A kulturális államtitkár a Kossuth rádióban a leendő múzeumi negyedről, valamint az Új Színház-ügyről beszélt. Szőcs Géza hangsúlyozta: Csurka István politikai szerepvállalásának nem lehet következménye az, hogy többé nem engedjük színpadra.
A kulturális államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta: „A magyar kultúra javát szolgálja, egy világszínvonalú, vonzó megagyűjteményt és növekvő látogatottságot hozhat a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria tervezett összevonása”. Szőcs Géza kiemelte: azok a gyűjtemények, amelyek közt eddig nem látott, raktárban porosodó művek is megjelenhetnek, nem a Szépművészeti Múzeumba kerülnek majd, hanem új otthont kapnak majd a leendő múzeumi negyedben, a Műcsarnok mögötti „Múzeum-ligetben”.
Szőcs szerint a Nemzeti Galéria épülete adottságaihoz jobban illeszkedő funkciókat kaphatna, például a nemzetet reprezentáló hivatalok lehetnének itt - a logisztikai és építészeti tervek már készülnek. A leépítések elsősorban az adminisztratív munkahelyeket fogják érinteni.
Az államtitkár beszélt az Új Színház körül kirobbant vitákról is. Hangsúlyozta: a színházigazgatói kinevezés fővárosi hatáskör, nem akar, de nem is tud beleszólni, ezért nem ment el a kulturális bizottság hétfői meghallgatásra. Csurka István kinevezéséről azért a Kossuth rádióban megjegyezte, a drámaíró száműzése a magyar kultúrából nem volt helyes. Csurkát szerinte politikai megnyilvánulásai miatt nem lett volna szabad száműzni a színpadról.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
„Csurka István leplezte le először a Soros-hálózatot” – fogalmazott a történész a politikus szobrának avatóünnepségén.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Ha Madridban jár a magyar utazó, már csak természetes, hogy a látnivalók feltérképezésekor felkelti kíváncsiságát a Thyssen-Bornemisza Múzeum. Sejthető, hogy van itt valamilyen magyar kapcsolódás, és nem is akármilyen kapcsolódás ez.
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
Behódolás helyett nemzeti érdekérvényesítés. Pindroch Tamás írása.
Pascal Jansen nem tudja feldolgozni a történteket, Dibusz Dénes szerint maguknak kreálták ezt a kínos helyzetet...
