Zöldpolitikai nagyüzem van Magyarországon
A Budapesti Nyilatkozat megvalósítása talán az EU számára is jó alkalmat teremt, hogy újragondolja a zöld átállás programját.
Természetvédelmi szervezetek komoly hasznát vehetik a ritka állatfajok egyedeinek kapcsolattartását célzó új számítógépes módszernek. A kutatók rozsomákokkal és grizzlikkel kezdték, de eljárásuk más fajokra is alkalmazható.
Új optimalizáló módszerrel megoldható, hogy ritka, veszélyeztetett vagy éppen kihalás szélén álló állatfajok elzártan élő populációi kapcsolatba lépjenek egymással. A számítógépes statisztikán és valószínűségszámításon alapuló módszerrel lakóterületek között nyitnának folyosókat, hogy például védett helyek rozsomákjai vagy grizzlijei rátaláljanak közelben lévő társaikra.
A lakosságnövekedéssel egyre nehezebb, komoly kihívást jelent vadon élő állatok lakóhelyei közötti kapcsolat fenntartása. A Georgia Technológiai Intézet (Georgia Tech) vezetésével amerikai felsőoktatási intézmények és más szervezetek által közösen kidolgozott eljárás több tényezőt vesz figyelembe: területi adottságok, földvásárlási költség, állatok mozgásképessége egyes terepeken, állatok ragaszkodása lakókörnyezetükhöz stb. Ez az első kísérlet, amelyben egynél több faj számára szimultán optimalizálják a kapcsolattartáshoz, hosszútávú túléléshez és a biológiai sokszínűség megőrzéséhez nélkülözhetetlen folyosók tervezését.
Rozsomákokat és grizzliket vizsgáltak, de megállapították, hogy a módszer védett területek más fajaira is alkalmazható. A számítógéppel generált folyosók legjobbjai megközelítették az ideális megoldást, miközben 75 százalékkal olcsóbbak is, mintha a kutatók más metódust használtak volna. Hamarosan a módszeren alapuló programot fejlesztenek, amely jelentősen megkönnyítheti természetvédelmi szervezetek és biológusok munkáját, és hozzájárulhat egy hatékonyabb nemzeti stratégia kidolgozásához.