Az már eddig is ismert volt, hogy Kína lesz a világon az első, aki bevezetheti a digitális jegybankpénzt. Amíg a világ többi országa még csak kacérkodik a gondolattal, a kínaiak már túl vannak a formabontó megoldás első lakossági tesztjein is. A kripto-jüan azonban közel sem fog hasonlítani a papír alapú társára: a legújabb hírek szerint Kína lejárati idő bevezetésével a belső kereslet élénkítésére kívánja felhasználni az új technológiát. Mutatjuk, amit eddig tudni lehet.
A kínai jegybank még 2014-ben kezdte el tervezgetni, hogy hogyan is ültethetné át a hagyományos jegybankpénzt a digitális térbe. Hétévvel később
A 2021-es holdújév alkalmából ugyanis a kínai állam mintegy 40 millió jüant osztott szét 200 ezer ajándékcsomag keretében a lakosság körében teljesen digitális formában. A teszt pedig sikeresnek bizonyult: a szerencsés nyertesek lelkesen kezdték el használni a kínai jegybank erre a célra kifejlesztett applikációját, mely segítségével már Kína-szerte többezer boltban és vendéglátóhelyen lehet fizetni.
A bankszámlám eddig is elektronikus volt, mégis mi ebben az akkora szám?
A digitális jegybankpénz a felhasználói oldalról nagyban hasonlít majd a mostani elektronikus bankszámlákra, hiszen felhasznóként ezt is majd egy erre a célra szolgáló online alkalmazással érhetjük majd el, s használhatjuk fel. Ami azonban különlegessé teszi, az a dolog mögöttes logikája. Eddig ugyanis csak a kereskedelmi bankok bocsátottak ki digitális fizetőeszközöket – ezek viszont közel sem voltak kockázatmentesek. A számlánkon tartott pénz biztonságáért a bankunk felelt, s baj esetén a különböző betétbiztosítási alapok nyújthattak csak megoldást.
A jegybank által kiadott digitális pénz ebben a tekintetben hozhat majd komoly változást, hiszen a központi bankok – mint a pénzkibocsátás monopóliumának birtoklói – által kiadott digitális fizetőeszközök biztonságát (csakúgy, mint a kezünkbe vehető bankjegyek esetében) a teljes gazdaság teljesítménye szavatolja, s így lényegében kockázatmentesnek tekinthetők majd.
A Wall Street Journal értesülései szerint ugyanakkor egy merőben szokatlan ötlet kiprobálására is sor került az elmúlt hónapokban. A lap megfogalmazása szerint
„Peking lejárati időket is tesztelt, hogy arra ösztönözze a felhasználókat, hogy minél gyorsabban elköltsék a pénzt azokban az időkben, amikor a gazdaságnak egy kezdőlökésre van szüksége”.
Arról egyelőre nincs hír, hogy a nemsokára bevezetendő digitális jüan valóban alapból lejárati idővel érkezik-e majd, avagy ez egyelőre csak egy lehetőség marad. Mindenesetre, a lejárati idővel rendelkező pénz puszta lehetősége is számos közgazdaságtani kérdést vet fel.
Kína mostantól úgy pörgeti fel a belső keresletét, ahogy csak akarja
A Zero Hedge gazdasági portál szerint Kína ezze elejét veheti annak, hogy a lakosság túlságosan is felhalmozza a nála levő vagyont, ezzel lényegében pénzt vonva ki a gazdaság körforgásából. A lap azonban óvatosságra int, hiszen a lejárati idő miatt agresszívan beinduló lakossági költések könnyen az infláció gyors elszabadulásához vezethetnek.
Mindennek van egy komoly geopolitikai vonatkozása is. Azzal ugyanis, hogy Kína lényegében kézivezérelni tudja a belső fogyasztás alakulását, „nem csak a fogyasztás mértékét tudja megnövelni, hanem a Kína által termelt javak iránti kereslet különbségeit is irányítani tudja”. És habár a belső kereslet mértéke még nem veszi fel a versenyt a globális kereslet jelentőségével, ezek az adatok szerint minden évvel egyre közelebb kerülnek egymáshoz, s így
Így pedig, ahogy nő a kínai belső kereslet, úgy válik az ázsiai óriás egyre kevésbé függővé az USA felé irányuló exportjától. Ez alapján a Zero Hedge szerzője arra a következtetésre jut, hogy „amíg az USA és Kína mindketten szigorú hangnemben beszélnek az egymástól való függetlenedésről, a digitális jüan nem csupán azt jelzi, hogy Kína hatékonybban készül erre, hanem azt is, hogy
ha eljön az ideje, Kína elsőként fogja felbontani Amerikával a kapcsolatait”.
A digitális pénz tovább mélyítheti a kínai digitális diktatúrát
Mint ahogy a technológiai fejlődés legtöbb vívmányát, úgy természetesen a jegybank által kiadott digitális pénzt is fel lehet kevésbé nemes célokra is használni. Az a tény pedig, hogy a fejlesztések jelenlegi éllovasa Kína, aki nem épp a lakosai magánszférájának tiszteletben tartásáról híres a nemzetközi berkekben, sokak szemében komoly aggodalomra ad okot.
Ugyanis, amennyiben széles körben elterjed a digitális pénz, úgy – megfelelő adatvédelmi intézkedések híján – a kínai jegybank közvetlenül ráláthat majd minden egyes állampolgár minden egyes tranzakciójára. Ezt feltételezve pedig nem nehéz elképzelni, hogy az így keletkező rengeteg adatot vajon milyen célra használná fel az az állam, amely már most is egy online pontrendszer alapján minősíti saját polgárait.
Címlap: Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter (j), Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes, főtárgyaló (k) és Robert Lighthizer amerikai kereskedelmi főképviselő (b) a kínai-amerikai kereskedelmi tárgyalások újabb, tizenkettedik fordulóján a sanghaji Hszicsiao Konferenciaközpontban 2019. július 30-án. MTI/AP pool
Senki sem tudja, hol lehet több százezer fegyver, amely Ukrajnából tűnt el mindössze három év alatt. Az ügy számos kérdést felvet, ha az ukrán fegyverek csak egy része is rossz kezekbe került, már annak is súlyos következménye lehet.
Bryan Leib külpolitikai elemző rántotta le a leplet a diplomata személyéről.
Hirtelen nagyon fontos lett a szuverenitás, amiről eddig úgy tudtuk, nem is létezik.
A háború sújtotta ország gazdasági mutatói elég lehangoló képet festenek.
A Toyota 20. században kifejlesztett technológiája új időszámítást hozhat az ország űriparában.
A rekord magasságú hidat vasárnap reggel adták át a forgalomnak Kína délnyugati részén, Kujcsou tartományban.
Akármilyen mély politikai megosztottságot élünk is át, hazánk még mindig egy nyugalmas szeglete a nyugati világnak. Szilvay Gergely írása.
Elképesztő: mivel az afgán ápolót a lakás biztonsági kamerái buktatták le, az őt kiközvetítő szervezet követelte a kamerák leszerelését!
