Megszületett a nagy megállapodás a minimálbér összegéről – jöhet az egymilliós átlagfizetés
Megállapodást hozott az e heti egyeztetés a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány között.
Az elmúlt években tapasztalt erőteljes béremelkedés a megelőző évek bérlemaradásának korrekcióját jelentheti.
„Ha elfogadjuk, hogy valósak a nagyarányú bérnövekedésről szóló adatok, az egyetlen kínálkozó magyarázat a magyar helyzetre az marad, hogy a magyar fizetések valamilyen korábbi lemaradást hoztak be gyors tempóban az elmúlt években. A bérnövekedés körüli vitában több közgazdász is emellett teszi le a voksát, Oblath Gábor cikke szerint például 2015-ig a termelékenységre jutó bérköltség emelkedése (5 százalék) lényegesen elmaradt a GDP-deflátoráétól (ez a teljes belföldi termelésünk árindexe), úgyhogy a béremelkedés nemzetgazdasági szinten aligha gyakorolhatott nyomást a profitokra, ám 2015 után ennek az ellenkezőjét tapasztalhattuk.
Mindezek alapján azt írja, az elmúlt években tapasztalt erőteljes béremelkedés a megelőző évek bérlemaradásának korrekcióját jelentheti.
Hasonló következtetésre jutott korábban a bérnövekedés fenntarthatóságáról folyó vitában a kormányközeli Századvég (azóta államtitkárrá lett) vezető közgazdásza, György László is. Az ő és Molnár Dániel cikke szerint a magyar bérhányad a rendszerváltás után súlyosan bezuhant, és az utóbbi években tapasztalható extrém növekedés még nem túllövés, hanem most áll be a normális szintre a hazai bérhányad. Györgyék számításai szerint ha a keresetek helyett a reál munkaerőköltséget vesszük alapul, akkor szintén az jön ki, hogy a termelékenység csak az elmúlt közel két év során szakadt el ettől. Magáról az alacsony termelékenység problematikáról pedig azt írják, ez jelentős részben annak köszönhető, hogy a foglalkoztatás növekedés miatt egyre alkalmatlanabb emberek jutottak munkához, ami rontja ugyan a mutatószámot, de a foglalkoztatáspolitikai cél oltárán ezt feláldozta a kormány.”