A tízezer soros Moreai Krónika magyar vonatkozásai miatt is a hazai filológia nagy adóssága, amit most egy fiatal kutató fordít le. Friss történelmi felfedezésekkel, monumentális irodalmi teljesítménnyel gazdagodik hamarosan a magyar kulturális élet! Török Ábel a Mandinernek.
Egy mindössze 24 éves, több mint tehetséges magyar filológus és műfordító, Török Ábel a közel tízezer soros, középgörög nyelvű nemzeti eposz, a Moreai Krónika részletes magyarázatokkal, tudományos igényű jegyzetekkel és kiegészítő tanulmányokkal ellátott verses fordításán dolgozik. A különleges irodalmi értéket képviselő Krónika amellett, hogy komoly kulturális-történelmi forrásanyag, számos magyar vonatkozása miatt is kiemelten fontos mű: „a hazai filológia nagy adóssága”, írják a Krónikáról a kutatók.
*
Nem mintha a kettő kizárná egymást, de mi vette rá ilyen fiatalon ilyen hatalmas vállalkozásra?
Ógörög-latin szakos éveim alatt kezdtem bizánci szövegekkel és kéziratokkal foglalkozni, a Krónikával kapcsolatos kutatásom 2020-ban kezdődött az Eötvös Collegiumban. Az, hogy belevághattam ebbe a munkába, nagyban az ottani inspiráló szakmai közegnek köszönhető. A Krónika sok szempontból nagyon különleges és összetett mű. A legegyszerűbb példa erre talán a nyelvezete:
vulgáris középgörög nyelven íródott, versben,
tehát ahhoz, hogy az ember olvasni tudja, otthonosan kell mozognia az ógörögben és jó ismeretekkel kell rendelkeznie az újgörögben is.
Ha jól tudom, még ennél is bonyolultabb a helyzet.
Igen, ha mélyebbre ásunk, az eposzt
számos ófrancia vonatkozása is különlegessé teszi,
a megfelelő eredmények érdekében a kutatónak ezen a nyelven is boldogulnia kell. És akkor olasz és aragón szövegváltozatairól, lehetséges szóbeli eredetéről, a keletkezés és a szerzőség igen vitatott kérdéseiről még nem is beszéltem. Ezt a rendkívüli összetettséget egyrészt izgalmas kihívásnak találtam, másrészt úgy éreztem, mintha a munkát rám szabták volna, hiszen az ógörög mellett a francia nyelv is nagyon régóta komoly szerepet játszik az életemben.
Miről szól, hova visz minket a mű?
A Krónika világa lebilincselő,
Bizánc egyik zivataros századának eseményeit festi le fájdalmas nosztalgiával:
bővelkedik nagy lovagi tettekben, tragikus emberi sorsokban és antihősök szórakoztató csínytevéseiben. Igazi kulturális kincsestár,
egyedülálló betekintési lehetőséget nyújt
a középkornak ebbe a kissé elfeledett időszakába. Az eddigi munka során olyannyira lenyűgözött, hogy úgy döntöttem, feltétlenül el kell juttatnom a magyar olvasókhoz is.
Ezt is ajánljuk a témában
Ötszázhetven éve, 1453. május 29-én bukott el a történelem egyik legnagyobb jelentőségű, sokáig legstabilabb birodalma. De honnan hova jutott Bizánc, és mi közünk nekünk, magyaroknak mindehhez?
Mit érdemes tudnia az olvasónak a Moreai Krónikáról általánosságban? Vázoljuk a történelmi, irodalmi hátteret!
A XIII. században, a negyedik keresztes hadjárat során
a nyugati seregek a Szentföld helyett Konstantinápolyt foglalták el,
így a Bizánci Birodalom csaknem hatvan évre felbomlott, és a helyén keresztes államok és görög utódállamok jöttek létre. A frankok meghódították maguknak a Peloponnészoszi-félszigetet, azaz középkori nevén Moreát, és egy kevert nyelvű és kultúrájú, frank-görög államot hoztak létre.
Itt született a Moreai Krónika, ennek a különleges világnak az egyik legjellegzetesebb irodalmi alkotása, amely a Bizánc utódállamai ellen háborúzó frank nemesség hőstetteit és hányattatásait mutatja be. Minden bizonnyal szóbeli eredetű, tehát a benne foglalt hősi énekek – akárcsak az ókorban Homérosz eposzai – élő előadások során hangozhattak el. Középgörög, ófrancia, olasz és aragón változata is ránk maradt, ezek közül azonban a kutatások szempontjából csak az előbbi kettő igazán jelentős.
Mitől ilyen fontos ez a verses eposz a magyar történettudomány és a magyar történelem iránt fogékony szélesebb közönség számára? Milyen új információkat, megközelítéseket, lehetőségeket biztosít a Krónika, ha a magyar történelem felől közelítünk? Egyáltalán: mi újat hoz magyar szempontból?
A Krónikának számos magyar vonatkozása van, többek között ezért is tartom fontosnak, hogy itthon is olvasható legyen. Amellett, hogy több helyen említik benne a Magyar Királyságot,
a szerzője a magyar íjászok eredményének tulajdonítja, hogy a görögöknek 1261-ben lehetősége nyílt visszaállítani a Bizánci Birodalmat.
Amikor ugyanis a görögök döntő ütközetet vívtak a moreai frankokkal, a frank lovagok – a Krónika szerint – kegyetlenül aprítani kezdték az ellenséget. A görög hadvezér kétségbeesetten rohant a magyar íjászokhoz, hogy megkérje őket, nyilazzák le a támadó egységeket akár saját szövetségeseik halála árán is. A magyarok ezt meg is tették, így elhozták az azonnali győzelmet a görögöknek, és nagy csapást mértek a legerősebb keresztes államra.
Emellett fontos
friss felfedezés, hogy a Krónikában nyomon követhetjük III. Béla dédunokáinak sorsát.
A király leszármazottai központi szerepet töltenek be a műben, hiszen igen magas rangra emelkedtek a moreai nemesség soraiban. A Krónika szerint igazságos, bölcs nagyurak voltak, és egy szorult helyzetben az ő tanácsuk mentette meg az államot a hanyatlástól. A szöveg több száz soros egységekben taglalja dicső cselekedeteiket és jellemüket.
Ha jól tudom, a Krónika egyik érdekessége, hogy meglepően pozitív képet fest a magyarokról, a korabeli egyéb forrásokhoz képest. Miért?
A Krónika valójában a kor mindegyik nagy nyugati hatalmáról tisztelettel ír, és dicsérő szavai részben csupán annak köszönhetőek, hogy elsősorban inkább hőseposz, semmint elfogulatlan történeti mű. Inkább az az érdekes, hogy a korabeli verses krónikáknál is pozitívabban beszél a magyarokról, holott nem lenne rá oka: a magyarok ugyanis rendre a moreaiak ellenségei, a görögök mellett szálltak harcba.
Én úgy gondolom, ez
a szimpatizálás III. Béla dédunokáinak köszönhető,
hiszen őket olyannyira szerette és tisztelte a moreai nép, hogy – származásukat ismerve – ezt a megbecsülést a műben a magyarokra is kivetítették.
Ezt is ajánljuk a témában
A francia és az angol királlyal vetekedhetett gazdagságban, erős kézzel teremtett királyi hatalmat és békésen gyarapodó országot: magyar király presztízse soha sem volt olyan szilárd az Árpád-korban, mint III. Béla idején. A szakértő történésszel beszélgettünk e kevéssé ismert, 12. század végi nagy királyunkról.
Miért nem fordították le eddig magyarra az eposzt?
A múlt században két neves magyar bizantinológus, Darkó Jenő és Moravcsik Gyula is írt futólag a Krónikáról – tekintélyes életművük a bizonyíték, hogy a fordítás elkészítésére nem találhattak elég szabadidőt. A munka már korábban említett nehézségei – a különböző nyelvű szövegváltozatok, a vulgáris görög nyelvezet, az összetett verselés – mellett
talán azért sem adták még ki itthon, mert magyar vonatkozásainak nagy részét – amelyeket egy tanulmányban tártam fel néhány évvel ezelőtt – korábban nem ismerték.
Mikorra lesz kész a fordítás, mikor lesz belőle kötet?
A munka az MMA Művészeti Ösztöndíj Program keretein belül valósul meg. Előreláthatóan 2026-ban készülök el a teljes Krónika szövegmagyarázatokkal ellátott verses fordításával, terveim szerint ekkor már megjelenésre kész állapotban lesz.
*
„Az első, kit megtámadott, s kibe dárdáját vágta,
Karintia hercege volt: egyenest mellkasába
ütötte gyilkos fegyverét szívénél eltalálva,
és a herceg tüstént holtan zuhant bele a sárba;
majd két rokonát verte szét a nagy német bajnoknak,
akik a viadal után ellene lovagoltak.
Hosszú lándzsája eltörött akkor három darabra,
de kezében felragyogott fényes pengéjű kardja,
bevágtatott az ellenség köré gyűlő hadába,
és akár szénát a mezőn, mindegyiket levágta.”
Moreai Krónika, részlet, Török Ábel fordítása
Nyitókép: Konstantinápoly 1204-es ostroma
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete szerint az újságíró a szakmai hitelessége is megkérdőjelezhető.
Kritikus lesz a következő két hónap – mutatott rá a Fidesz politikusa.
„Nem fogjuk hagyni, nem élhet vissza a képviselői hatalmával” – üzenték meg a Tisza Párt elnökének.
„Sajnos ez a fegyver kifejezetten az élőerő ellen van, illetve a civil lakosság ellen” – kommentálta a biztonságpolitikai szakértő.
