Rekordmélységben a DIW gazdaságkutató második negyedévi németországi konjunktúraindexe

 A DIW Berlin (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung) felmérése alapján a májusban rendelkezésre álló makrogazdasági mutatók alapján új mélységi rekordra, 20 pontra esett az áprilisi 37 pontról a német gazdaság második negyedévi konjunktúraindexe.

A májusig életbe léptetett járványvédelmi korlátozások alapján a kutatóintézet több mint tíz százalékos GDP-csökkenésre számít Németországban a második negyedévben az első negyedévihez képest.

A magyarázat szerint a korlátozások részleges feloldása javított ugyan valamelyest a kilátások megítélésében a vállalatok körében, a teljesítmény visszaesésének a mértéke azonban ezzel együtt is „drasztikus mértékű lesz és a teljes felépülés még jó darabig várat majd magára” –  mondta Claus Michelsen, a DIW vezető konjunktúrakutatója. Hozzátette: „A koronavírus-járvány világszerte súlyos következményei miatt az exportpiacoktól szinte elestünk, ami elsősorban a beruházási javak iránti kereslet visszaesésében mutatkozik meg.”

A korlátozó intézkedések fokozatos lazításával párhuzamosan egyrészt számos vállalat a megkövetelt higiéniai feltételek biztosításának a korlátaiba ütközhet, ugyanakkor mostanra már a fogyasztók magatartása is a fertőzési kockázat csökkentéséhez és a jövő bizonytalanságaihoz idomult. „Az egy dolog, hogy a termelők és a szolgáltatók fokról fokra vissza tudnának térni a normális üzletmenethez, az azonban, hogy helyreáll-e a kereslet termékeik és szolgáltatásaik iránt, az megint egy teljesen más dolog” – fejtette ki Simon Junker, németországi konjunktúra-szakértő.

– mutatott rá.

Mindemellett nem kevesen veszítették el elkölthető jövedelmük egy részét vagy azért, mert részmunkaidős foglalkoztatásba kerültek, vagy azért, mert munkanélkülivé váltak. A német politika – nemzetközi összehasonlításban – elég hatékonyan csillapította ugyan a lakossági és vállalati jövedelemcsökkenés belföldi gazdaságra gyakorolt hátrányos hatását, az erősen exportorientált német ipar azonban ezzel együtt is közvetlenül ki van téve a számos országban növekvő munkanélküliség és gyengülő beruházási hajlandóság negatív következményeinek.

(MTI)