A király a városokat nem a pénzük, hanem a támogatásuk miatt tartotta fontosnak

„A korral foglalkozó klasszikus szerző, Hóman Bálint összegzése szerint a király gazdasági értelemben a városokra támaszkodott, akik cserébe hozzá fordultak védelemért. Zsoldos Attila és Szende Katalin tanulmányainak köszönhetően kiválóan látszik, hogy a király várospolitikája sokkal inkább következett hatalmi megfontolásaiból, mint volt egy átfogó koncepció része – ahogyan azt a folyamatokat utólag szemlélve hajlamosak lehetünk gondolni.

Hatalmi szempontok határozták meg a városi kiváltságokról hozott döntéseket: az ellenséges területekhez közel fekvő városok terheit enyhítette, ugyanakkor több, egyébként fejlett település azért nem kaphatott városi kiváltságot, mert ez gazdasági szempontból Károlynak nem állt érdekében. Hatalmi szempontokkal magyarázható az is, hogy Károly kiemelt jelentőséget tulajdonított a városok védelmi szerepének, és támogatta erődítésüket.

Ezek ismeretében talán nehezen érthető, hogy a korabeli források és az ezekre támaszkodó későbbi értékelések miért tartották Károly várospolitikáját annyira pozitívnak – miközben valójában csak a saját helyzetét akarta megerősíteni. Zsoldos Attila és Szende Katalin munkáiból azonban kiderül, hogy éppen az uralkodó racionális, önérdekkövető magatartásának volt köszönhető, hogy felismerte a városok egyre nagyobb jelentőségét. Mint ahogy az is, hogy a városok számíthattak arra: a Károlytól kapott kiváltságokat komolyan vehetik, és azokat nem fenyegetheti senki.

És hogy mit tanulhatunk ebből 700 évvel később? Valószínűleg azt, hogy a politika sokkal inkább szól a hatalomról és érdekekről, mint amennyire ezt gondolni szeretnénk. És ez régen sem volt másképp.”