A vártnál is gyorsabban, 3,9 – szezonálisan és naptárhatással kiigazítva pedig 4,1 – százalékkal nőtt a GDP a harmadik negyedévben a KSH ma közzétett részletes adatai szerint. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője nem lepődött meg, szerinte évtizedek óta nem voltak ilyen jók a magyar gazdaság kilátásai. Hosszú távon pedig ennél is több lehet a magyar gazdaságban. Villáminterjúnk.
Meglepetést jelent a harmadik negyedévi adat?
Eredetileg 3,8%-os növekedésre számítottunk, így a 3,9%-ra felfelé módosított növekedési gyakorlatilag megfelelt a várakozásunknak. A részletekkel kapcsolatban igen pozitív meglepetést okozott, hogy a fogyasztás végre érdemben gyorsult, valamint igen impozáns növekedést mutattak a kiskereskedelem, vendéglátás, szálláhely-szolgáltatás, infokommunikáció, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység ágazatai.
Mennyire jó ez a növekedési adat nemzetközi összevetésben?
Nemzetközi összehasonlításban erős középmezőnynek számítanak az adatok, de, amennyiben figyelembe vesszük, hogy az időjárásfüggő mezőgazdaság mintegy 0,6 százalékponttal rontotta a növekedést, ezt kiszűrve a növekedés elérhette volna az igen kiemelkedő 4,5%-ot is.
Lejtőn nyomjuk a gázt, vagy épp az ellenszél ellenére teljesít ilyen jól a gazdaság?
Mindkét állítás hamis. A hazai és európai konjunktúra mutatók évtizedes, vagy soha nem látott csúcson vannak, a világgazdaságban párhuzamos, szinkronizált fellendülés látszik, így nem tűnik elrugaszkodottnak az a kijelentés, hogy
A kilátásokat az építőipari szerződésállományok, a tervezett beruházások és az igen kedvező külső konjunktúra is támogatja, amellett, hogy a reálbérek mintegy kétszámjegyű növekedése mellett a hazai háztartások már igen komoly nettó pénzügyi vagyont halmoztak fel.
A borúlátók szerint a magyar gazdaság potenciális növekedési képessége alacsony és ez is csak az uniós forrásoknak köszönhető. Ön viszont úgy gondolja, hogy aranykor jön a magyar gazdaságban.
A potenciális növekedésre vonatkozó becslések feltehetően igen alulbecsülik a lehetőségeket. Ha figyelembe vesszük az elmúlt években – főleg a háztartások és részben a vállalatok – lezajlott igen meredek mérlegkiigazítási folyamatát, a stabil költségvetési helyzetet, az igen masszív külkereskedelmi és folyó fizetési mérlegtöbbletet, a fenntartható növekedésünk valószínűleg magasabb a mostaninál. Ha a lakosság például a többletjövedelmének kisebb részét takarítaná meg, gyorsabb lehetne a fogyasztás növekedése, így a magasabb import mellett is nagyobb lenne a GDP növekedése.
Milyen tényezők alapozzák meg a következő évek gyors növekedését?
A következő negyedévekben lakás és irodaátadási boom várható, az uniós és anélküli állami beruházások a következő években futnak fel, további jelentős feldolgozóipari beruházások várhatóak (a Mercedes 2018-ban indítja újabb, 1 milliárd eurós beruházását). Jelenleg is folyamatban van több exportkapacitás növelő beruházás, ami párosulva a felfutó európai konjunktúrával az exportnak is újabb lökést ad, ezért nem fog lényegesen szűkülni a külkereskedelmi többlet. A munkaerőhiány az egész régióra jellemző, így a régióban igen gyors bérnövekedésre lehet számítani, ami növeli a vásárlóerőt, így a fogyasztás érdemben fog hozzájárulni a növekedéshez. A munkaerőhiány – és a növekvő munkaerőköltség – másrészről technológiai, gépberuházásokra kényszeríti a vállalatokat, amelyek így végül hatékonyabbak, termelékenyebbek, versenyképesebbek lesznek, ami alapvető feltétele a bérnövelésnek is.
mivel a fogyasztás növekedése miatt emelkedik a hazai piacra termelő és szolgáltató cégek forgalma, árbevétele, így, amennyiben nem tudnak létszámot emelni, nő az egy alkalmazottra jutó bevétel.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket. Ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
A 22 éves, kezdő újságíró cikke az író halála miatt nem került nyomtatásba.
F. Jánost háromszor hallgatták ki, és harmadjára sikerült megtörni.
