„Peking lejárati időket is tesztelt, hogy arra ösztönözze a felhasználókat, hogy minél gyorsabban elköltsék a pénzt azokban az időkben, amikor a gazdaságnak egy kezdőlökésre van szüksége”.
Arról egyelőre nincs hír, hogy a nemsokára bevezetendő digitális jüan valóban alapból lejárati idővel érkezik-e majd, avagy ez egyelőre csak egy lehetőség marad. Mindenesetre, a lejárati idővel rendelkező pénz puszta lehetősége is számos közgazdaságtani kérdést vet fel.
Kína mostantól úgy pörgeti fel a belső keresletét, ahogy csak akarja
A Zero Hedge gazdasági portál szerint Kína ezze elejét veheti annak, hogy a lakosság túlságosan is felhalmozza a nála levő vagyont, ezzel lényegében pénzt vonva ki a gazdaság körforgásából. A lap azonban óvatosságra int, hiszen a lejárati idő miatt agresszívan beinduló lakossági költések könnyen az infláció gyors elszabadulásához vezethetnek.
Mindennek van egy komoly geopolitikai vonatkozása is. Azzal ugyanis, hogy Kína lényegében kézivezérelni tudja a belső fogyasztás alakulását, „nem csak a fogyasztás mértékét tudja megnövelni, hanem a Kína által termelt javak iránti kereslet különbségeit is irányítani tudja”. És habár a belső kereslet mértéke még nem veszi fel a versenyt a globális kereslet jelentőségével, ezek az adatok szerint minden évvel egyre közelebb kerülnek egymáshoz, s így