A munkaerőhiány jó dolog

„A munkaerőhiány azért kellemetlen, mert végül rákényszeríti a tulajdonosokat, hogy több bérrel vonzzák be a munkaerőt. Egyszerű kereslet-kínálat: ha egy erőforrásból kevés van a vállalatok igényeihez viszonyítva, akkor az ár emelkedik. A cégeknek talán béreket kell emelniük. Talán a juttatásokat kell növelniük. Esetleg többet kell költeniük képzésekre. Lehet, hogy javítaniuk kell a termelékenységüket és a hatékonyságukat.

Figyelemre méltó, mennyire nem hajlandóak a vállalatok tulajdonosai elismerni ezt. Mindenféle lehetséges megoldásokat keresnek a munkaerőhiányra a munkaórák növelésétől a robotizáción át az iskolákkal való képzési együttműködésekig. De egyszerűen lenyelni a keserű pirulát és magasabb órabért fizetni – ez a megoldás ritkán kerül elő.

Gyakran adottnak veszik, hogy a bérek nem emelkedhetnek és hogy egyes munkakörökben mindig alacsony béreknek kell lenniük. »Vannak olyan nemkívánatos, alacsonyan fizetett állások, amelyeket a legtöbb amerikai nem kíván vállalni« mondta a New York Timesnak Ray Wiley fejvadász, aki azzal foglalkozik, hogy elhelyezze a munkapiacon a menekülteket és bevándorlókat. »A munkahelyek messzi, eldugott helyeken vannak« – folytatta a lap. »A munka alacsonyan fizetett és kellemetlen; az USA-ban születettek és különösen a fehér férfiak általában nem érdeklődnek e pozíciók iránt«.

Vegyük észre a tulajdonosok pártján álló és munkaerőellenes fogalmazásmódot: a fizetés annyi, amennyi.

Azok a dolgozók, akik nem fogadják el az ajánlatot, ésszerűtlenül tesznek és talán még lusták is.

Az újságírók rossz szokása, hogy a migrációt a munkaerőhiány megoldásaként tüntetik fel. Kétségtelen, hogy a szándék jó, hiszen azt igyekeznek elmagyarázni, hogy a migránsokhoz és a menekültekhez való pozitív hozzáállás akár még segítheti is a gazdaságot. De ez az érvelés hozzájárul ahhoz a gondolathoz, hogy mindannyiunknak örökre meg kell elégedni az alacsony bérekkel és implicit módon úgy tekint a migrációra, amellyel a béreket alacsonyan lehet tartani. Lebecsüli a migránsokat is, hiszen eszerint ők csak azért jobbak, mert nem okoznak kényelmetlenséget a munkáltatónak jobb fizetést vagy munkafeltételeket kérve.

Ez csak egy példa. De a lényeg sokkal általánosabb: az amerikai cégek láthatóan azt gondolják, hogy jogosultak az olcsó és a lehető legegyszerűbben megszerezhető munkaerőre.

Talán azért gondolják ezt, mert ezt szokták meg.”