Kimondta a vezető politikus: Új stratégia kell annak érdekében, hogy az USA-EU-Kína háromszögben ne az EU legyen a vesztes
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Miután az Ever Given konténerhajó hat napon keresztül lehetetlenítette el az átkelést a Szuezi-csatornán, a világ figyelme a globális ellátási láncok gyenge pontjaira irányult. Vajon a vasút lesz a globális áruszállítás nagy nyertese a COVID-19 és az Ever Given válsága után? A kínaiak szerint igen, és a számok egyelőre őket igazolják. A Makronóm szemléje.
A Financial Times közült nemrég cikket arról, hogy hogyan futott fel a járvány alatt a szárazföldi – pontosabban vasúton történő – szállítmányozás Kína és Európa között. A hivatalos kínai adatok alapján 2021 első két hónapjában mintegy 2 000 tehervonat közlekedett Kínából Európába, ami 50 százalékos növekedést jelent a 2020-as adatokhoz képest. Ez már önmagában is figyelemreméltó, de hosszútávon még nagyobb az ugrás:
A Financial Timesnak nyilatkozó kínai vállalkozók elmondták, hogy bár a járvány előtt jellemzően a tengeri szállítás mellett tették le a voksukat, ennek ára a tavalyi évben olyan mértékben emelkedett (s ráadásul a szállítási idő is megduplázódott) hogy inkább áttértek a vasúti szállításra. Nina Fang, egy yiwui vállalkozó például azt mondta, hogy „a fő ügyfeleink Európában, mint Franciaország és Németország, azt mondták, hogy a szállítási hatékonyság túl alacsony, s így más beszállítókat is megfontolnak”. Fangék azóta a Kínát Európával összekötő vasutat használják inkább az áruszállításra.
Ugyanakkor kiemelendő, hogy
Amíg ugyanis csak januárban a Sanghaj melletti Jangsan kikötőben 2 millió 20 lábas konténert dolgoztak fel, addig a vasúti szállítmányozás teljes kéthavi teljesítménye 209 ezer konténer volt.
Látszik tehát, hogy a vasút egyelőre csak nehezen tudja felvenni a versenyt a konténerhajókkal – ennek ellenére nem kizárt, hogy a nem is olyan távoli jövőben tovább növekedik majd az acél tevékkel* folyó kereskedelem mértéke. Erre enged következtetni az, hogy a 2013-ban meghirdetett Új Selyemút projekt szerves részét képezi az eurázsiai vasútfejlesztés. Így pedig nem meglepő, hogy Fiona Wang, egy sanghaji exportközvetítő úgy nyilatkozott, hogy
„bár a Kína–Európa expressz folyamatosan növeli a kapacitását, az még mindig nem elegendő”.
A kínai áruk Magyarországon léphetnek be Európába
Ahogy a Makronómon korábban írtunk róla, az East West Intermodális Logisztikai Szolgáltató Zrt. (EWG) Fényeslitkén kezdte el megépíteni Európa egyik legmodernebb intermodális vasúti terminálját, mellyel szerintük Magyarország újra felkerülhet a nemzetközi logisztika térképére.
Az EWG várakozásai szerint elsősorban Kínából, Japánból, Dél-Koreából, Oroszországból és a közép-ázsiai országokból áramolhat majd az áruforgalom Németország, Olaszország, Ausztria, Horvátország és Szlovénia irányába. A tárgyalások pedig már meg is kezdődtek a világ legnagyobb vasúti fuvarszervezőivel, hogy a kezdetektől magas kihasználtsággal üzemelhessen a terminál. Emellett pedig a másik irányban is fellendülhet a kereskedelem: az EWG szerint a „terminál a magyar vállalatok és az Ázsiába irányuló exportforgalom számára is komoly lehetőséget biztosít.”
Korábbi riportunkat itt olvashatja.
* A vasút gyakori szimbolikus elnevezése az Új Selyemúttal kapcsolatos kínai kommunikációban.
Címlap: A China Railway Express nevű új, Kínát Lengyelországgal összekötő új vasútvonalon közlekedő első tehervonat a szerelvény ünnepélyes fogadásán Varsóban 2016. június 20-án. A vonat tizenkét nap alatt tette meg a Csengtu és a lengyel főváros közötti távolságot a Kínát az Európai Unióval összekötő Új Selyemút megvalósulásaként. (MTI/EPA/Marcin Obara)