Az Európai Parlament 2016-os megfogalmazása szerint: „Az ipar 4.0 a termelési folyamatok olyan típusú szervezését írja le, melynek keretében az eszközök önállóan kommunikálnak egymással az értéklánc mentén, ezzel létrehozva a jövő okosgyárát, amelyben a számítógép-vezérelt rendszerek nyomon követik a fizikai folyamatokat, létrehozzák a fizikai valóság virtuális mását, és decentralizált döntéseket hoznak önszervező mechanizmusok alapján”. Ennek értelmében már nem elegendő a megfelelő technikai eszközök és gépek kiválasztása és megfizetése az igazi sikerhez. Mi másra van még szükség a megújult iparban? Íme.
Új típusú vezetők
A legújabb ipari forradalom megköveteli, hogy a vezetők önmaguk testesítsék meg a változást. Saját maguknak is modellezniük kell az innovációt a mindennapi munkájuk során, példát mutatva a digitális eszközök használatával vagy a folyamatosa adatelemzésekkel. A munkatársak kommunikációjában az új technológiák és új folyamatok széleskörű elterjedését kell ösztönözniük, és teljesítménymérési pontokat kell beépíteniük. Nagy hangsúlyt kell helyezniük az új ötletek jutalmazására, ezzel ösztönözve a munkatársakat is az innovatív gondolkodásra és munkavégzésre.
Eltérő szempontok az értékelésben
A technológiai változásokat nem lehet megérteni, nyomon követni, ellenőrizni és korrigálni megfelelő mérési rendszerek nélkül. A képesség- és kompetenciamérési módszereket ki kell terjeszteni olyan, eddig nem hangsúlyos, készségekre is, mint a kreativitás, az agilitás és az alkalmazkodóképesség. Az innovációnak alapvető értéknek kell lennie, és a kreatív problémamegoldást is ösztönözni és jutalmazni kell. Értékelni kell például a kíváncsiságot és az együttműködési kezdeményezéseket. Ezt leginkább üzletági szinten lehet megvalósítani, ahol egy bizony technológia világos költségvetéssel, célokkal és elszámoltathatósággal alkalmazható.
A kudarc nem bukás
A legtöbb szervezetben nincs hiány innovatív ötletekből. Ezek azonban sokszor nem kerülnek felszínre, mert a vállalati kultúra nem biztosít kellően nyitott légkört, vagy ha az ötlet terítékre is kerül, nem próbálják ki soha, mert az alkalmazottak félnek a kudarctól. A technológiai fejlődés által nyújtott lehetőségek hatékony kiaknázásához olyan vállalati kultúrára és hozzáállásra van szükség, ahol elfogadható a kudarc. A cég vezetőinek tisztában kell lenniük azzal, hogy a legjobb újítások gyakran nehézségekkel kezdődnek. De amennyiben lehetőség van az ötlet kibontására, átgondolására, további fejlesztésére, kiderülhet, hogy hatalmas sikert hoz a kezdeti kudarc. Ha egy cég nem fél és nem hagyja, hogy a munkavállalói féljenek a kudarctól, ha az apró sikereket is megünneplik, és ösztönzik az új ötletek születését, akkor kimagasló eredményekre számíthatnak.
Folyamatos képzés
Az új technológiák alkalmazása új készségeket és képességeket igényel, melyeknek nem minden alkalmazott van birtokában. Így szükség van a vállalati képzési rendszerek és az új munkaerő-felvételi folyamatok átgondolására. A képzések nem lehetnek többé kipipálásra váró kényszeredett feladatok. Jól felépített, magas színvonalú, rendszerszemléletű és folyamatos képzésekre van szükség. Csak így lehetséges, hogy az alkalmazottak képesek legyenek lépést tartani a technológiai változások gyors ütemével. Az új munkatársak között pedig szükség van olyanokra, akik kifinomult elemzői képességekkel rendelkeznek, és képesek az adatokat kiértékelni, a trendeket érzékelni, ezáltal hatékonyan tudják segíteni a döntéshozatali folyamatokat.
A cikk szerzője Papp Helga.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A magyar nebulók ugyanakkor jóval az EU-s átlag fölött teljesítenek. Csehország pedig szárnyal. Francesca Rivafinoli szemlecikke.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
