Kína hitelezési gyakorlata mint új gyarmatosítás?

2019. március 28. 20:16

A kritikusok „adósságkolonizációként”, illetve „adósságcsapda-diplomáciaként” emlegetik azt a gyakorlatot, amelynek keretében szerintük Kína olyan hiteleket nyújt fejlődő országoknak, amelyeket azok biztosan nem lesznek képesek visszafizetni, és a területük vagy az infrastruktúrájuk egy részének az átengedésére kényszerülnek.

2019. március 28. 20:16
null
Goreczky Péter

„A 2018-as év során egyre több olyan publikáció jelent meg a nyugati sajtóban, amely szerint Kína hitelezés révén igyekszik kiterjeszteni a befolyását világszerte, és rákényszeríteni az akaratát a legsebezhetőbb országokra. A kritikusok »adósságkolonizációként«, illetve »adósságcsapda-diplomáciaként« emlegetik azt a gyakorlatot, amelynek keretében szerintük Kína olyan hiteleket nyújt fejlődő országoknak, amelyeket azok biztosan nem lesznek képesek visszafizetni, és a területük vagy az infrastruktúrájuk egy részének az átengedésére kényszerülnek. A kritikusok szerint az Övezet és Út Kezdeményezés pedig csupán eszköz mindennek a megvalósításához. Legutóbb a kínai elnök és az afrikai országok vezetőinek szeptemberi pekingi találkozóját követően erősödtek fel Kína hitelezési és segélyezési gyakorlatával kapcsolatban a negatív hangok. Kína ezzel szemben egyfajta »win-win« kezdeményezésként jellemzi a BRI-t, amely a kínai áruk kereskedelmét és a fejlődő országok infrastruktúra–fejlesztését egyaránt segíti.”

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 5 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
vizesnyolcas
2019. április 04. 10:09
Kína ebben is azt csinálja, amit a Nyugat csinál, mióta a fegyverek útján való kolonializációnak bealkonyult. És a nyugat most rádöbben, hogy Kína ezt is jobban csinálja.
librikus
2019. március 29. 19:51
1.A külföld vagy idegen tőketársaságoknál eladósodott kormány nem ura országának. 2.A tizenkilencedik évszázad végére kifejlődött nagyhatalmak kevés katonai erővel biztosíthatták volna szuverenitásukat, de egyesültek két ellentétes hatalmi blokká, majd 1914 nyarán háborúra keltek. Minthogy a nagyhatalmak az egész világot birtokolták, a konfliktusuk világháborúvá fajult. Visszatérés a többpólusú világrendhez: Észak-Amerika, Latin-Amerika, Európa, Oroszország, Japán, Kína, India, Arábia, Fekete-Afrika hatalmi központokkal, alternatíva lehetne a két szuperhatalom abszurd hidegháborúja után.
istvánkeve
2019. március 29. 14:50
Ìgy biza! Kína megtanulta, hogy a "globalizáció" mire lett kitalálva!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!