Dán terület, amerikai támogatás
A telekonferencia témája az amerikai kormány Északi-sarkvidék-stratégiája volt, ugyanakkor a tisztségviselő leszögezte, hogy a Grönlandnak nyújtandó gazdasági segítséggel Washingtonnak nem célja viszály szítása Dánia és Grönland között. Grönland, amely a világ legnagyobb szigete, Dániához tartozik, de széleskörű autonómiával rendelkezik.
A gazdasági csomagterv keretében Washington 12,1 millió dollárral támogatja Grönlandot. A támogatás célja a feltételezhető szolidaritáson túl, az amerikai külügyi tisztségviselő megfogalmazása szerint a kapcsolatok erősítése és egy biztonságos és stabil Arktisz megőrzése, ahol az Egyesült Államok érdekei is biztonságban vannak.
Az amerikai tisztségviselő elmondta: Washington eddig is szorosan együttműködött az Észak-sarkvidéki Tanácsban lévő partnereivel (Kanadával, Dániával, Finnországgal, Izlanddal, Norvégiával, Oroszországgal és Svédországgal) annak érdekében, hogy biztosítsák a térség szabadságát, szuverenitását és konfliktusmentességét. Most azonban az Egyesült Államok, mint a tisztségviselő fogalmazott, alkalmazkodik az új stratégiai realitásokhoz világszerte és ezen belül az Arktiszon is. „Ennek a változásnak az oka az, hogy Oroszország és a Kínai Népköztársaság kihívást intéz az Egyesült Államok és a nyugati világ ellen” – szögezte le a tisztségviselő. Hozzáfűzte: az Északi-sarkvidék térsége nem mentes e változásoktól és kihívásoktól.
Oroszországnak lehetnek legitim érdekei
A tisztségviselő ugyanakkor leszögezte: Washington elismeri Oroszország legitim érdekeit a térségben. Oroszország „az Északi-sarkvidéki Tanács tagja, együttműködött az Egyesült Államokkal és a térség más államaival egy sor területen” – fogalmazott a tisztségviselő. A többi között a környezetszennyezést, a mentési munkálatokat vagy az olajszennyeződés elleni fellépést említette. Majd kiemelte: Washingtonnak azonban „aggodalmai vannak Oroszország katonai erősödése miatt a térségben”.
Az orosz katonai erősödés jeleként értékelte új parancsnokságok létrehozását, repülőterek és más infrastrukturális létesítmények rendbehozatalát, mélytengeri kikötők kiépítését, új katonai bázisok létrehozását az Arktisz partjai mentén, és a légvédelmi és rakétavédelmi rendszerek kiépítésére tett erőfeszítéseket.