Kína mostantól úgy pörgeti fel a belső keresletét, ahogy csak akarja
A Zero Hedge gazdasági portál szerint Kína ezze elejét veheti annak, hogy a lakosság túlságosan is felhalmozza a nála levő vagyont, ezzel lényegében pénzt vonva ki a gazdaság körforgásából. A lap azonban óvatosságra int, hiszen a lejárati idő miatt agresszívan beinduló lakossági költések könnyen az infláció gyors elszabadulásához vezethetnek.
Mindennek van egy komoly geopolitikai vonatkozása is. Azzal ugyanis, hogy Kína lényegében kézivezérelni tudja a belső fogyasztás alakulását, „nem csak a fogyasztás mértékét tudja megnövelni, hanem a Kína által termelt javak iránti kereslet különbségeit is irányítani tudja”. És habár a belső kereslet mértéke még nem veszi fel a versenyt a globális kereslet jelentőségével, ezek az adatok szerint minden évvel egyre közelebb kerülnek egymáshoz, s így
hosszútávon egyre fontosabb fegyver lehet Kína kezében a belső kereslet kontrollálása a digitális jüan által.
Így pedig, ahogy nő a kínai belső kereslet, úgy válik az ázsiai óriás egyre kevésbé függővé az USA felé irányuló exportjától. Ez alapján a Zero Hedge szerzője arra a következtetésre jut, hogy „amíg az USA és Kína mindketten szigorú hangnemben beszélnek az egymástól való függetlenedésről, a digitális jüan nem csupán azt jelzi, hogy Kína hatékonybban készül erre, hanem azt is, hogy
ha eljön az ideje, Kína elsőként fogja felbontani Amerikával a kapcsolatait”.
.A digitális pénz tovább mélyítheti a kínai digitális diktatúrát
Mint ahogy a technológiai fejlődés legtöbb vívmányát, úgy természetesen a jegybank által kiadott digitális pénzt is fel lehet kevésbé nemes célokra is használni. Az a tény pedig, hogy a fejlesztések jelenlegi éllovasa Kína, aki nem épp a lakosai magánszférájának tiszteletben tartásáról híres a nemzetközi berkekben, sokak szemében komoly aggodalomra ad okot.
Ugyanis, amennyiben széles körben elterjed a digitális pénz, úgy – megfelelő adatvédelmi intézkedések híján – a kínai jegybank közvetlenül ráláthat majd minden egyes állampolgár minden egyes tranzakciójára. Ezt feltételezve pedig nem nehéz elképzelni, hogy az így keletkező rengeteg adatot vajon milyen célra használná fel az az állam, amely már most is egy online pontrendszer alapján minősíti saját polgárait.
Mint ahogy a technológiai fejlődés legtöbb vívmányát, úgy természetesen a jegybank által kiadott digitális pénzt is fel lehet kevésbé nemes célokra is használni. Az a tény pedig, hogy a fejlesztések jelenlegi éllovasa Kína, aki nem épp a lakosai magánszférájának tiszteletben tartásáról híres a nemzetközi berkekben, sokak szemében komoly aggodalomra ad okot.
Ugyanis, amennyiben széles körben elterjed a digitális pénz, úgy – megfelelő adatvédelmi intézkedések híján – a kínai jegybank közvetlenül ráláthat majd minden egyes állampolgár minden egyes tranzakciójára. Ezt feltételezve pedig nem nehéz elképzelni, hogy az így keletkező rengeteg adatot vajon milyen célra használná fel az az állam, amely már most is egy online pontrendszer alapján minősíti saját polgárait.Címlap: Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter (j), Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes, főtárgyaló (k) és Robert Lighthizer amerikai kereskedelmi főképviselő (b) a kínai-amerikai kereskedelmi tárgyalások újabb, tizenkettedik fordulóján a sanghaji Hszicsiao Konferenciaközpontban 2019. július 30-án. MTI/AP pool