Határozott üzenetet küldtek dél-afrikai államok képviselői a Genfben tartott, a vadon élő állatok védelmével foglalkozó szeptemberi konferencián. Azt szeretnék elérni, hogy enyhítse a nemzetközi közösség az elefántcsont kereskedelmét tiltó szabályokat. A gyarmati kor nyugati diktátumait vélik felfedezni a túlnépesedő elefántpopuláció irracionálisnak tartott védelmében.
A fejlett világ nem enged
Ha nem enged a nemzetközi közösség és a nyugati országok, akkor fontolóra veszik a konferenciák alapjául szolgáló washingtoni egyezményből való kilépést is.
Nehéz dilemmákról van szó, hiszen a fejlett világ beavatkozik a fejlődő országok ágazataiba, azt követelve, hogy ne lehessen egy terméket értékesíteni, de közben az afrikai közvélemény azt hangoztatja, hogy miért kell fenntartani az állatállományt a nyugati vadászok vagy az orvvadászok számára. Érdekes felvetés, hogy a liberalizációt és a szabad piacot, például a szervkereskedelem vagy a marihuána esetében támogató nyugati országok, tudatában annak, hogy a tiltás csak ellenőrizhetetlen feketepiacot szül, miért nem éppen egy piaci megoldással szabályoznák az elefántok túlélését.
Közben úgy tűnik, hogy az evolúció hamarabb ad választ a vadászatra, az elmúlt években ugyanis az elefántok egyre kisebb agyart növesztenek, „védekezve” a vadászatuk ellen, sőt egyre többen születnek agyar nélkül.
A Kenyai Vadvédelmi Szolgálat (KWS) elkobzott elefántagyar-halmok megsemmisítését végzi a Nairobi Nemzeti Parkban a kenyai főváros, Nairobi közelében 2016. április 30-án. A KWS rekord mennyiségű, 105 tonnányi elefántagyart éget el a nap folyamán. (MTI/EPA/Dai Kurokawa)
Kínának mindegy
Meglepő módon épp Kína volt az az ország, amely gyorsan szintén rárepült az elefántcsont kérdéskörére és 2017-ben betiltotta a termék kínai kereskedelmét. Egy októberben publikált kutatás azonban lerántja a leplet a döntésről: Jonas Gamso az International Affairs folyóiratban arról ír, hogy Kína a puha hatalmának erősítése, azaz országmarketing célok érdekében tiltja az elefántcsont importját is, hiszen egyébként nem különösebben érdeklik az ország döntéshozóit a külföldi vélemények vagy akár a megszégyenítő kampányok.
Kína a környezetvédelemre diplomáciai és iparpolitikai eszközként tekint, amely azzal az előnnyel rendelkezik, hogy nem érinti a kellemetlen emberi jogi kérdéseket vagy a gazdasági fejlődést sem lassítja, így Kína szuverenitását nem érinti. Ezért vélte úgy Kína, hogy alacsony költséggel komoly nemzetközi puha hatalomra tehet szert, ha az elefántcsont-küzdelem élharcosaként jelenik meg.
Elég a gyarmatosításból
Az afrikai országoknak azonban nem mindegy, ők nyílt levelet is írtak augusztusban Juncker bizottsági elnöknek, amelyben kifejtették, hogy az állatokat termékké lefokozó megközelítést nyugatról, a gyarmatosítók importálták. Ebben a cikkben zimbabwei szakértők teszik fel a kérdést, hogy mit tudhat az elefántok mellett látszólag kiálló Vilmos herceg, a brit kormány, vagy ezek szervezetei az afrikai vadállománnyal kapcsolatos helyi menedzsment-kérdésekről.
A malajziai vadvédelmi hatóság munkatársai elkobzott elefántcsontot készülnek megsemmisíteni Port Dickson nyugati kikötővárosban 2019. április 30-án. A 3,92 tonna csempészáru becsült feketepiaci értéke 3,2 millió dollár (902 millió forint).
MTI/EPA/Fazry Ismail
Mint fogalmaznak, egy tiltás komoly károkat okozna az afrikai elefántok megőrzésének törekvését illetően. Afrikai szakértők szerint Dél-Afrikában az elefántok túlnépesedtek és megőrzésükben is segíthet, ha a lakosságnak érdeke fűződik az állomány fenntartásához, különben a szegény vidéki népesség segítené az orvvadászokat a mészárlásban, amiért az állatok veszélyeztetik családjaikat és letapossák a vetéseket. Sőt, ha a legális kereskedelem lehetővé válik szabályozott keretek között, az elefántcsont ára a piacon csökkenni kezdene, így kevésbé érné meg tömegesen levadászni az állatokat.
Egyes afrikai elemzők szerint a nyugat megzsarolja az afrikai vezetőket, hogy a nyugati elveket kövessék, miközben a túlszaporodó elefántok az élelmezés bizonytalanságát és a szegénységi kockázatot is növelik. Ezért jó, ha a nyugati országok ismerik a helyi körülményeket, mielőtt játékszabályokat alkotnak.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
Egyes magyarországi intézkedések Georgia figyelmét is felkeltették, és az eddigi mérleg alapján van keresnivalónk a georgiai piacon.
Segítő kezet, vagy épp akadályt jelent a mesterséges intelligencia Afrikának?
A Wagner-csoport zsoldosai ellen harcolhatnak ukrán drónokkal a tuaregek.
Több, mint 900 ember – főleg gyermekek – is meghaltak már a majomhimlőben.
Doug Stokes szerint ráadásul Orbán Balázs védelme sokkal többről szól, mint egy ember tudományos jogairól: a szellemi szabadság jövőjéről szól.
Reggelig a legtöbb hó a Pest vármegyei Pilisszentkereszten esett, itt 22 centimétert mértek.
