Íme az országok, amelyek gazdasági teljesítményét két évtizeddel repítette vissza a koronavírus-válság

A válság hatása és a kilábalás

A koronavírus-járvány széleskörű gazdasági visszaesést eredményezett az Európai Unió tagországaiban. Az egyes országok teljesítményének összehasonlításakor általában a 2020-as gazdasági visszaesést szokták az elemzők összevetni, ez ugyanakkor némiképp félrevezető lehet, mivel nem veszi figyelembe a válság előtti évek gazdasági növekedését. Emiatt érdemes megvizsgálni, hogy 2020-ban a gazdasági teljesítmény melyik év szintjére csökkent le, vagyis hogy a GDP 2020-ban mely korábbi év értékéhez állt legközelebb, hány év növekedését tüntette el a koronavírus-járvány megjelenése az egyes országokban. Az árhatás kiszűrése érdekében a 2015-ös árakon, euróban számolt GDP-t vettük a számítás alapjául.

Ennél kedvezőbb, de koránt sem kedvező Franciaország helyzete, ahol a GDP a 2014-es szintjére csökkent a tavalyi évben, míg Spanyolországban és Belgiumban a 2015-ös szintje alá. A következő országcsoportot azon tagállamok teszik ki, amelyekben a GDP a 2016-os szintje közelébe mérséklődött a koronavírus-járvány eredményeképpen. Ide sorolható Németország, Ausztria, Horvátország vagy Portugália. Esetükben a koronavírus 3 év gazdasági növekedését sodorta el.

ahol a 2020-as 5,0 százalékos gazdasági visszaesés nyomán a GDP a 2018-as szintje közelébe – 0,5 százalékkal az alá – mérséklődött. A legkedvezőbb helyzetben Litvánia van, ahol a kismértékű, 0,9 százalékos visszaesés azt eredményezte, hogy a GDP szintje a 2019-es közelében alakult. Megemlítendő Írország is, mint egyetlen uniós tagállam, ahol 2020-ban nem csökkent a GDP a járványhelyzet ellenére sem, de ebben inkább a nagyvállalatok adóoptimalizálása játszott szerepet, mintsem a tényleges gazdasági teljesítmény.

Az elmúlt év gazdasági teljesítményét követően érdemes megnézni, mi vár az Unió tagországaira a következő években. Ehhez kiváló alapot ad az Európai Bizottság nemrégiben publikált nyári előrejelzése. A várható 2021–2022-es növekedések helyett ugyanakkor célravezetőbb azt összehasonlítani, hogy 2022-ben hol állhat a GDP a 2019-es szintjéhez képest. Ez képet ad arról, hogy az egyes országokban mennyire gyors ütemű kilábalás várható a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból.

Ennek egyik eszköze a Spearman-féle rangkorrelációs együttható, amely a kapcsolat szorosságát méri ordinális skála esetében. A mutatószám értéke 0,9, vagyis szoros pozitív kapcsolat van a visszaesés és a várható kilábalás által meghatározott két országsorrend között. Ez tehát azt jelenti, hogy azokban az országokban, amelyekben kisebb volt a koronavírus negatív gazdasági hatása – kevesebb év gazdasági növekedését tüntette el a válság – ott a gazdasági teljesítmény gyorsabb ütemben távolodhat el a 2019-es szintjétől.

A Bizottság előrejelzése szerint a dél-európai gazdaság az egyetlen, amely még 2022-ben sem éri majd el a 2019-es teljesítményét. Nincs sokkal kedvezőbb helyzetben Spanyolország vagy Portugália sem, esetükben a 2022-es gazdasági teljesítmény kevesebb, mint 1 százalékkal haladhatja majd meg a 2019-est. Görögországot is idesorolva tehát

Ezen országok lassú gazdasági bővülése azért is jelent jelentős problémát, mert körükben a legmagasabb a GDP-arányos államadósság, amely az előrejelzés szerint növekedés révén nem fog csökkenni az elkövetkező időszakban. A korábban említettek miatt Írországtól eltekintve, Romániában számít a leggyorsabb kilábalásra az Európai Bizottság: keleti szomszédunk esetében a GDP 2022-es szintje 8,3 százalékkal haladhatja meg a 2019-est. Az uniós élmezőnyben találhatóak emellett még a Balti államok, valamint Lengyelország és Magyarország. Vagyis alapvetően arra lehet számítani, hogy a kelet-közép-európai régió gazdasági fölzárkózása a járványhelyzet elmúltát követően tovább folytatódik majd.

Borítókép: MTI/Czeglédi Zsolt