Az európai dolgozóknak kevesebb jut a gazdasági jólétből az európai szakszervezetek szerint

Csökkenő bérarány

A közlemény szerint a szövetség folyamatosan konzultál az Európai Bizottsággal az európai minimálbér bevezetéséről. A bizottság legfrissebb statisztikái szerint a bérekben kifizetett GDP aránya 2010 és 2019 között 18 tagállamban visszaesett, azaz a teljes bértömeg a gazdaságban előállított összes jövedelemhez viszonyítva csökkent.

A legnagyobb mértékben, 19 százalékponttal Írországban, a második helyen Horvátország szerepel a listán 11 százalékpontos visszaeséssel, Cipruson 6 százalékpont, Portugáliában és Máltán 5-5 százalékpont volt a bér-, pontosabban a bérarány (a csökkenés mértéke látható az alábbi ábrán). A szám nem feltétlenül a tényleges, pénzben mért fizetések csökkenését jelzi, hanem azt, hogy a megtermelt jövedelemből a dolgozók kisebb részt visznek haza.

Magyarországon 2009-ben a GDP 48,8 százalékát fizették ki bérekben, míg 2019-ben 46,6 százalékát az Európai Szakszervezeti Szövetség vizsgálata szerint (lásd az alábbi ábrát, amely a bérarányt mutatja meg a GDP-hez viszonyítva). Ez alapján a további bérnövekedésre a statisztikák alapján bőven lehet még tér a magyar gazdaságban (ebben a cikkünkben mutattunk rá, hogy a multik Magyarországon jelentősen alulfizetik a dolgozóikat, valószínűleg piaci túlerejük miatt).

A közlemény idézte Esther Lynchet, az ETUC főtitkár-helyettesét, aki kifejtette, támogatják Ursula von der Leyen ígéretét, miszerint az új Európai Bizottság „az emberekért működő gazdaságot” hoz létre.

„A bizottság adatai azt mutatják, hogy a legtöbb tagállamban az emberek keményebben dolgoznak, mint az évtized elején, mégis kevésbé érzékelik a jólétet” – tette hozzá a szövetség főtitkár-helyettese, aki egyúttal megjegyezte, „Von der Leyen bizottsági elnök ígéretének teljesítéséhez olyan javaslatokat kell előterjeszteni, melyek Európa-szerte megemelik a fizetéseket.”

A magas nyomású gazdaságban az alku urai a dolgozók

Hiába termelt egyre többet az amerikai dolgozó, az elmúlt negyven évben ebből fizetésként nem sokat látott. Ez azonban nem a kapitalizmus elkerülhetetlen folyamataiból adódik, hanem abból, hogy a politika a társadalom vagyonos, vállalati részét kezdte szolgálni az elmúlt negyven évben. E gondolatokat egyébként nagyrészt Lawrence Mishelnek köszönhetjük, aki alig két évtized alatt teljesen átalakította az amerikai közbeszédet.

A szakszervezeti szakértő a Makronómnak interjút is adott a kérdés hátteréről. Úgy véli, nem kell megvárnunk, hogy a termelékenység növelje a béreket, legalábbis az USA-ban biztosan nem, mivel a profitráta, a vállalati profitok nagyon magasak, és a termelékenység ráadásul a múltban sokkal gyorsabban nőtt, mint a tipikus dolgozó bére.

A bérarány növekedése ugyanakkor erős löketet adhat a gazdaságnak a növekvő fogyasztáson keresztül, ezt nevezik a közgazdaságtanban bérvezérelt növekedési modellnek, derült ki a téma szakértőjével, Özlem Onarannal készült interjúnkból.

A libertárius Daniel Mitchell ezzel szemben úgy vélekedett, hogy minden olyan politika, ami a tőketulajdonosokat támogatja, a dolgozókat is automatikusan segíti.

A vita részben filozófiai, a gazdaságpolitika feladata pedig az, hogy hozzájáruljon az egyensúly megteremtéséhez, amelyben a tőkét és a munkát a piacra vivő szereplők is elégedetten gyarapodhatnak. Ha a tőketulajdonosoknál kezdenek a jövedelmek koncentrálódni, akkor a vállalatok termékeinek kereslete csökkenhet, hiszen nem marad elegendő forrás a háztartásoknál.

Amennyiben a dolgozók alkuereje növekszik túlzottan, akkor ez ellehetetlenítheti a vállalatok működését és akár inflációhoz vezethet, másrészt kedvező hatása lehet, hogy a vállalatoknak fejleszteniük kell a technológiájukat és termelékenységüket, hogy kitermelhessék a magasabb béreket. Ez a kedvező folyamat zajlik a magyar gazdaságban a lapunknak nyilatkozó osztrák közgazdász, Richard Grieveson szerint, aki arra emlékeztetett, hogy mindig a drága munkaerő okozta az ipari forradalmat és ma is ez történik Magyarországon.

(MTI, Makronóm)

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.