Ahogy nagyjából ezer évvel ezelőtt Kína találta fel a papírpénzt, úgy napjainkban a digitális pénz bevezetése terén is az ország jár az élen. Bár a digitális pénzek jövőjét az elmúlt évtizedben az egyes kriptovaluták mint a bitcoin már megalapozták, most mégis másról van szó. Geopolitikai következmények, a kínai kormányzat hatalmának további gyarapodása, nagyobb kontroll a kínai állampolgárok felett, és a pénzügyek alapjainak forradalmasítása. E tényezők mind fontos kérdéseket vetnek fel. Hogyan működik a kínai digitális valuta?
Czeczeli Vivien, az NKE, Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet kutatójának írása a Makronómnak.
A digitális jüan a kibertérben létezik, ami egyszerűen elérhető a tulajdonos mobiltelefonján, vagy adott esetben igény szerint egy kártyán is. Használata nem igényel online internetkapcsolatot, csupán le kell tölteni a hozzá szükséges alkalmazást, és a fizetés egy QR kód beolvasása segítségével történik.
Itt tehát már nem magánkezdeményezésről van szó, hanem hangsúlyos szerepe van az államnak.
Potenciális geopolitikai következmények
1944-et követően az amerikai dollár lett a globális kereskedelmi rendszer tartalékvalutája. Az ezzel szerzett dominanciáját máig sikerült megtartania. Ennek egy velejárója, hogy az USA képes folyamatosan ellenőrizni a nemzetközi pénzügyi tranzakciókat, s azokba szükség szerint beavatkozni. Az ország ezt a Belgiumban működő SWIFT (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication) rendszeren keresztül tudja intézni, mely az egyes nemzetközi bankok közötti elektronikus fizetésekért felel.
A Kína és USA közötti növekvő feszültségek nyomán tehát Kínának nyomós érdekében áll kísérletet tennie a jelenlegi rendszer kikerülésére. De nem csak Kína számára lenne biztosított ez a lehetőség, hanem más országok, személyek számára is, akik ezt követően Kínán keresztül tudnák végrehajtani a pénzügyi folyamatokat is magában foglaló üzleti lépéseiket.
Ahhoz azonban, hogy a megvalósítás teljes körűen és megfelelően végbe tudjon menni, mindenképp egy jól megalapozott és körültekintően megvalósított fintech ökoszisztémára van szükség.
Jelenleg a globális tartalékvaluták terén a kínai renminbi 2 százalékos aránya elenyésző az amerikai dollár közel 60 százalékos arányához képest. Mindezek alapján nem feltétlenül jelentenek azonnali aggodalmat a kínai fejlemények az USA számára. A folyamatokat ugyanakkor mindenképp szem előtt kell tartani, hiszen
Mindemellett Oroszország szintén előirányozta a digitális rubel jövő évi bevezetését. Ez azért is fontos, mert a kínai-orosz tranzakciókban a dollár 2015-ös 90 százalékos súlya mára már felére csökkent. Az amerikai dollár súlyának fokozatos csökkenésének jelensége tehát már valós folyamatként értelmezhető.
Ugyancsak fontos, hogy a digitális valuta milyen felhasználást tesz lehetővé, azaz valóban kikerülhetőek-e segítségével az amerikai szankciók.
Egyes megközelítések szerint ugyanakkor a dollár pozícióját még tovább erősítheti, amennyiben az USA is nagyobb elköteleződést, illetve konkrét lépéseket tesz a digitális dollár irányába.
Egyelőre ezen a téren nincs egyértelmű előrelépés, Jennet Yellen az amerikai pénzügyminiszter a támogatók táborát erősíti, míg a jegybankelnök Jerome Powell egyelőre a visszafogottabb lépéseket hangsúlyozza. Kiemelte, hogy „azért nem született mindezidáig döntést a digitális dollárról, mert kérdéses, hogy „az valóban az emberek érdekét szolgálja-e, akiket a jegybanknak szolgálnia kell.”
Előnyök és hátrányok a digitális jüan árnyékában
A digitális jegybankpénzek fő jellemzője, hogy a kormányzat minden tranzakciót nyomon tud követni, vagyis eltűnik az az anonimitás, amit a kriptovaluták biztosítanak.
Ez egyfelől pozitív, hiszen a jegybank csak akkor köteleződhet el egy hasonló folyamat mellett, ha az biztosan nem támogatja a bűnözéseket, illetve a szabályok kikerülését. Az anonimitás megszűnése ugyanakkor a fő aggodalmat is generálja. A kínai állam ezzel még nagyobb hatalmat kap arra, hogy ellenőrizze a gazdaságát és az állampolgárait. Nem véletlen, hogy az ország veszélyként élte meg a bitcoin széles körű használatának elterjedésének lehetőségét, ugyanis az csökkentette volna a kormányzat hatalmát.
A gazdaság még pontosabb figyelemmel kísérését példázza, amikor a digitális pénz felhasználásához egy lejárati időt kapcsoltak, ezzel is ösztönözve az embereket a gyorsabb, nagyobb volumenű költekezésre, így adva egy löketet a gazdaság fellendítéséhez.
A digitális pénz másik előnye, hogy olyan sokkhatások esetén, mint a Covid-19 járvány kezdeti szakasza, sokkal könnyebben kivitelezhetőek lettek volna az egyének számára nyújtott sürgősségi támogatási kifizetések, ha a kormány rendelkezésére áll egy digitális pénz.
Vagyis egy közvetlen fiskális stimulus lehetőségét biztosíthatná a jövőben is.
Szintén fontos előny, hogy lehetővé teszi olyan embereknek is a pénzügyekbe történő részvételt, akik nem rendelkeznek hagyományos értelemben vett bankszámlával. A mobil okoseszközök a világ elmaradottabb részein is egyre nagyobb teret hódítanak, így a digitális jegybankpénz is segíthet egyes embereknek, hogy bekapcsolódjanak a digitális pénzügyekbe.
A nyitott kérdések
A viszonylag rövid időtáv miatt egyelőre korlátozottak a lehetőségek a következtetéseket levonására a kínai digitális jüan bevezetéséről, a következő időszak fejleményei mindenképp izgalmas folyamatokat rejtegetnek magukban. A leghangsúlyosabb kérdések, hogy miként reagál a térség többi országa, illetve az USA; valamint, hogy milyen szabályozási lépések kerülnek bevezetésre a magánszféra sértésének elkerülése érdekében.
Borítókép: MTI/Hongkong, Evezősök versenyeznek a hongkongi Aberdeen kikötőben rendezett Sárkányhajó Fesztiválon 2017. május 30-án. A sárkányhajók az i.e. 278 után váltak a kínai kultúra szerves részeivé, amikor Csü Jüan (Qu Yuan) kínai költő és államférfi a Milu folyó vízébe ölte magát Hunan tartományban, hogy így tiltakozzon a hatalmon lévők korrupciója ellen. A legenda szerint Csü földijei csónakokba szálltak, és evezőikkel ütötték a folyó vizét, illetve rizst szórtak bele, hogy távol tartsák a halakat és a sárkányokat a mester tetemétől. (MTI/EPA/Jerome Favre)
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Oroszországnak a szemmel látható nemzetközi kudarcai után valahol muszáj teljesítenie.
Behódolás helyett nemzeti érdekérvényesítés. Pindroch Tamás írása.
Pascal Jansen nem tudja feldolgozni a történteket, Dibusz Dénes szerint maguknak kreálták ezt a kínos helyzetet...
