Lassult a gazdasági növekedés negyedéves összevetésű üteme a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban július-szeptemberben. Magyarország gyorsabban növekszik, mint az OECD átlaga.
Az OECD 35 tagországában negyedéves összevetésben 0,6 százalékkal nőtt a hazai össztermék (GDP) július-szeptemberben, szemben a második negyedévben mért 0,8 százalékkal – derült ki az OECD honlapján hétfőn közzétett előzetes adatokból.
Az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt kis mértékben, 0,7 százalékról 0,6 százalékra mérséklődött a növekedés üteme. Az OECD hét legnagyobb gazdasága közül jelentősen lassult a növekedési ütem Japánban, 0,6 százalékról 0,3 százalékra. Enyhe visszaesést mértek az Egyesült Államokban, 0,8 százalékról 0,7 százalékra mérséklődött az ütem, valamint Franciaországban, ahol 0,6 százalékról 0,5 százalékra esett vissza a növekedés.
Nagy-Britanniában enyhén, 0,3 százalékról 0,4 százalékra emelkedett a GDP-növekedés üteme, Olaszországban és Németországban egyaránt 0,2 százalékponttal, 0,5 százalékra, illetve 0,8 százalékra gyorsult a növekedés negyedéves összevetésű üteme.
Éves összehasonlításban 2,6 százalékkal gyarapodott az OECD-országok gazdasága, gyorsult az első negyedévi 2,1, illetve a második negyedévi 2,4 százalékhoz képest. Az Európai Unióban 2,4 százalékról 2,5 százalékra, az eurózónában pedig 2,3 százalékról 2,5 százalékra erősödött az ütem.
A hét legnagyobb gazdaság közül Németország (2,8 százalék), az Egyesült Államok (2,3 százalék) és Franciaország (2,2 százalék) dicsekedhet a legerősebb növekedéssel.
OECD országok GDP-növekedése 2017 harmadik negyedévében (százalékos változás az előző negyedévhez képest, szezonálisan igazítva)
Az OECD adatai szerint Magyarországon január-márciusban 1,3 százalékkal, április-júniusban 0,9 százalékkal, július-augusztusban pedig 0,8 százalékkal növekedett a gazdaság az előző negyedévhez képest. Éves összevetésben az első és a harmadik negyedévben egyaránt 3,9 százalékkal, a másodikban pedig 3,7 százalékkal bővült a GDP.
Hazánk növekedése ezzel jelentősen megelőzi a főbb nyugati gazdaságokat, illetve a G7 országok, az unió és az OECD országok átlagát is.
(MTI, Makronóm)
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket. Ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
Platina lemezzel és a múlt árnyaival vagy éppen fénylő szikráival Ákos lett Ákos előzenekara, hogy végül egy angyalnak monumentumot állítva a Metropolis épüljön fel.
A sztárséf hatalmas megtiszteltetésnek nevezte John Cena látogatását.
