Körvonalazódik, amire mindenki várt: 4 százalékos lehet a minimálbéremelés február 1-jétől

Íme a számok

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke és Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke is megerősítette, hogy a megállapodástervezetet várhatóan csütörtökön vagy pénteken kapják meg a VKF tagjai, hogy testületi szinten meg tudják vitatni.

Hozzátették, hogy amennyiben mindhárom munkaadói szervezet és mindhárom szakszervezet elfogadja, akkor hétfőn aláírhatják a bérmegállapodást.

Mészáros Melinda elmondta, a tervezet elfogadásával február 1-jétől

a 4 százalékos béremelés értelmében.  

A megállapodástervezet ezen felül azt is tartalmazza majd, hogy amikor az év folyamán csökken a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó, bármekkora mértékkel, akkor egyúttal a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedik további 1 százalékponttal.

A munkavállalók szerint a nagyobb béremelés jobban növelné a termelékenységet

Közölte, hogy bár nem elégedettek ezzel a mértékkel, azonban azt is mérlegelni kell, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése csaknem 1,1 millió embert érint közvetlenül és legalább ennyi emberre van hatással egyebek mellett például a táppénz vagy az álláskeresési támogatás formájában.

Ugyanakkor elmondta, Magyarország hosszú távú érdekeit a munkavállalói oldal szerint a nagyobb mértékű béremelés szolgálja, mert úgy látják, a bérek emelkedése a környező országokban is jótékony hatást gyakorolt a hatékonyság és a termelékenység növekedésére.

Rolek Ferenc elmondta, hogy az ülésen a munkaadói oldal vetette fel a kompromisszum lehetőségét a 4 százalékos béremeléssel, hiszen a munkaadók 3 százalékos, míg a szakszervezetek 5 százalékos béremelést tartanak elfogadhatónak.

Úgy fogalmazott: „nem javasoljuk ugyan, hogy legyen 4 százalék, de ha ezt mindenki elfogadná, akkor meg tudjuk fontolni, hogy ez legyen egy kompromisszumos megállapodás.”

Rolek Ferenc reményét fejezte ki, hogy a megállapodástervezet elfogadják, hiszen ez mindenkinek az érdeke. Ugyanakkor hozzátette, ha minden oldal el is fogadja a 4 százalékos béremelést, egyik sem lesz vele elégedett:

Emelések a régióban

Egy friss lengyel kutatás (az IZA Institute of Labor Economics kötelékében Maciej Albinowski és Piotr Lewandowski szerzőpárostól) elemezte a korábbi nagy emelések hatásait Lengyelországban. 2004 és 2018 között az összes emelését megvizsgálták régiókra bontva. Az eredmény: a minimálbér-emelés hatása a bérek növekedésében érezhető volt, de a foglalkoztatást csökkentő hatás, amitől a közgazdászok tartani szoktak, szerény maradt – és csak a régiók egyharmadában volt megfigyelhető. 

A régiók kétharmadában nincsenek ilyen hatások, tehát nem nőtt a munkanélküliség sem. A férfiak és az iparban dolgozók esetében volt inkább negatív foglalkoztatási hatás, a nők és a szolgáltatások terén inkább pozitív. A minimálbér emelése „összenyomta” a béreloszlást, csökkentve a régiók közti béregyenlőtlenséget. A legfejletlenebb régiókban segített a bérfelzárkózásban és ehhez nagyon kevés munkahelyveszteség társult.

A kutatók kifejtik, hogy a jövőben nem feltétlenül lesz igaz, ami a múltban még teljesült. És persze erős gazdasági növekedés is kell ehhez a kedvező állapothoz, hiszen a béremelést ki is kell termelni, az nem csodaszer. Ha az átlagbérhez viszonyítva magas lesz a minimálbér, egy idő után akár nagyobb is lehet a munkahelyveszteség az emelések hatására – vélekedtek a szakértők.

A fő kérdés, hogy mekkora lesz a munkaerő-kereslet, a piaci igény a jövőben. Ha a járvány miatt alacsony, akkor az nagyobb foglalkoztatási veszteséget okozhat. Ha hamar feszes lesz a munkapiac, akkor valószínűleg nem fenyeget ilyen veszély.
A kutatók szerint a minimálbérnél elsősorban azt kell nézni, hogy a legfejletlenebb régiókra hogyan hat (a többi régiót eleve kevésbé érinti). 

Egy hasonló kutatásban cseh közgazdászok elemeztek 2006 és 2018 közötti cseh emeléseket, szintén arra jutva, hogy a minimálbér emelése nem növelte a munkanélküliséget.

Nincsenek általános igazságok

Természetesen az egyes országok tapasztalataiból nem vonhatók le általános következtetések, hiszen a gazdaságok számos tényezőben különböznek, így alapos kutatásokra van szükség a szakpolitikai javaslatok megalapozásához. Egy példa: a minimálbért keresők aránya Csehországban alacsony, 10 százalék alatti a fejletlenebb térségekben is. Magyarországon ez a 22 százalékot is eléri, de még Közép-Magyarországon is 14,7 százalék. 

Hazánkban ráadásul piacgazdasági logika alapján a munkáltatók és a munkaadók állapodnak meg az emelés mértékéről. Feltételezhető, hogy ha egy idei alacsonyabb emelés is történik, a gazdaság talpraállásával a „lappangó” munkaerőhiány újból a felszínre hozza azt a bérnyomást, ami miatt a következő években ennél sokkal jelentősebb emelésekre lesz szükség ahhoz, hogy a gazdaság versenyképessége megmaradjon, az emberi és a technológiai tőke is gyarapodjon, fejlődjön.

(MTI, Makronóm, címlap: MTI/Krizsán Csaba)