A Szilícium-völgyi „vérszívók”

2021. május 07. 17:08

Az év elején a spanyol Grifols egészségügyi vállalat jelentős összeget ajánlott a Stanford Egyetem neurológusa, Tony Wyss-Coray és társa, Saul Villeda közös vállalatának, az Alkahest megvásárlására.

2021. május 07. 17:08
null

A páros 2011 és 2014 között tette közzé kutatásuk eredményét, miszerint a fiatal egerek vére javítja az idősebb egerek agyi működését. Az elmúlt hat évben 8000 olyan fehérjét azonosítottak a vérben, melyek terápiás lehetőséget biztosítanak olyan életkorral összefüggő betegségek kezelésére, mint az Alzheimer- és Parkinson kór.

Az öregedés kijátszása

Az idősebb emberek általában jógáznak és odafigyelnek étkezésükre, hogy formában maradjanak. A Szilícium-völgyben azonban saját megoldásuk kifejlesztésén dolgoznak az öregedés folyamatának kijátszására.

Amikor öregszünk, immunrendszerünk leromlik, ami egy alacsony szintű gyulladásos állapotot hoz létre a szervezetben, elnyomva a sejtregenerálódást, ezzel fájdalmat okozva. Mivel sejtjeink számára már nem termelődik elég energia, a nehezen elnyert plusz éveket délutáni szunyókálással töltjük. Izomtömegünk összezsugorodik, csontjaink pedig egyre törékenyebbek lesznek. Röviden, testünk elkezd szétesni.

Az első kísérlet, ami azt mutatta, hogy az öregedés biológiájának átírása lehetséges, egy olyan 1990-es évekbeli kísérletsorozat eredménye, mely során férgekkel foglalkoztak. Cynthia Kenyon, a Kaliforniai Egyetem biológusa egyetlen gén mutációjával három hétről hatra duplázta meg egy féreg élettartamát. 

Ebben az időben a kalóriabevitel korlátozásával is kísérleteztek. Roy Walford gerontológus megduplázta a laboratóriumi egerek élettartamát csupán azzal, hogy korlátozta kalóriabevitelüket. Ez hamar elterjedt az emberek körében is, és a ’80-as évek legkeresettebb könyvsorozatát írta meg a témáról. 

A tudomány pedig most megmagyarázza, miért is lehet hatékony a bio-hackelés ezen módszere. Az emberi szervezetben az inzulin az a hormonális jel, amely sejtjeinket arra ösztönzi, hogy a cukrot felszívják, majd azt energiává alakítsák. Az inzulinszerű növekedési faktor-1 (IGF-1) mellett az inzulin számos más sejtszintű folyamatra gyakorol hatást, beleértve a sejtosztódás sebességét, mely sokak szerint összefüggésben állhat az öregedéssel.

Amikor szerveztünk nem jut elég kalóriához, testünk az inzulin és az IGF1 szintjének csökkentésével próbál alkalmazkodni. Ilyenkor sejtjeink lassítják a regenerációt és a szaporodást, helyette pedig olyan sejtfolyamatokba terelik az energiát, melyek segítenek „túlélni” a szervezetnek a szélsőséges helyzeteket. A szervezet megvédi már meglévő sejtjeit: több enzimet termel, hogy biztosítsa a terminálisan hibás fehérjék kialakulásának elkerülését, fokozza a törött DNS-k helyreállítását, lebontja a sejttörmeléket és a hibás sejteket. Így a szervezet megszabadul attól a „sejtszeméttől”, ami különösen az öregedés során alacsony szintű gyulladásokat okozhat.

Egyelőre nincs az Élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) által jóváhagyott olyan gyógyszer, ami kifejezetten az öregedés folyamatát célozná meg. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, a gyógyszernek egy adott betegség kezelésére kell irányulnia. Épp ezért egyes gerontológusok a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére használt gyógyszer hatóanyagát, a metformint használják az új gyógyszerek „sablonjaként”. A hatóanyag befolyásolja a test inzulinérzékenységét és hatással lehet az anyagcsere ütemére és energiafelhasználására is. 

Vera Gorbunova, a Rochesteri Egyetem Öregedéskutató Központjának társelnöke és munkatársai 18 rágcsálófajt hasonlítottak össze, többek közt hódokat, hörcsögöket és egereket. A vizsgálat során azt vették észre, hogy a hosszabb ideig élő fajok erőteljesebben képesek megoldani azon problémákat, melyek az életkorral elkerülhetetlenül megjelennek.

Legizgalmasabb munkáját egy titokzatos társsal végezte, melyet meztelen vakondpatkánynak neveztek el. Ez a szőrtelen rágcsáló, hódszerű metszőfogaival Kelet-Afrika alagútjaiban él. Érdekessége, hogy szokatlanul hosszú ideig él – 30 évvel, vagyis tízszer több ideig, mint közeli rokona, az észak-amerikai mezei egér, ami ritkán él többet három évnél.

Gorbunova e faj szívósságának okát nagyrészt a hialuronsav bőségére vezeti vissza, mely a bőr fő összetevőjeként részt vesz a szövetek regenerálásában. Bár az egerek és emberek bőre is rendelkezik hialuronsavval, a meztelen vakondpatkányok szövetei bővelkednek benne. Ez nem csak csillapítja a krónikus gyulladások következményeit, de bősége látszólag a rosszindulatú rákos sejtek növekedését is megakadályozza.

Mindennek mi köze Wyss-Coray ás Villeda fiatal vérrel történő kísérleteihez?

Saul Villada laboratóriumában nem mindennapi látvány fogadja az embert. Az egérketrecek faltól falig halmozódnak, lakóik pedig igen szokatlannak mondhatóak, hiszen dupla fejjel, lábbal és dupla széles testtel rendelkeznek. A duplatestű egerek egy parabiózis néven ismert eljárás eredményeként születtek meg. Az eljárást a 19. században Paul Bert tudós vezette be: két rágcsáló keringési rendszerét egyesítette testük kinyitásával és sebeik összevarrásával, így testük összeforrt a gyógyulás folyamata közben.

A módszer elsajátításában Villeda segítségére egy volt tanára, Thomas Rando sietett, aki nagyon ismerősen mozgott ezen a területen. Rando idős egereket egyesített fiatalabbakkal, hogy ugyanazon keringési rendszerrel rendelkezzenek, és az apróbb sebek gyógyításának képességét tesztelhesse rajtuk. Az idős egerek sokkal gyorsabban tudták helyrehozni az izom szakadásait, mint a fiatalabb egerekhez nem kapcsolódó társaik. 

Ezért úgy gondolták, hogy az őssejteket egyszerűen meg lehet újítani, ha a fiatal vérben lévő molekulákat visszavezetik a véráramba. Ezért a következő lépés a vérben lévő, fiatalságot elősegítő tényezők felkutatása volt.

Az idős és fiatal egerek összekapcsolása után Villeda az idős egereket feláldozva, apró szeletekre vágta agyukat és egy speciális festékkel festette meg őket. Ezután összeszámolta az új idegsejtek számát és összehasonlította a hasonlóan idős egerekével. A 2014-ben közzétett eredmények lesokkolták a tudomány világát. A megfestett agyban keletkező idegsejtek száma a háromszorosa volt a többi idős egérénél. 

Mivel a parabiózis emberek számára nem alkalmazható, Villeda és Wyss-Coray egyszerű vérplazma infúzióval próbálkozott. A térbeli navigációs feladatokban az idősebb egerek sokkal rosszabbul teljesítettek, mint azon társaik, akik fiatalabb egerek véréből kaptak injekciót. 

Az eredmények világszerte felkeltették az emberek érdeklődését. Hamarosan e-mailek hadával kellett szembenézniük, melyben beteg emberek és kétségbeesett szeretteik érdeklődtek az emberkísérletek iránt. Így tett a nemrégiben elhunyt, Alzheimer-kórban szenvedő kínai milliárdos, aki halálos ágyán vérplazma-infúziókat kapott. Később unokája Wyss Coray-nak elmondta, hogy az infúzió után nagyapja meglepően éber és összeszedett lett, lehetővé téve, hogy szeretteivel lehetőségük legyen még néhány értékes pillanat eltöltésére. Úgy tűnt, a fiatal vér ugyanolyan helyreállító hatással volt az idős úrra, mint Wyss-Coray egereire.

Egyre közelebb kerülnek az Alzheimer-kór lelassításához

Az elmúlt években a páros több olyan fehérjét is azonosított, melyek ígéretesek lehetnek az öregedés meggátlásában.
2019 májusában Wyss-Coray bebizonyította, hogy blokkolni lehet egy másik, életkorral felhalmozódó fehérje aktivitását is, ami erőteljes helyreállító hatású és jelentősen javítja az egerek memóriáját és kognitív képességeit. Villeda pedig nemrégiben felfedezett egy olyan fehérjét, amely elősegíti a tanulást és az emlékezést fiatal egereknél. 

Ugyanebben az évben az Alkahest egy orvosi konferencia keretein belül előzetes eredményeket mutatott be a II. fázisú klinikai vizsgálatokból, melyek célja a kezdeti adagolás megállapítása volt. Az eredmények azt sugallták, hogy a vérplazma infúziók lassítják a kognitív hanyatlást az enyhe és közepesen súlyos Alzheimer-kórban szenvedőknél. A vállalatnak emellett folyamatban vannak a Parkinson-kór, demencia és a műtét utáni gyógyulás kezelésére irányuló kísérletei is.

A sikeres kísérletek ellenére azonban még korai lenne ünnepelni. Bár az összes jelölt közül a már 60 éve ismert metformin mutatja a legbíztatóbb eredményt, az egészséges embereknél kifejtett hatásával kapcsolatosan még hiányosak az adatok. Így elmondhatjuk, hogy amíg a kísérletek le nem zárulnak és nem állítják 100 százalékos biztossággal hatékonyságát, maradnak a jól bevált öregedésgátló módszerek: rendszeres testmozgás, pihentető alvás és egészséges étrend. 

A cikk szerzője Pál Fanni.
 

Összesen 1 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!