Ezer évente megújítják a pénz fogalmát? Saját digitális valutával szabadulna Kína az USA pénzügyi teljhatalmától

A digitális jüan a kibertérben létezik, ami egyszerűen elérhető a tulajdonos mobiltelefonján, vagy adott esetben igény szerint egy kártyán is. Használata nem igényel online internetkapcsolatot, csupán le kell tölteni a hozzá szükséges alkalmazást, és a fizetés egy QR kód beolvasása segítségével történik.

Itt tehát már nem magánkezdeményezésről van szó, hanem hangsúlyos szerepe van az államnak.

Potenciális geopolitikai következmények 

1944-et követően az amerikai dollár lett a globális kereskedelmi rendszer tartalékvalutája. Az ezzel szerzett dominanciáját máig sikerült megtartania. Ennek egy velejárója, hogy az USA képes folyamatosan ellenőrizni a nemzetközi pénzügyi tranzakciókat, s azokba szükség szerint beavatkozni. Az ország ezt a Belgiumban működő SWIFT (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication) rendszeren keresztül tudja intézni, mely az egyes nemzetközi bankok közötti elektronikus fizetésekért felel.

A Kína és USA közötti növekvő feszültségek nyomán tehát Kínának nyomós érdekében áll kísérletet tennie a jelenlegi rendszer kikerülésére. De nem csak Kína számára lenne biztosított ez a lehetőség, hanem más országok, személyek számára is, akik ezt követően Kínán keresztül tudnák végrehajtani a pénzügyi folyamatokat is magában foglaló üzleti lépéseiket. 

Ahhoz azonban, hogy a megvalósítás teljes körűen és megfelelően végbe tudjon menni, mindenképp egy jól megalapozott és körültekintően megvalósított fintech ökoszisztémára van szükség.  

Jelenleg a globális tartalékvaluták terén a kínai renminbi 2 százalékos aránya elenyésző az amerikai dollár közel 60 százalékos arányához képest. Mindezek alapján nem feltétlenül jelentenek azonnali aggodalmat a kínai fejlemények az USA számára. A folyamatokat ugyanakkor mindenképp szem előtt kell tartani, hiszen

Mindemellett Oroszország szintén előirányozta a digitális rubel jövő évi bevezetését. Ez azért is fontos, mert a kínai-orosz tranzakciókban a dollár 2015-ös 90 százalékos súlya mára már felére csökkent. Az amerikai dollár súlyának fokozatos csökkenésének jelensége tehát már valós folyamatként értelmezhető. 

Ugyancsak fontos, hogy a digitális valuta milyen felhasználást tesz lehetővé, azaz valóban kikerülhetőek-e segítségével az amerikai szankciók.

Egyelőre ezen a téren nincs egyértelmű előrelépés, Jennet Yellen az amerikai pénzügyminiszter a támogatók táborát erősíti, míg a jegybankelnök Jerome Powell egyelőre a visszafogottabb lépéseket hangsúlyozza. Kiemelte, hogy „azért nem született mindezidáig döntést a digitális dollárról, mert kérdéses, hogy „az valóban az emberek érdekét szolgálja-e, akiket a jegybanknak szolgálnia kell.”

Előnyök és hátrányok a digitális jüan árnyékában 

Ez egyfelől pozitív, hiszen a jegybank csak akkor köteleződhet el egy hasonló folyamat mellett, ha az biztosan nem támogatja a bűnözéseket, illetve a szabályok kikerülését. Az anonimitás megszűnése ugyanakkor a fő aggodalmat is generálja. A kínai állam ezzel még nagyobb hatalmat kap arra, hogy ellenőrizze a gazdaságát és az állampolgárait. Nem véletlen, hogy az ország veszélyként élte meg a bitcoin széles körű használatának elterjedésének lehetőségét, ugyanis az csökkentette volna a kormányzat hatalmát. 

A gazdaság még pontosabb figyelemmel kísérését példázza, amikor a digitális pénz felhasználásához egy lejárati időt kapcsoltak, ezzel is ösztönözve az embereket a gyorsabb, nagyobb volumenű költekezésre, így adva egy löketet a gazdaság fellendítéséhez. 

Vagyis egy közvetlen fiskális stimulus lehetőségét biztosíthatná a jövőben is. 

Szintén fontos előny, hogy lehetővé teszi olyan embereknek is a pénzügyekbe történő részvételt, akik nem rendelkeznek hagyományos értelemben vett bankszámlával. A mobil okoseszközök a világ elmaradottabb részein is egyre nagyobb teret hódítanak, így a digitális jegybankpénz is segíthet egyes embereknek, hogy bekapcsolódjanak a digitális pénzügyekbe. 

A nyitott kérdések

A viszonylag rövid időtáv miatt egyelőre korlátozottak a lehetőségek a következtetéseket levonására a kínai digitális jüan bevezetéséről, a következő időszak fejleményei mindenképp izgalmas folyamatokat rejtegetnek magukban. A leghangsúlyosabb kérdések, hogy miként reagál a térség többi országa, illetve az USA; valamint, hogy milyen szabályozási lépések kerülnek bevezetésre a magánszféra sértésének elkerülése érdekében.

Borítókép: MTI/Hongkong, Evezősök versenyeznek a hongkongi Aberdeen kikötőben rendezett Sárkányhajó Fesztiválon 2017. május 30-án. A sárkányhajók az i.e. 278 után váltak a kínai kultúra szerves részeivé, amikor Csü Jüan (Qu Yuan) kínai költő és államférfi a Milu folyó vízébe ölte magát Hunan tartományban, hogy így tiltakozzon a hatalmon lévők korrupciója ellen. A legenda szerint Csü földijei csónakokba szálltak, és evezőikkel ütötték a folyó vizét, illetve rizst szórtak bele, hogy távol tartsák a halakat és a sárkányokat a mester tetemétől. (MTI/EPA/Jerome Favre)