Nyolcmillióan szabadultak a tőzsdére csak azért, hogy elkaszinózzák a pénzüket – magyar kutatók vitatták meg a GameStop-ügy tanulságait

2021. február 23-án este hét órakor szervezte meg a Társadalomelméleti Kollégium félévnyitó online konferenciáját „A GameStop-ügy és a pénzügyi kapitalizmus a Big Tech korában” címmel. Az eseményen Sebők Miklós, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, illetve Pákozdi Dávid, a Queen Mary University of London versenypolitikai közgazdásza fejtette ki gondolatait a GameStop-ügy hosszabb távú tanulságairól. Olyan kérdésekre keresték közösen a választ, mint például hogy milyen narratívák szerint látják az egyes szereplők a történteket, illetve hogy miért volna szükséges egy versenyjogi paradigmaváltásra a szabályozási környezetben.

8 millió fórumozó elég hozzá, hogy mémet csináljon a tőzsdéből

 A beszélgetést Sebők Miklós (aki maga is a TEK korábbi hallgatója volt) kezdte egy hosszabb előadással. Szerinte a történet alapját az adja, hogy az elmúlt években legalább 20 millió új kisbefektető jelent meg az amerikai részvénypiacon – s ezek közül 8 millióan egyetlen platformon, a Redditen fellelhető WallStreetBets fórumon összpontosultak. Az új emberek pedig a merőben új fintech platformokat kihasználva új tőkét hoztak be a piacra. Ez pedig magával hozta egy új befektetési ideológiai kialakulását is, mely sokszor élesen szembemegy a Wall Street-i nagyhalak logikájával, és azokkal ellentétesen áraz be egy-egy vállalatot – és a GameStop is ennek eshetett „áldozatul”.

Sebők kiemelte, hogy ebbe az egész mixbe a WallStreetBets még bedobott egy új kulturális hozzáállást is. Az általa csak főként inceleknek titulált fórumozók – bár komoly elemzői háttérrel rendelkeznek – alapvetően mégiscsak a virális mémkultúrára alapozzák tőzsdei pozícióikat.

Továbbá az, hogy az éppen felfutó őrületre még Elon Musk is reagált, csak olaj volt a tűzre – az események azonban nem maradtak következmények nélkül.

Elon Musk a magyar kisbefektetőket is feltüzelte

Amikor nemrég egy magyar kisbefektetőt kérdeztünk róla, hogy őt mi hajtotta, amikor úgy döntött, beszáll a GameStop-őrületbe, a következőket válaszolta:

„Láttam az induló hype vonatot, amire én is felszálltam. Aztán amikor láttam, hogy Elon Musk is erről tweetelt, az csak méginkább megerősített a pozíciónyitásom helyességében. De az efféle yolozás mögött az a vágy állt, hogy

ha százévente egyszer egy hedge fundot egy kicsit meg lehet szívatni, akkor nekem abból ki kell vennem a részem.

Valamilyen szinten ez a bosszúfaktor szerintem mindenkiben benne volt, én legalábbis a közeli ismerőseimen is ezt éreztem leginkább.”

Amikor nemrég egy magyar kisbefektetőt róla, hogy őt mi hajtotta, amikor úgy döntött, beszáll a GameStop-őrületbe, a következőket válaszolta:

Január 21-én ugyanis a Robinhood felfüggesztette a GameStop-papírok vásárlásának lehetőségét, s csak az eladás maradt a kisbefektetők egyetlen opciója. Ez Sebők szerint egy láncreakciót indított el, mely behozott a képbe számos összesküvés elméletet. A mém-részvény őrület ennek ellenére azonban továbbra is él és virul: a GameStop árfolyam továbbra is viszonylag magasan látszik stabilizálódni, és emellett megjelentek más, az online gerjesztett rajongás miatt felfutott papírok is, mint például egyes kanadai marihuánakereskedők részvényei.

Sebők ezután rávilágított, hogy mindeközben minden érintett szereplő szépen, lassan kialakította a saját narratíváját a történtekről. Így pedig egyszerre titulálhatja a Robinhood egyszeri, ritka rendszerhibának, míg a Reddit a szólásszabadság dicső harcának a történteket. Az események különböző olvasatai pedig szinte virális módon kezdtek el terjedni az internet berkein belül a közösségi média felületeinek hála – ezek közt azonban a valóság csak hellyel-közzel bukkant fel, sokszor inkább csak összeesküvés-elméletek szintjén ragadtak meg mind a fórumozók, mind a hatalmas befektetési alapok elemzői is. Sebők summázata szerint tehát

Sebők már a felszólalása legelején leszögezte, hogy

A kutató szerint érdemes belegondolni, hogy juthatott el a tőzsde az öltönyben szivarozó férfiak világától néhány évtized alatt egészen oda, hogy ilyesféle figurák rángathassák ide-oda egy-egy részvény árfolyamát:

Látható, hogy a közösségi média mindent megváltoztatott, és csak idő kérdése volt, hogy a tőzsdék világát is elérje az új korszak. Sebők kijelentette, hogy a Big Tech nélkül nem lett volna GameStop-ügy, sőt, a Big Tech a Big Finance (azaz a nagy pénzintézetek) népi megregulázásának is terepet adhat.

Ki volt hát az igazi ludas?

Sebők úgy foglalja össze a történteket, hogy ismét bizonyításra került, hogy a kaszinókapitalizmus továbbra is velünk van. Ennek lényege, hogy teljesen elválik a reálfolyamatoktól a pénzügyi szektor működése – a GameStop-ügy pedig arra világított rá, hogy

Ugyanakkor a szakértők bizonytalanságát, s előrelátó képességeik korlátait is jól példázzák a kialakult események, mivel nem ez volt az első – s valószínűsíthetően nem is ez lesz az utolsó – eset, hogy mindenki meglepve nézte, hogy épp megtörténik az, aminek alig volt bármennyi esélye is.

„A részvénypiac teljesen elvált a reálgazdasági folyamatoktól. Ez a spekuláció és a kaszinógazdaság természete” – nyilatkozott hasonlóképpen a Makronómnak a kanadai közgazdász, Louis-Philippe Rochon. „Egy olyan duális gazdaságban élünk, ahol két gazdaság működik egymás mellett. Egy profittermelő, járadékvadász gazdaság és egy munkájából élő »bérgazdaság«. A kérdés az, hogy fenntartható-e a kettő növekvő egyensúlytalansága” – vetette fel a posztkeynesiánus közgazda, hozzátéve, hogy „a 2008-as válság megajándékozott minket egy lehetőséggel. Felhasználhattuk volna arra, hogy sokkal erősebb pénzügyi szabályozásokat alkotunk, de mi nem éltünk e lehetőséggel. Így mára annak a lehetőségét is elvesztettük, hogy szabályozzuk a gazdaságot.” A kiútról szólva úgy vélekedett, hogy méltányos újraosztásra lenne szükség, „hogy a kaszinógazdaságot felszámoljuk és a járadékos gazdaságból visszaadjuk a jövedelmeket azoknak, akik megdolgoznak érte. Ha a dolgozók többet tudnak költeni, az pedig nagyon jót is tesz a gazdaságnak.”

A járadékos kaszinógazdaság tehát szakértők szerint lassan teljesen függetlenül működik a valós gazdaságtól és a való világtól.

A kutató úgy látja, hogy a legnagyobb problémát mégis talán a pénzügyi kapitalizmus játékosítása jelenti. Ezzel szerinte a fintech cégek egy újabb függőséget alakíthatnak ki az emberekben, mely ugyanolyan, mint a kaszinó, csak még többet lehet vele veszíteni. Azt viszont, hogy lehet-e egyértelműen jókat és rosszakat azonosítani a történetben, az Sebők szerint is kérdéses, hiszen mindkét oldalon voltak, akik rengeteget nyertek, de olyanok is akadtak szép számmal, akik szinte mindenüket elbukták.

Ha viszont a nagyobb képre tekintünk, akkor Sebők szerint azt láthatjuk, hogy a világunk egyre több szegmensére kiterjedő neoliberális financializáció, azaz piacosítás (ennek példájaként többek közt a Momentum régi-új Magyarország-részvény ötletét említette) mindig ugyanazt a következményt vonja majd maga után:

Így pedig a pénzügyi kapitalizmus inherens instabilitásáról van szó. A kutató összegzése szerint az állam és a piac között folyamatosan egy hatalmi harc van, de ez most egy teljesen új harctéren zajlik, így a következményeket még senki nem látja.

A hagyományos versenypolitika kudarcot vallott

A rendezvény a hosszúra nyúlt bevezetés után Pákozdi Dávid versenyjogi közgazdász gondolataival folytatódott. Szerinte

egyfelől ott vannak a kisbefektetők, akik amellett állnak ki, hogy ők is ugyanolyan jogokat érdemelnek mint a nagyok. A másik oldal azonban pont, hogy az általuk tudatlannak és tapasztalatlannak tartott kisbefektetők védelmét helyezi előtérbe.

Ezután Pákozdi arra hívta fel a figyelmet – egyetértve Sebőkkel –, hogy a tőzsde világa mára már igencsak elszakadt a reálgazdaság fundamentumaitól. Ez nem csak a GameStop kapcsán figyelhető meg, de talán ennek esetében volt a leginkább szembetűnő. Emellett figyelmeztetett, hogy egyre inkább koncentrálódni látszik a piac, mely fokozatosan kiöli az innovációs kényszert a vállalatokból, s szépen lassan monopóliumok kialakulásához vezet – ez főleg a Big Tech cégeinél látszik már most is, hiszen ők birtokolják az emberek adatait, mely komoly versenyelőnyt jelent számukra.

Ennek fényében kifejezetten érdekesnek ígérkezik, hogy milyen irányba halad majd tovább a világ – zárta gondolatait a közgazdász.

A Társadalomelméleti Kollégium teljes előadása itt nézhető vissza.