A Szuezi-csatorna eldugulása után a tehervasutaké lesz a jövő?

2021. március 30. 08:09

Miután az Ever Given konténerhajó hat napon keresztül lehetetlenítette el az átkelést a Szuezi-csatornán, a világ figyelme a globális ellátási láncok gyenge pontjaira irányult. Vajon a vasút lesz a globális áruszállítás nagy nyertese a COVID-19 és az Ever Given válsága után? A kínaiak szerint igen, és a számok egyelőre őket igazolják. A Makronóm szemléje.

2021. március 30. 08:09
null
Admin

A Financial Times közült nemrég cikket arról, hogy hogyan futott fel a járvány alatt a szárazföldi – pontosabban vasúton történő – szállítmányozás Kína és Európa között. A hivatalos kínai adatok alapján 2021 első két hónapjában mintegy 2 000 tehervonat közlekedett Kínából Európába, ami 50 százalékos növekedést jelent a 2020-as adatokhoz képest. Ez már önmagában is figyelemreméltó, de hosszútávon még nagyobb az ugrás:

a 2016-os adatokhoz képest hétszeres növekedésről van szó.

A Financial Timesnak nyilatkozó kínai vállalkozók elmondták, hogy bár a járvány előtt jellemzően a tengeri szállítás mellett tették le a voksukat, ennek ára a tavalyi évben olyan mértékben emelkedett (s ráadásul a szállítási idő is megduplázódott) hogy inkább áttértek a vasúti szállításra. Nina Fang, egy yiwui vállalkozó például azt mondta, hogy „a fő ügyfeleink Európában, mint Franciaország és Németország, azt mondták, hogy a szállítási hatékonyság túl alacsony, s így más beszállítókat is megfontolnak”. Fangék azóta a Kínát Európával összekötő vasutat használják inkább az áruszállításra.

Ugyanakkor kiemelendő, hogy

hiába a robbanásszerű növekedés, a vasút jelentősége még mindig eltörpül a tengeri szállítmányozás mellett.

Amíg ugyanis csak januárban a Sanghaj melletti Jangsan kikötőben 2 millió 20 lábas konténert dolgoztak fel, addig a vasúti szállítmányozás teljes kéthavi teljesítménye 209 ezer konténer volt.

Látszik tehát, hogy a vasút egyelőre csak nehezen tudja felvenni a versenyt a konténerhajókkal – ennek ellenére nem kizárt, hogy a nem is olyan távoli jövőben tovább növekedik majd az acél tevékkel* folyó kereskedelem mértéke. Erre enged következtetni az, hogy a 2013-ban meghirdetett Új Selyemút projekt szerves részét képezi az eurázsiai vasútfejlesztés. Így pedig nem meglepő, hogy Fiona Wang, egy sanghaji exportközvetítő úgy nyilatkozott, hogy

A kínai áruk Magyarországon léphetnek be Európába

Ahogy a Makronómon korábban írtunk róla, az East West Intermodális Logisztikai Szolgáltató Zrt. (EWG) Fényeslitkén kezdte el megépíteni Európa egyik legmodernebb intermodális vasúti terminálját, mellyel szerintük Magyarország újra felkerülhet a nemzetközi logisztika térképére.

Az EWG várakozásai szerint elsősorban Kínából, Japánból, Dél-Koreából, Oroszországból és a közép-ázsiai országokból áramolhat majd az áruforgalom Németország, Olaszország, Ausztria, Horvátország és Szlovénia irányába. A tárgyalások pedig már meg is kezdődtek a világ legnagyobb vasúti fuvarszervezőivel, hogy a kezdetektől magas kihasználtsággal üzemelhessen a terminál. Emellett pedig a másik irányban is fellendülhet a kereskedelem: az EWG szerint a „terminál a magyar vállalatok és az Ázsiába irányuló exportforgalom számára is komoly lehetőséget biztosít.”

Korábbi riportunkat itt olvashatja.

Ahogy a Makronómon korábban írtunk róla, az East West Intermodális Logisztikai Szolgáltató Zrt. (EWG) Fényeslitkén kezdte el megépíteni Európa egyik legmodernebb intermodális vasúti terminálját, mellyel szerintük Magyarország újra felkerülhet a nemzetközi logisztika térképére. Az EWG várakozásai szerint elsősorban Kínából, Japánból, Dél-Koreából, Oroszországból és a közép-ázsiai országokból áramolhat majd az áruforgalom Németország, Olaszország, Ausztria, Horvátország és Szlovénia irányába. A tárgyalások pedig már meg is kezdődtek a világ legnagyobb vasúti fuvarszervezőivel, hogy a kezdetektől magas kihasználtsággal üzemelhessen a terminál. Emellett pedig a másik irányban is fellendülhet a kereskedelem: az EWG szerint a „.”

* A vasút gyakori szimbolikus elnevezése az Új Selyemúttal kapcsolatos kínai kommunikációban.

Címlap: A China Railway Express nevű új, Kínát Lengyelországgal összekötő új vasútvonalon közlekedő első tehervonat a szerelvény ünnepélyes fogadásán Varsóban 2016. június 20-án. A vonat tizenkét nap alatt tette meg a Csengtu és a lengyel főváros közötti távolságot a Kínát az Európai Unióval összekötő Új Selyemút megvalósulásaként. (MTI/EPA/Marcin Obara)

Összesen 51 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Vasalo
2021. április 14. 15:42
A kontéres vonat csak Europaban draga a hibbant szabályok meg rengeteteg helyi elöirás/szabvány miatt. Nagy távolságon viszont már közel azonos áru mint a hajo. És hidd el ha azt a kinaik fogják szervezni, akkor az müködni is fog, akárcsak a transzszib vagy az amerikai transzkontinentalis vonatok.
fogas paduc
2021. április 14. 15:39
Így van. 1 db kamion 30 000 -szer nagyobb kárt okoz az egyszeri útja során, mint az én kis renaultom az útban, de ennek ellenére nem fizet 30 000 x nagyobb úthasználati díjat. Vissza kell térni a kamionos vonatokhoz, azt nagyon olcsóvá kellene tenni, az útdíjat meg megemelni. Nem is kellene a kamiont szállítani - elég lenne csak a konténerét, a célállomáson azt ráakasztani egy kamionra....
Camael
2021. április 13. 21:05
igazából nem a szállítási idő emelkedett hanem a kikötőkben az árukezelés ideje nőtt meg (bocs a közbeszólásért)
Aegopolis.
2021. április 13. 21:05
Szemléletes példa, köszi. Arról egyébként van infód, hogy a kínai / koreai nyomtáv hogyan passzol az orosz / ukránhoz? Továbbá az is érdekelne, mire gondolhatott a költő, miszerint tavaly a tengeri szállítási idő is megduplázódott.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!