A vallási közösségek akár versengő piaci szereplőként is értelmezhetők. Ennek is köszönhető, hogy a modern világban is sikeresek: a nyugati értelmiség várakozásaival szemben a szekularizmusnak a bolygó nagyobbik felén esélye sincs felülkerekedni rajtuk.
Vizsgálhatjuk-e a vallási közösségeket gazdasági logika mentén, egy versenypiac szereplőiként? Az 1958-as születésű Paul Seabright szerint sok tanulságot rejt, ha megtesszük. A brit közgazdász a modern gazdaságban elterjedt platform fogalmából indul ki, amelyet politikai csoportoktól a közösségimédia-alkalmazásokig mindenre használnak, ahol szolgáltatók és vásárlók közvetlen kapcsolatban állnak egymással. A platform olyan szervezet, amely a kapcsolatok hatékonyabb kialakítását és működését teszi lehetővé – Seabright modellje szerint tehát nem csupán lehetséges, de szükségszerű is, hogy az egyházakra platformként tekintsünk. Hogyan versenyeznek e platformok az emberekért és a világot formáló befolyásért? Erről szól a szerző új, a kontinentális Európától Afrikán és Indián át a Karib-térségig folytatott gyűjtőmunkán alapuló könyve.
A Notre-Dame új oltára, a miseruhák és a Notre-Dame-mal párhuzamosan felújított berlini Szent Hedvig-katedrális esete az egyházi minimalizmus újabb kudarca. Szilvay Gergely írása.
Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki nem azonos Laár András Jézus nevű jógijával. Vizvári Soma írása.
Sok fiatal férfinek lett elege abból, hogy egyre több protestáns templom előtt lógnak a pride-zászlók és a Black Lives Matter transzparensek, ezért úgy érezték, lépniük kell.
A szolgálatok közlése szerint a nehéz időszakokban még többen csatlakoznak soraikba. Erre volt példa a vörösiszap-katasztrófa, az ukrajnai háború kitörését követő menekülthullám vagy idén ősszel a dunai árvíz.
Felkavaró interjú a népszerű színész, énekessel.
Vallásról, hitről és választásról veszélyes a nagyközönségnek nyilatkozni vagy akár szónokolni, mert könnyű belefutni abba a hibába, hogy alaptalanul valótlanságokat állítunk.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
