A második és a harmadik negyedévben egyetlen egyszer, júliusban nőtt a kiskereskedelmi forgalom naptárhatással kiigazított volumene, akkor is minimális, mindössze 0,4 százalékos éves növekedést mért a KSH. Szeptemberben a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 1,6 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 2,0 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest.
Októberben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 1,2 százalékkal nőtt, míg a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 1,2 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 10,5 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához képest.
Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,4 százalékkal nőtt, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 1,9 százalékkal csökkent.
A nem élelmiszer-kiskereskedelemben csökkentek az eladások 0,4 százalékkal a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerértékesítésben, 2,2 százalékkal az iparcikk jellegű vegyeskereskedésekben és 7,2 százalékkal a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk üzletekben.
Jelentősen visszaesett a forgalom a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 11,2 százalékkal, 15,2 százalékkal a használtcikk boltokban és 19,4 százalékkal a bútor-, műszakicikk-üzletekben.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,6 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 43,4 százalékkal emelkedett.
Három hónap mérsékeltebb visszaesés után ismét kétszámjegyű, 10,5 százalékos zuhanást mutatott az üzemanyagtöltő állomások forgalma.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 18 százalékkal csökkentek.
Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 1100 milliárd forint volt.
Az országos kiskereskedelmi forgalom 47 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 39 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 14 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott – tette hozzá a KSH.