Szenzáció: Szőnyi Ferenc negyvenöt nap alatt meghódította Kanadát és a világot
Sport
Hatvanegy évesen, jó hat nappal megdöntve a világcsúcsot. Ha valami, ez tényleg filmre kívánkozott.
Lejárati idővel érkezhet a digitális jüan, ez pedig az USA–Kína kereskedelmi háborúba is beleszólhat
2021. április 30. 11:19
Az már eddig is ismert volt, hogy Kína lesz a világon az első, aki bevezetheti a digitális jegybankpénzt. Amíg a világ többi országa még csak kacérkodik a gondolattal, a kínaiak már túl vannak a formabontó megoldás első lakossági tesztjein is. A kripto-jüan azonban közel sem fog hasonlítani a papír alapú társára: a legújabb hírek szerint Kína lejárati idő bevezetésével a belső kereslet élénkítésére kívánja felhasználni az új technológiát. Mutatjuk, amit eddig tudni lehet.
2021. április 30. 11:19
A kínai jegybank még 2014-ben kezdte el tervezgetni, hogy hogyan is ültethetné át a hagyományos jegybankpénzt a digitális térbe. Hétévvel később
mindez már nem csupán nagyravágyó bankárok hihetetlennek tűnő gondolata, hanem maga a valóság.
A 2021-es holdújév alkalmából ugyanis a kínai állam mintegy 40 millió jüant osztott szét 200 ezer ajándékcsomag keretében a lakosság körében teljesen digitális formában. A teszt pedig sikeresnek bizonyult: a szerencsés nyertesek lelkesen kezdték el használni a kínai jegybank erre a célra kifejlesztett applikációját, mely segítségével már Kína-szerte többezer boltban és vendéglátóhelyen lehet fizetni.
A bankszámlám eddig is elektronikus volt, mégis mi ebben az akkora szám?
A digitális jegybankpénz a felhasználói oldalról nagyban hasonlít majd a mostani elektronikus bankszámlákra, hiszen felhasznóként ezt is majd egy erre a célra szolgáló online alkalmazással érhetjük majd el, s használhatjuk fel. Ami azonban különlegessé teszi, az a dolog mögöttes logikája. Eddig ugyanis csak a kereskedelmi bankok bocsátottak ki digitális fizetőeszközöket – ezek viszont közel sem voltak kockázatmentesek. A számlánkon tartott pénz biztonságáért a bankunk felelt, s baj esetén a különböző betétbiztosítási alapok nyújthattak csak megoldást.
A jegybank által kiadott digitális pénz ebben a tekintetben hozhat majd komoly változást, hiszen a központi bankok – mint a pénzkibocsátás monopóliumának birtoklói – által kiadott digitális fizetőeszközök biztonságát (csakúgy, mint a kezünkbe vehető bankjegyek esetében) a teljes gazdaság teljesítménye szavatolja, s így lényegében kockázatmentesnek tekinthetők majd.
A Wall Street Journal értesülései szerint ugyanakkor egy merőben szokatlan ötlet kiprobálására is sor került az elmúlt hónapokban. A lap megfogalmazása szerint
„Peking lejárati időket is tesztelt, hogy arra ösztönözze a felhasználókat, hogy minél gyorsabban elköltsék a pénzt azokban az időkben, amikor a gazdaságnak egy kezdőlökésre van szüksége”.
Arról egyelőre nincs hír, hogy a nemsokára bevezetendő digitális jüan valóban alapból lejárati idővel érkezik-e majd, avagy ez egyelőre csak egy lehetőség marad. Mindenesetre, a lejárati idővel rendelkező pénz puszta lehetősége is számos közgazdaságtani kérdést vet fel.
Kína mostantól úgy pörgeti fel a belső keresletét, ahogy csak akarja
A Zero Hedge gazdasági portál szerint Kína ezze elejét veheti annak, hogy a lakosság túlságosan is felhalmozza a nála levő vagyont, ezzel lényegében pénzt vonva ki a gazdaság körforgásából. A lap azonban óvatosságra int, hiszen a lejárati idő miatt agresszívan beinduló lakossági költések könnyen az infláció gyors elszabadulásához vezethetnek.
Mindennek van egy komoly geopolitikai vonatkozása is. Azzal ugyanis, hogy Kína lényegében kézivezérelni tudja a belső fogyasztás alakulását, „nem csak a fogyasztás mértékét tudja megnövelni, hanem a Kína által termelt javak iránti kereslet különbségeit is irányítani tudja”. És habár a belső kereslet mértéke még nem veszi fel a versenyt a globális kereslet jelentőségével, ezek az adatok szerint minden évvel egyre közelebb kerülnek egymáshoz, s így
hosszútávon egyre fontosabb fegyver lehet Kína kezében a belső kereslet kontrollálása a digitális jüan által.
Így pedig, ahogy nő a kínai belső kereslet, úgy válik az ázsiai óriás egyre kevésbé függővé az USA felé irányuló exportjától. Ez alapján a Zero Hedge szerzője arra a következtetésre jut, hogy „amíg az USA és Kína mindketten szigorú hangnemben beszélnek az egymástól való függetlenedésről, a digitális jüan nem csupán azt jelzi, hogy Kína hatékonybban készül erre, hanem azt is, hogy
ha eljön az ideje, Kína elsőként fogja felbontani Amerikával a kapcsolatait”.
A digitális pénz tovább mélyítheti a kínai digitális diktatúrát
Mint ahogy a technológiai fejlődés legtöbb vívmányát, úgy természetesen a jegybank által kiadott digitális pénzt is fel lehet kevésbé nemes célokra is használni. Az a tény pedig, hogy a fejlesztések jelenlegi éllovasa Kína, aki nem épp a lakosai magánszférájának tiszteletben tartásáról híres a nemzetközi berkekben, sokak szemében komoly aggodalomra ad okot.
Ugyanis, amennyiben széles körben elterjed a digitális pénz, úgy – megfelelő adatvédelmi intézkedések híján – a kínai jegybank közvetlenül ráláthat majd minden egyes állampolgár minden egyes tranzakciójára. Ezt feltételezve pedig nem nehéz elképzelni, hogy az így keletkező rengeteg adatot vajon milyen célra használná fel az az állam, amely már most is egy online pontrendszer alapján minősíti saját polgárait.
Címlap: Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter (j), Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes, főtárgyaló (k) és Robert Lighthizer amerikai kereskedelmi főképviselő (b) a kínai-amerikai kereskedelmi tárgyalások újabb, tizenkettedik fordulóján a sanghaji Hszicsiao Konferenciaközpontban 2019. július 30-án. MTI/AP pool
Brüsszel háborút hirdet: Putyintól vett példát ördögi tervéhez Von der Leyen
Külföld
Az Európai Bizottság elnöke bejelentette, Európa új gazdasági korszakra készül. A cél: megszabadulni Kína szorításától, mielőtt a ritkaföldfémek új fegyverré válnak a világpolitikai játszmában.
Így éreznénk a saját bőrünkön az amerikai–kínai vámmegállapodást – gazdasági szakértőt kérdeztünk
Első körben bizonytalanságot csökkent a megállapodás, de van itt még valami más is.
Itt a történelmi alku: az Egyesült Államok és Kína egymás kezébe csapott
Óriási jelentőségű a világra nézve, hogy a gigászok felvázolták egy kereskedelmi megállapodás keretrendszerét.
Enyhítenék a feszültséget Trumppal: áttörés jöhet a vámháborúban és az amerikai–kínai tárgyalásokban
Az amerikai elnök bízik abban, hogy jövő heti dél-koreai találkozóján kereskedelmi megállapodást köthet Hszi Csin-pinggel.
És akkor Donald Trump elkezdte azt csinálni, amit mindig is csinálni kellett volna – csak irdatlanul későn
„Szeretném, ha Kína segítene Oroszország kapcsán” – mondta volt Donald Trump Hszi elnökkel való tárgyalása előtt. Én is szeretném, csak ahhoz bizalom kellene. Kohán Mátyás írása.
Újabb részlet derült ki, mire készülnek Magyar Péterék: a Tisza tanácsadója kiállt a multik mellett a kisvállalkozásokkal szemben
Raskó György a multik megadóztatása miatt aggódik és csekélynek nevezi a kisvállalkozások által teremett értéket.
Összesen 14 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
fintaj
2021. május 13. 00:25
Azért a hozzászólásod nem semmi!
Amerika -Kína kereskedelmi háború kapcsán, azért mert Kína USA felé való exportjának várható hektikusságát belső piaci eszközökkel próbálja kivédeni, ebből valuta háborút, tetejébe atomháborút vizionálni már-már beteges feltételezés.
Válasz erre
3
2
Karikakarika
2021. május 13. 00:24
Csak az a porbléma, hogy ezt a fed nem fogja annyiban hagyni.
Amikor kadhaffiék kitalálták az aranyfedezetes új pénzt az olaj elszámolására, annak egy laza arab tavasz lett az eredménye.
Kína kőkeményen szorongatja az usa tökeit, legnagyobb hitelezője, eddig azonban azzal nyugtatta magát az usa, hogy cserébe ők megveszik a kínai árut, tehát kölcsönös a függőség.
Kína viszont ráállt a kriptora, konkrétan hardverhiány van, mert egészen elképzelhetetlen mennyiségű (helyben gyártott) kompútert állítanak be kriptobányászatra.
Ki tudja, hány év kell kínának, talán 20, talán 15, lehet, hogy csak 10, de szerintem az biztos, hogy a rocsildok nem fogják veszni hagyni a dollárt.
Akkor viszont háború lesz.
És ekkor jön a következő porbléma, a nukleáris doktrína megváltozása. A közelmúltig ugye az volt, hogy az atom elrettentésre szolgál, hogy ne legyen háború.
Ezt mára az usa doktrínájában felváltotta az, miszerint egy megelőző csapással, plusz a kína és oroszország köré telepített rakéta-elhárító rendszerrel az atomháború megnyerhető. Ez néz ki most.
Válasz erre
6
0
fintaj
2021. május 04. 12:56
Zavart okozott nálad a cikkben szereplő feltételezés:
"Arról egyelőre nincs hír, hogy a nemsokára bevezetendő digitális jüan valóban alapból lejárati idővel érkezik-e majd, avagy ez egyelőre csak egy lehetőség marad."
Hozzászólásodban kész tényként kezeled a Wall Street Journal bedobott hírt, miszerint Peking lejárati időket is tesztelt, pedig a cikkben leírtak szerint ez csak az egyik lehetőség.
Véleményem szerint a digitális pénz állami garanciával és a digitális pénz lejárati idővel egy időben, egyszerre működhet.
A lejáratos digitális pénz csak akkor veszne el, ha azt a tulajdonosa nem használja fel.
Aki fizetőeszközként az árú ellenértékeként elfogadja, az kibocsátó állam felé beválthatja, mint pl. az étkezési utalványt.
Válasz erre
1
0
zoizit
2021. május 04. 12:55
A semmiből való pénzteremtés digitális globális változata egyenesen vezet János Jelenésekben leírt totális pénzügyi, kereskedelmi, ideológiai, vallási kontrolba (&) amelynek próbababája Kína. Utánzók, bankok, szövetségek, ugyanott kötnek ki- de az igazságot s annak igazi hátterét, célját s a helyes választ csak Isten Igéje adja meg! &- Jel 13,16-18.
Válasz erre
1
0