A jelenlegi agyi implantátumok ideálisnak egyáltalán nem nevezhetők: a durva agy-számítógép interfészeket (BCI) beavatkozással ültetik be, és hiába nagy az eszköz, viszonylag kevés elektróda érintkezik az aggyal. Valahogy mégis csökkentik az epilepszia, a Parkinson-kór és más neurodegeneratív betegségek hatását, viszont jóval hasznosabbak lennének, ha sokkal több elektróda állna kapcsolatban az aggyal.
Drasztikus feljavításukhoz kevésbé invázív módszerekkel beültethető, és több, például a kéreg vizuális és audióinformációkat feldolgozó részével közvetlen kapcsolatot létesítő interaktív csatornával rendelkező implantátumok kellenének.
A DARPA Neural Engineering System Design (NESD) programja pont ilyen eszközökkel foglalkozik, hallás- és látáskárosultak mellett más neurodegeneratív betegségben szenvedőkön igyekeznek segíteni velük. Rugalmas szilícium elektronikájuk kb. 1 millió csatornából állna, és a négyéves ösztöndíj vége előtt kívánják hivatalosan tesztelni.
A kritériumoknak csak az agyfelületre kidolgozott elektróda-architektúrával tudnak eleget tenni. Jelentősen túl kell lépniük a mostani szinten. A beültetendő chip egészen különleges és elég rugalmas ahhoz, hogy elkerüljenek bármiféle agyi károsodást. Telemetriával és vezeték nélkül gyűjt adatokat, az implantációnál nem kell hozzányúlni agyszövetekhez. Nagyjából Elon Musk Neuralinkjéhez hasonló technológián alapul.