A negyedik negyedévben negyedéves és éves bázison is lassult a gazdasági növekedés üteme az euróövezetben és az Európai Unióban az unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán kiadott második becslése szerint. Magyarországon épp ellenkezőleg történt: a negyedik negyedévben a második legnagyobb GDP-növekedési ütemet érte el az Európai Unióban negyedéves és éves összehasonlításban.
A negyedik negyedévben szezonális kiigazítással 0,6 százalékkal emelkedett a bruttó hazai termék (GDP) az előző negyedévhez képest az euróövezetben és az Európai Unióban.
Az euróövezet 19 tagállamában és az EU 28 tagállamában egyaránt átlagosan 0,7 százalékkal nőtt GDP a harmadik negyedévben negyedéves bázison. A második negyedévben szintén mindkét országcsoportban 0,7 százalék volt az átlagos negyedéves GDP-növekedés, az első negyedévben pedig mindkét térségben 0,6 százalékos.
Az előző negyedévihez képest Litvánia bruttó hazai terméke nőtt a legnagyobb mértékben a negyedik negyedévben, 1,5 százalékkal. A második legnagyobb növekedési ütem, 1,3 százalék, a magyar volt. Ciprus és Finnország 1,1 százalék negyedéves GDP-növekedést ért el, Lengyelország pedig 1,0 százalékot.
A negyedéves GDP-növekedés üteme a nagyobb euróövezeti tagállamok közül lassult Németországban (0,7-ről 0,6 százalékra), Olaszországban (0,4-ről 0,3 százalékra) és Spanyolországban (0,8-ról 0,7 százalékra), emelkedett viszont Franciaországban (0,5-ről 0,6 százalékra).
Az évesített GDP-növekedés szezonális kiigazítással a negyedik negyedévben az euróövezetben 2,7 százalék, az EU-ban 2,6 százalék volt, alacsonyabb a harmadik negyedévinél, ami mindkét térségben 2,8 százalék volt. A második negyedévben az euróövezet 2,4 százalék, az EU 2,5 százalék éves GDP-növekedést ért el, az első negyedévben pedig az euróövezet 2,1 százalékot, az EU 2,2 százalékot.
A legnagyobb éves GDP-növekedést a negyedik negyedévben Románia érte el, 7,0 százalékot. A román növekedés azonban nem fenntartható, mivel azt nagyon erős prociklikus, a gazdaságot élénkítő, fogyasztásösztönző politikákkal sikerült elérni – nyilatkozta a Makronómnak Winkler Gyula volt romániai miniszter, az Európai Parlament képviselője.
A második helyen pedig Magyarország és Lettország osztozott 4,8 százalékkal, a harmadik legnagyobb növekedés pedig a lengyel volt 4,3 százalékkal. Az EU-ban 3,0 százalék feletti GDP-növekedést a negyedik negyedévben Bulgária ért még el (3,6 százalék), valamint Spanyolország (3,1 százalék), Ciprus (3,9 százalék) és Litvánia (3,6 százalék), illetve Hollandia (3,1 százalék), Ausztria (3,6 százalék), Szlovákia (3,6 százalék) és Finnország (3,9 százalék).
(MTI nyomán)
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket. Ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
