A gazdasági digitalizációt javasolja együttműködés keretében a kelet-közép-európai országoknak növekedésük fellendítésére az amerikai McKinsey & Company vezetési tanácsadó vállalat.
A tíz kelet-közép-európai (CEE) ország, Bulgária, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia átlagosan 114 százalékos egy főre jutó GDP-növekedést ért el 1996 és 2017 között, miközben az EU öt legnagyobb tagországa, Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság 27 százalékosat.
A kelet-közép-európai régió viszonylag erőteljes növekedése ellenére is kevésbé van telítve termelő tőkejavakkal, mint a fejlettebb nagy uniós tagországok. Minden lehetőségük megvan azonban arra, hogy gazdasági motorjuk teljesítményét digitalizációval, mint egyfajta „turbófeltöltővel” növeljék tovább és ezáltal felzárkózzanak a digitalizáció európai éllovasai, a kilenc észak-európai ország közé.
A McKinsey számításai szerint a kelet-közép-európai térség bruttó hazai termékének 6,5 százalékát termelte a digitális gazdaság 2016-ban, 76 milliárd dollárt. Szerves növekedéssel, tehát ha minden úgy megy tovább ahogy eddig, ez 60 milliárd euróval közel a duplájára, 136 milliárd euróra növekedhet 2025-ig és így a GDP kilenc százalékát adja majd.
A köz- és a magánszféra termelékenységének a növelésére alkalmazott digitalizációval, az e-kereskedelem ösztönzésével és a lakossági kiadások növekedésével azonban a digitális gazdaság által termelt bruttó hazai termék akár 200 milliárd euróval is növekedhet a térségben, így 2020-ra elérheti a 276 milliárd dollárt, a GDP 16 százalékát.
A kelet-közép-európai régióban a McKinsey szerint a digitális gazdaság ösztönzésével előállított érték 2025-ig évi plusz egy százalékponttal járulhat hozzá a GDP-növekedéshez.
A digitális gazdaság 6,5 százalékos részaránya a CEE régió bruttó hazai termékében megközelíti az öt nagy tagország 6,9 százalékát, elmarad azonban a digitalizáció éllovasai, az észak-európai országok átlagosan 7,3 százalékától, ezen belül is Svédország 9,0 százalékától.
A kelet-közép-európai régióban a digitális gazdaság 2016-ban 746 euró egy főre jutó bruttó hazai terméket állított elő, az öt nagyban 2264 eurót, az északi országokban pedig 3276 eurót.
A digitális gazdaság növekedési ütemében azonban a kelet-közép-európai régió vezet: 2012 és 2016 között évi átlagban 6,2 százalék volt a növekedés, míg az öt nagynál 3,1 százalék, az északi országoknál pedig 5,9 százalék. Svédország viszont 9,9 százalékos növekedést ért el.
A nem-digitális gazdaság a CEE régióban 2012 és 2016 között 2,6 százalékkal nőtt, az öt nagynál 1,2 százalékkal, az északi országokban 2,0 százalékkal, Svédországban 2,2 százalékkal.
A kelet-közép-európai régió kedvező alapfeltételekkel rendelkezik a digitális gazdaság felfuttatásához. Egyrészt gazdaságának nagy része nincs „lekötve egy korábbi technológiai szinten”, másrészt az oktatás színvonala is nagyjából megegyezik az észak-európai országokéval.
A régió ennek köszönhetően értékes műszaki, tudományos és informatikai képzettségű szakemberbázissal rendelkezik. 2016-ban például 230 ezer ilyen végzős hallgató lépett be a munkaerőpiacra, több mint az öt nagy bármelyikében és kétszer annyi mint az északi országokban együttvéve.
Mindemellett a térség 4G mobil és szélessávú internet szolgáltatói lefedettsége is a legjobbak között van a világon.
A McKinsey elemzése azonban hangsúlyozza, hogy a térség országai csak az együttműködés erősítésével aknázhatják ki igazán a gazdasági digitalizációban rejlő lehetőségeket. Együtt ugyanis 1,4 ezer milliárd eurós bruttó hazai termékükkel a világ tizenkettedik legnagyobb gazdaságát képviselik.
(MTI)
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
Ezen a hétvégén átlépte a másfélmilliót azoknak a száma, akik letöltötték a Digitális Állampolgár mobilalkalmazást.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket. Ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
Az ukránok dollármilliárdokat költöttek valamire, ami nem fegyver – elsősorban Németország örülhet.
Nem tetszett neki az, ahogy a szervezők az oroszokkal bántak.
A Petőfi Irodalmi Múzeum igazán méltón ünnepelte idén a hetvenedik születésnapját: az évforduló alkalmából rendezett háromfelvonásos kiállítássorozat nemrég nyílt záródarabja a magyar irodalom legendás naplóíróit állítja a középpontba.
