A Financial Times közült nemrég cikket arról, hogy hogyan futott fel a járvány alatt a szárazföldi – pontosabban vasúton történő – szállítmányozás Kína és Európa között. A hivatalos kínai adatok alapján 2021 első két hónapjában mintegy 2 000 tehervonat közlekedett Kínából Európába, ami 50 százalékos növekedést jelent a 2020-as adatokhoz képest. Ez már önmagában is figyelemreméltó, de hosszútávon még nagyobb az ugrás:
a 2016-os adatokhoz képest hétszeres növekedésről van szó.
A Financial Timesnak nyilatkozó kínai vállalkozók elmondták, hogy bár a járvány előtt jellemzően a tengeri szállítás mellett tették le a voksukat, ennek ára a tavalyi évben olyan mértékben emelkedett (s ráadásul a szállítási idő is megduplázódott) hogy inkább áttértek a vasúti szállításra. Nina Fang, egy yiwui vállalkozó például azt mondta, hogy „a fő ügyfeleink Európában, mint Franciaország és Németország, azt mondták, hogy a szállítási hatékonyság túl alacsony, s így más beszállítókat is megfontolnak”. Fangék azóta a Kínát Európával összekötő vasutat használják inkább az áruszállításra.
Ugyanakkor kiemelendő, hogy
hiába a robbanásszerű növekedés, a vasút jelentősége még mindig eltörpül a tengeri szállítmányozás mellett.