 14 ország több mint 25 városban.
Érdekes állítások a Extinction Rebellion mozgalomtól, ami viszont csak a civil ellenállás eszközeit tudja kínálni az olyan cégek, mint az Amazon ellen. Hogy továbbra is igazi emberként sétáljunk be a városközpontba, egy igazi boltba, ahol azt vásároljuk meg, amire valóban szükségünk van.
A Make Amazon Pay koalíció viszont már közös követeléseket fogalmazott meg, ahol többek között a raktári dolgozók fizetésemelését, veszélyességi és csúcsidőszaki pótlékokat követeltek, vagy a munkavállalók megfigyelésének leállítását, csökkentését a szigorú termelékenységi kvótáknak, hosszabb betegszabadságokat, szigorúbb nyomon követését a Covid-19 terjedését, és hogy adóparadicsomok és jogi kiskapuk kihasználása nélkül fizessenek adót.