Pénzügyeink lélektana

A pénzügyi, gazdasági döntések lélektani vonatkozásainak kutatása jelentős múltra tekint vissza. Az üzleti pszichológia és a marketing tudománya jó ideje vizsgálja e kettő összefüggését akár a nagy horderejű választásoknál – például a befektetéseknél, a tőzsdei kereskedésnél, a céges eladásoknál –, akár a mindennapi háztartásvezetési elhatározásainknál. Az utóbbi időben egyre szélesebb körben készülnek olyan vizsgálatok, amelyek a kérdéskört megfordítva elemzik: hogyan jellemzik az egyént a pénzügyi döntései?

„Ami a gyerekkoromból kimaradt, az végérvényesen, örökre elveszett. Azt senki sem fogja utánam hozni, azért senki sem kárpótolhat” – Feldmár András magyar származású pszichológus, pszichoterapeuta szavai találóan és lényegre törően összegzik a gyermekkori tapasztalatok életünkre gyakorolt hatásainak rendkívüli jelentőségét. A pozitív gyermekkori élmények a későbbiekben rugalmasabbá és a negatív hatásokkal szemben ellenállóbbá tehetik az egyént. Ezzel szemben a kedvezőtlen tapasztalatok megváltoztathatják a gyermekek stresszre adott reakcióit, ami megnehezítheti az érzelemszabályozás képességét, visszhangot verve többek között az anyagi és gazdasági kérdésekben való hatékony döntéshozatalban. E döntéshozatal érinti a fogyasztással, megtakarítással, készpénzkezeléssel, kölcsönökkel és befektetésekkel kapcsolatos területeket – figyelmeztet Kónya Laura Zita pszichológiai szakíró.

Egy tavaly megjelent kutatás tanulságait emeli ki, amely a betegessé váló vásárlás mint függőség jelenségével foglalkozott. 

A fizikai és verbális bántalmazás, a fizikai és érzelmi elhanyagolás, egy-egy mentális betegséggel, szerfüggőséggel diagnosztizált családtag jelenléte vagy a szülők elvesztése akár válás, akár egyéb ok miatt mind negatív hatást gyakorolhatnak az egyén vásárlási szokásaira. Az eredmények alapján a kedvezőtlen gyermekkori tapasztalatok fokozott szorongással és az impulzuskontroll nehézségével járnak együtt – s ezek együttese okozhatja a felnőttkori vásárlási addikció kialakulását.

Számos kutatás bizonyítja, hogy a gyermekkorban és a fiatal felnőttkorban elsajátított nem megfelelő pénzügyi hozzáállás és magatartásforma az életciklus későbbi szakaszaiban is pénzügyi problémákat eredményez – állapítja meg Csiszárik-Kocsir Ágnes professzor, az Óbudai Egyetem Közgazdaságtudományi, Pénzügyi és Számviteli Intézetének vezetője a Polgári Szemle folyóiratban megjelent kutatásismertető tanulmányában. A legmeghatározóbb a szülői minta, hiszen abból tanulja meg a következő nemzedék, hogyan kell kezelni a pénzügyeket, mik lehetnek a megtakarítás forrásai és formái, s a hozott minta alapvetően befolyásolja a fogyasztási döntéseket is.

Amikor az egyén úgy dönt, hogy jövedelmének egy részét megtakarítja, az mindenképpen tudatos döntésnek mondható, melyet a szülői példa jelentősen erősíthet. Azoknál, akiket gyerekkoruktól arra szoktatnak, hogy pénzük egy részét félretegyék, ez a magatartás felnőttkorra is megmarad: tartalékot képeznek a jövőbeli nehézségekre és megoldandó helyzetekre. Sőt, mint a tanulmányból kitűnik: a pénzügyi-befektetési elhatározások egy-egy nemzedékhez való identitást is tükrözhetnek. Minél fiatalabb valaki, annál inkább szolgálják a pénzügyi befektetései egy leendő vállalkozása megalapozását – ami önmagában még nem meglepő –, s az X és a Z generáció tagjai a kedvező kamatozásra is tudatosabban figyelnek a felmérések tanúsága szerint. Ha úgy tetszik, 

Ezért is kell odafigyelni azokra a jelekre, amelyek az egyén hosszú idő alatt kialakult pénzügyi magatartásában, tudatosságában észlelhető változásokra utalnak. A 2024 őszén közzétett amerikai agykutatási vizsgálatok szerint ugyanis az ember személyiségjegyeinek leépülésével járó Alzheimer-kór korai stádiumának egyik tünete lehet az, ha valaki mind gyakrabban válik áldozatául pénzügyi megtévesztésnek. A képalkotó vizsgálatok eredményei és egy, a páciensek pénzügyi csalásnak való kitettségét mutató index közötti összefüggéseket vizsgáló kutatások azt mutatták, hogy minél inkább elvékonyodott valakinél az agy entorhinális kéregnek nevezett területe, annál valószínűbb, hogy áldozatául eshet gazdasági megtévesztésnek. 

Ezek a kutatások összhangban állnak a Varga Csaba neurobiológus és munkatársai által a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában végzett vizsgálatok eredményeivel. Az entorhinális kérgi neuronhálózatokat kutató csoport vizsgálatai, amelyekről a Nemzeti agykutatási program második ciklusában adtak hírt, megállapították, hogy e terület memóriában betöltött szerepe kulcsfontosságú. Megfigyelték ugyanis, hogy az Alzheimer-kórra jellemző neuronpusztulás az elsők között az entorhinális kérget érinti. A korai Alzheimer-kórban szenvedők azért nem találnak például haza, mert sérül a térbeli navigációs képességük, de általánosságban is: az élet mind több területén érzik elveszettnek magukat. Mindez az új eredmények tükrében a mindennapok elvontabb területeire, így a pénzügyi tervezésre és kivitelezésre is igaz lehet.

Nyitókép: Shutterstock