Az eurózóna reformjára, a maastrichti kritériumok újragondolására van szükség, mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Lámfalussy-konferencián Budapesten.
Az európai és globális gazdaságpolitikai gondolkodás meghatározónak számító fórumának témája a fenntartható konvergencia, mondta a jegybankelnök.
Az európai közösség minden tagját az eurózóna átalakításáról szükséges párbeszéd elindítására kérte. Magyarország elkészítette ezt a programot – jelezte.
A jegybank elnöke szerint
Magyarország 2013 óta fenntartható felzárkózási pályán van,
azóta a magyar gazdaság növekedése átlagosan évi 3,8 százalék volt, ami több mint 2 százalékponttal meghaladta az eurózóna átlagát. Az egy főre eső GDP-ben jelenleg az uniós átlag 73 százalékán áll az ország, ez is folyamatos felzárkózást mutatott az utóbbi években. A felzárkózás harmadik fontos tényezője Matolcsy szerint, hogy
a GDP-arányos államadósságunk 2022-re 60 százalék alá csökkenhet.
A pozitív változások mellett szükségünk van új versenyképességi reformokra, amihez a nemzetközi partnerekkel is párbeszédet kell folytatni.
Húsz évvel az euró bevezetése után néhány alapvető feltétel még mindig nem teljesült, új párbeszédre van szükség arról, hogyan reformálják meg a valutaövezetet, emelte ki az MNB elnöke. A reformokra szerinte kiváló alkalmat kínál az 1992-es Maastrichti Szerződés harmincadik évfordulója 2022-ben. A konvergenciareformhoz új párbeszéd kell az EU intézményeivel és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) is. Európában mindenki erős EU-ban érdekelt, a hosszú távon fenntartható sikeres európai gazdasághoz versenyképességre, kohézióra van szükség – tette hozzá. Az eurózóna első tíz éve sikeres volt, de a globális pénzügyi válságot követően számos problémával és megoldatlan kérdéssel szembesült – vélekedett.
Peter Praet, az Európai Központi Bank igazgatóságának korábbi tagja, akit idén Lámfalussy díjjal jutalmaztak, kiemelte: az eurózóna stratégiájának sürgős felülvizsgálatára van szükség. Idén év végére várhatóan a végére érnek a felülvizsgálatnak. A reformokkal kapcsolatban fontos, hogy legyenek határidők – húzta alá. Szerinte az egyensúlytalanságok már az eurózóna első évtizedében megjelentek, talán túlságosan elhanyagolták ennek jeleit. A monetáris politika nem tud hatékonyan működni más politikák támogatása nélkül. Azt mondta, hogy az Európai Központi Bank iránti bizalom alacsony, azzal együtt, hogy az emberek szeretik az eurót.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
Ezzel egyértelműen nőni fog a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők aránya Budapesten, többen fognak nélkülözni a fővárosban.
A kormányfő köszönetet mondott a távozó Matolcsy Györgynek.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a Magyar Nemzeti Bank és a kormány kapcsolata „óriási mértékben javulni fog” az új jegybank elnök érkezésével.
Deák Dániel szerint csak gyűlnek a kérdések a Tisza Párt körül.
Fontosnak tartjuk, hogy minden élethelyzetben segítsük a magyar családokat.
Nincs himnusz, nem nyilatkozhatnak, be sem tehetik a lábukat a vegyes zónába...
