Oroszország nélkül nincs kínai Selyemút, ami jelentős kitettség az ellenkező irányban
Sokan és sokat beszélnek Oroszország kitettségéről Kínával szemben.
Miután az Ever Given konténerhajó hat napon keresztül lehetetlenítette el az átkelést a Szuezi-csatornán, a világ figyelme a globális ellátási láncok gyenge pontjaira irányult. Vajon a vasút lesz a globális áruszállítás nagy nyertese a COVID-19 és az Ever Given válsága után? A kínaiak szerint igen, és a számok egyelőre őket igazolják. A Makronóm szemléje.
A Financial Times közült nemrég cikket arról, hogy hogyan futott fel a járvány alatt a szárazföldi – pontosabban vasúton történő – szállítmányozás Kína és Európa között. A hivatalos kínai adatok alapján 2021 első két hónapjában mintegy 2 000 tehervonat közlekedett Kínából Európába, ami 50 százalékos növekedést jelent a 2020-as adatokhoz képest. Ez már önmagában is figyelemreméltó, de hosszútávon még nagyobb az ugrás:
A Financial Timesnak nyilatkozó kínai vállalkozók elmondták, hogy bár a járvány előtt jellemzően a tengeri szállítás mellett tették le a voksukat, ennek ára a tavalyi évben olyan mértékben emelkedett (s ráadásul a szállítási idő is megduplázódott) hogy inkább áttértek a vasúti szállításra. Nina Fang, egy yiwui vállalkozó például azt mondta, hogy „a fő ügyfeleink Európában, mint Franciaország és Németország, azt mondták, hogy a szállítási hatékonyság túl alacsony, s így más beszállítókat is megfontolnak”. Fangék azóta a Kínát Európával összekötő vasutat használják inkább az áruszállításra.
Ugyanakkor kiemelendő, hogy
Amíg ugyanis csak januárban a Sanghaj melletti Jangsan kikötőben 2 millió 20 lábas konténert dolgoztak fel, addig a vasúti szállítmányozás teljes kéthavi teljesítménye 209 ezer konténer volt.
Látszik tehát, hogy a vasút egyelőre csak nehezen tudja felvenni a versenyt a konténerhajókkal – ennek ellenére nem kizárt, hogy a nem is olyan távoli jövőben tovább növekedik majd az acél tevékkel* folyó kereskedelem mértéke. Erre enged következtetni az, hogy a 2013-ban meghirdetett Új Selyemút projekt szerves részét képezi az eurázsiai vasútfejlesztés. Így pedig nem meglepő, hogy Fiona Wang, egy sanghaji exportközvetítő úgy nyilatkozott, hogy
„bár a Kína–Európa expressz folyamatosan növeli a kapacitását, az még mindig nem elegendő”.
A kínai áruk Magyarországon léphetnek be Európába
Ahogy a Makronómon korábban írtunk róla, az East West Intermodális Logisztikai Szolgáltató Zrt. (EWG) Fényeslitkén kezdte el megépíteni Európa egyik legmodernebb intermodális vasúti terminálját, mellyel szerintük Magyarország újra felkerülhet a nemzetközi logisztika térképére.
Az EWG várakozásai szerint elsősorban Kínából, Japánból, Dél-Koreából, Oroszországból és a közép-ázsiai országokból áramolhat majd az áruforgalom Németország, Olaszország, Ausztria, Horvátország és Szlovénia irányába. A tárgyalások pedig már meg is kezdődtek a világ legnagyobb vasúti fuvarszervezőivel, hogy a kezdetektől magas kihasználtsággal üzemelhessen a terminál. Emellett pedig a másik irányban is fellendülhet a kereskedelem: az EWG szerint a „terminál a magyar vállalatok és az Ázsiába irányuló exportforgalom számára is komoly lehetőséget biztosít.”
Korábbi riportunkat itt olvashatja.
* A vasút gyakori szimbolikus elnevezése az Új Selyemúttal kapcsolatos kínai kommunikációban.
Címlap: A China Railway Express nevű új, Kínát Lengyelországgal összekötő új vasútvonalon közlekedő első tehervonat a szerelvény ünnepélyes fogadásán Varsóban 2016. június 20-án. A vonat tizenkét nap alatt tette meg a Csengtu és a lengyel főváros közötti távolságot a Kínát az Európai Unióval összekötő Új Selyemút megvalósulásaként. (MTI/EPA/Marcin Obara)