Trump megválasztása óta a bitcoin ára újabb és újabb csúcsokat dönt!
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt.
A Shiffgold oldalán jelent meg november elején az a cikk, mely szerint a közvélemény általában az ellátási láncok szűk keresztmetszetével indokolja az inflációt. Az írás azonban cáfolja ezt. E szerint a valóságban Amerikában például a központi bankrendszer, azaz a Federal Reserve (Fed) által létrehozott infláció okozza az ellátási láncok zavarát.
Éles a vita, hogy a gazdasági fellendülés vagy az infláció okozza-e a növekvő keresletet
A Biden-kormányzat kommunikációja szerint az amerikai gazdaság virágzik, az embereknél pedig nagy mennyiségű készpénz található. Mivel így magas a vásárlóképességük, így rengeteg árut fogyasztanak, és ez a drasztikusan megnövekedett kereslet az oka a boltok üres polcainak és az emelkedő áraknak. Pete Buttigieg amerikai közlekedési miniszter úgy foglalta össze az általános vélekedést, hogy „a kereslet azért emelkedett, mert a jövedelmek növekedtek, ami azt mutatja, hogy Biden elnök sikeresen kivezette a gazdaságot az ijesztő recesszióból”.
A Fehér Ház szóvívője, Jen Psaki hasonlóan nyilatkozott. Mint elmondta, azért vannak ellátási gondok az Egyesült Államokban, mert
Ez rendkívül kedvező kép és a közvéleménynek bizonyos szempontból igaza is van. Ahogy Mihai Macovei november elején kimutatta, a globális kereskedelmi és szállítási volumen 2021-ben ténylegesen meghaladta a járvány előtti szintet. Los Angeles kikötőjében például a 2020-21-es pénzügyi évben a rakományok importja és a teljes behozatal egyaránt emelkedett a 2018-19-es pénzügyi év azonos időszakához képest. Ez tehát azt jelenti, hogy valóban nagyobb a kereslet, hiszen nagyobb a kikötő áruforgalma.
Psaki szerint a megnövekedett keresletnek az az oka, hogy több pénz van az emberek zsebében, hiszen a bérek nominálisan emelkedtek. Azonban úgy véli, ennek nem az az oka, hogy a gazdaság fellendülőben van, a jelenség sokkal inkább az inflációnak köszönhető.
Őrült tempóban nyomják a pénzt az Egyesült Államokban, amit a járvány miatt nehéz volt eddig elkölteni
Ryan McMaken, a Mises Institute szerkesztője úgy nyilatkozott a Shiffgoldnak, hogy
Ez pedig egyértelműen sokkal nagyobb nyomást jelent a logisztikai infrastruktúrára is, hiszen több fogyasztási cikket vásárolunk, mint korábban. McMaken szerint az a gondolat, hogy az ellátási lánc problémái okozzák az inflációt, egyszerűen téves elképzelés. Úgy gondolja, ez fordított értelmezése az ok-okozati összefüggéseknek. A szerkesztő véleménye szerint a pénzkínálat inflációja okozza az ellátási láncok problémáinak nagy részét, nem pedig fordítva.
Ugyan a pénzteremtés üteme Amerikában az elmúlt hónapokban némileg lelassult, de a Federal Reserve továbbra is óriási sebességgel nyomtat pénzt. Az M2, amely egy monetáris aggregátum, ami a viszonylag kis költséggel és gyorsan pénzzé tehető tételeket mutatja, 2021 szeptemberére 15200 milliárd dollárról 20900 milliárd dollárra nőtt 2020 februárjához képest. Ennek a pénznek a nagyrésze a bankrendszerbe és a tőzsdére került, és szintén ebből osztottak ki nagy összegeket a fogyasztás ösztönzésére.
Ennek a pénznek a nagyrészét kezdetben az amerikaiak megtakarításként kezelték, már csak azért is, mert jelentősen kevesebb lehetőség volt a költekezésre a lezárások miatt. Ennek eredményeként a személyes megtakarítások történelmi csúcsot értek el, és több mint 25 százalékra emelkedtek. A nyár folyamán azonban beindult a fogyasztás és a megtakarítások mértéke szeptemberre 8 százalék alá esett vissza. McMaken szerint az így felszabadult pénzmennyiséggel a lakosság most elárasztja a gazdaságot.
A fogyasztás fellendülését nem indokolja a gazdasági teljesítmény
Bár ez a tendencia is azt mutatja, hogy az amerikaiak fogyasztási kedve nem szűnt meg, mégis okunk van azt feltételezni, hogy ezt a költekezési hullámot nem támasztja alá a tényleges gazdasági teljesítmény. Ez pedig nem más, mint a monetáris infláció jelensége. A mai elképesztő mértékben megnövekedett költések kérdéseket vetnek fel, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az amerikai gazdaságban még mindig körülbelül 5 millióval kevesebben dolgoznak és kapnak fizetést, mint 2020 elején. Pénzügyi infláció nélkül egy olyan gazdaságban, ahol több millióval kevesebb a munkavállaló, joggal gondolhatjuk, hogy alacsonyabb szinten kellene lennie a költéseknek.
Emellett McMaken rámutat egy másik fontos szempontra is.
Ha az emberek úgy gondolják, hogy a pénz értéke a jövőben csökkeni fog, akkor párhuzamosan a pénz iránti kereslet is csökken. Ludwig von Mises közgazdász úgy magyarázta meg ezt a jelenséget, hogy amint a közvélemény meg van győződve arról, hogy minden árucikk és szolgáltatás ára folyamatosan emelkedni fog, akkor mindenki igyekszik minél többet vásárolni, a személyes készpénzállományát pedig a minimális szintre csökkenteni.
Míg minden más iránt növekszik, a pénz iránt csökken a kereslet
Eközben a kamatlábakat a Fed politikája mesterségesen alacsonyan tartja. Ez pedig tovább ösztönzi a költekezést. Hiszen, ahogy McMaken fogalmazott, jelenleg „hozaméhes” világban élünk. Ez kedvező a fedezeti alapkezelők számára, akik magas hozamú befektetési formákban vesznek részt. Ugyanakkor a hétköznapi emberek olyan kamatlábakkal találkoznak, amelyek nem tartanak lépést az árakban megmutatkozó inflációval. Ezért aztán a lakosság számára több értelme van elkölteni a dollárokat, mint megtakarítani azokat.
Tehát, az amerikaiaknak valóban több pénzük van, és a költéseikkel növelik a keresletet. De ahogy McMaken mondja, ez az, amire egy inflációs környezetben számítani kell. Szerinte ugyanis ilyen időkben, a pénzt leszámítva, minden iránt megnövekszik a kereslet. A Shiffgold cikke felhívja a figyelmet, hogy valójában tehát nem arról van szó, hogy Joe Biden fellendítette az amerikai gazdaságot. A jelenség ugyanis egyáltalán nem egy egészséges gazdaságot mutat, ez sokkal inkább egy „inflációs buborék”.
(Borítókép: Pixabay)