Ahogy nagyjából ezer évvel ezelőtt Kína találta fel a papírpénzt, úgy napjainkban a digitális pénz bevezetése terén is az ország jár az élen. Bár a digitális pénzek jövőjét az elmúlt évtizedben az egyes kriptovaluták mint a bitcoin már megalapozták, most mégis másról van szó. Geopolitikai következmények, a kínai kormányzat hatalmának további gyarapodása, nagyobb kontroll a kínai állampolgárok felett, és a pénzügyek alapjainak forradalmasítása. E tényezők mind fontos kérdéseket vetnek fel. Hogyan működik a kínai digitális valuta?
Czeczeli Vivien, az NKE, Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet kutatójának írása a Makronómnak.
A digitális jüan a kibertérben létezik, ami egyszerűen elérhető a tulajdonos mobiltelefonján, vagy adott esetben igény szerint egy kártyán is. Használata nem igényel online internetkapcsolatot, csupán le kell tölteni a hozzá szükséges alkalmazást, és a fizetés egy QR kód beolvasása segítségével történik.
Itt tehát már nem magánkezdeményezésről van szó, hanem hangsúlyos szerepe van az államnak.
Potenciális geopolitikai következmények
1944-et követően az amerikai dollár lett a globális kereskedelmi rendszer tartalékvalutája. Az ezzel szerzett dominanciáját máig sikerült megtartania. Ennek egy velejárója, hogy az USA képes folyamatosan ellenőrizni a nemzetközi pénzügyi tranzakciókat, s azokba szükség szerint beavatkozni. Az ország ezt a Belgiumban működő SWIFT (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication) rendszeren keresztül tudja intézni, mely az egyes nemzetközi bankok közötti elektronikus fizetésekért felel.
A Kína és USA közötti növekvő feszültségek nyomán tehát Kínának nyomós érdekében áll kísérletet tennie a jelenlegi rendszer kikerülésére. De nem csak Kína számára lenne biztosított ez a lehetőség, hanem más országok, személyek számára is, akik ezt követően Kínán keresztül tudnák végrehajtani a pénzügyi folyamatokat is magában foglaló üzleti lépéseiket.
Ahhoz azonban, hogy a megvalósítás teljes körűen és megfelelően végbe tudjon menni, mindenképp egy jól megalapozott és körültekintően megvalósított fintech ökoszisztémára van szükség.
Jelenleg a globális tartalékvaluták terén a kínai renminbi 2 százalékos aránya elenyésző az amerikai dollár közel 60 százalékos arányához képest. Mindezek alapján nem feltétlenül jelentenek azonnali aggodalmat a kínai fejlemények az USA számára. A folyamatokat ugyanakkor mindenképp szem előtt kell tartani, hiszen
Mindemellett Oroszország szintén előirányozta a digitális rubel jövő évi bevezetését. Ez azért is fontos, mert a kínai-orosz tranzakciókban a dollár 2015-ös 90 százalékos súlya mára már felére csökkent. Az amerikai dollár súlyának fokozatos csökkenésének jelensége tehát már valós folyamatként értelmezhető.
Ugyancsak fontos, hogy a digitális valuta milyen felhasználást tesz lehetővé, azaz valóban kikerülhetőek-e segítségével az amerikai szankciók.
Egyes megközelítések szerint ugyanakkor a dollár pozícióját még tovább erősítheti, amennyiben az USA is nagyobb elköteleződést, illetve konkrét lépéseket tesz a digitális dollár irányába.
Egyelőre ezen a téren nincs egyértelmű előrelépés, Jennet Yellen az amerikai pénzügyminiszter a támogatók táborát erősíti, míg a jegybankelnök Jerome Powell egyelőre a visszafogottabb lépéseket hangsúlyozza. Kiemelte, hogy „azért nem született mindezidáig döntést a digitális dollárról, mert kérdéses, hogy „az valóban az emberek érdekét szolgálja-e, akiket a jegybanknak szolgálnia kell.”
Előnyök és hátrányok a digitális jüan árnyékában
A digitális jegybankpénzek fő jellemzője, hogy a kormányzat minden tranzakciót nyomon tud követni, vagyis eltűnik az az anonimitás, amit a kriptovaluták biztosítanak.
Ez egyfelől pozitív, hiszen a jegybank csak akkor köteleződhet el egy hasonló folyamat mellett, ha az biztosan nem támogatja a bűnözéseket, illetve a szabályok kikerülését. Az anonimitás megszűnése ugyanakkor a fő aggodalmat is generálja. A kínai állam ezzel még nagyobb hatalmat kap arra, hogy ellenőrizze a gazdaságát és az állampolgárait. Nem véletlen, hogy az ország veszélyként élte meg a bitcoin széles körű használatának elterjedésének lehetőségét, ugyanis az csökkentette volna a kormányzat hatalmát.
A gazdaság még pontosabb figyelemmel kísérését példázza, amikor a digitális pénz felhasználásához egy lejárati időt kapcsoltak, ezzel is ösztönözve az embereket a gyorsabb, nagyobb volumenű költekezésre, így adva egy löketet a gazdaság fellendítéséhez.
A digitális pénz másik előnye, hogy olyan sokkhatások esetén, mint a Covid-19 járvány kezdeti szakasza, sokkal könnyebben kivitelezhetőek lettek volna az egyének számára nyújtott sürgősségi támogatási kifizetések, ha a kormány rendelkezésére áll egy digitális pénz.
Vagyis egy közvetlen fiskális stimulus lehetőségét biztosíthatná a jövőben is.
Szintén fontos előny, hogy lehetővé teszi olyan embereknek is a pénzügyekbe történő részvételt, akik nem rendelkeznek hagyományos értelemben vett bankszámlával. A mobil okoseszközök a világ elmaradottabb részein is egyre nagyobb teret hódítanak, így a digitális jegybankpénz is segíthet egyes embereknek, hogy bekapcsolódjanak a digitális pénzügyekbe.
A nyitott kérdések
A viszonylag rövid időtáv miatt egyelőre korlátozottak a lehetőségek a következtetéseket levonására a kínai digitális jüan bevezetéséről, a következő időszak fejleményei mindenképp izgalmas folyamatokat rejtegetnek magukban. A leghangsúlyosabb kérdések, hogy miként reagál a térség többi országa, illetve az USA; valamint, hogy milyen szabályozási lépések kerülnek bevezetésre a magánszféra sértésének elkerülése érdekében.
Borítókép: MTI/Hongkong, Evezősök versenyeznek a hongkongi Aberdeen kikötőben rendezett Sárkányhajó Fesztiválon 2017. május 30-án. A sárkányhajók az i.e. 278 után váltak a kínai kultúra szerves részeivé, amikor Csü Jüan (Qu Yuan) kínai költő és államférfi a Milu folyó vízébe ölte magát Hunan tartományban, hogy így tiltakozzon a hatalmon lévők korrupciója ellen. A legenda szerint Csü földijei csónakokba szálltak, és evezőikkel ütötték a folyó vizét, illetve rizst szórtak bele, hogy távol tartsák a halakat és a sárkányokat a mester tetemétől. (MTI/EPA/Jerome Favre)
Az Európai Bizottság elnöke bejelentette, Európa új gazdasági korszakra készül. A cél: megszabadulni Kína szorításától, mielőtt a ritkaföldfémek új fegyverré válnak a világpolitikai játszmában.
Első körben bizonytalanságot csökkent a megállapodás, de van itt még valami más is.
Óriási jelentőségű a világra nézve, hogy a gigászok felvázolták egy kereskedelmi megállapodás keretrendszerét.
Az amerikai elnök bízik abban, hogy jövő heti dél-koreai találkozóján kereskedelmi megállapodást köthet Hszi Csin-pinggel.
„Szeretném, ha Kína segítene Oroszország kapcsán” – mondta volt Donald Trump Hszi elnökkel való tárgyalása előtt. Én is szeretném, csak ahhoz bizalom kellene. Kohán Mátyás írása.
A BBC szerint az amerikai elnök az ukrajnai háború lezárásához remél támogatást Pekingből.
Bovier György, fővárosi képviselő egy az egyben kijelentette Bohár Dánielnek, hogy nem terveznek nyugdíjemelést.
A Zöldek és Munkáspárt szövetségének jelöltje azonnal távozott a gyenge szereplést követően.
