Fliegauf Benedek hónapok óta járja az országot és amatőr cigány szereplőket keres következő, Szállnak a varjak munkacímű filmjéhez, mely a közelmúlt romagyilkosságait dolgozza fel egy egyszerű cigány család egy napján keresztül. A rendező szerint manapság romának lenni Magyarországon már önmagában is maga a borzongás.
„Eddig annyi tudható a filmről, hogy a közelmúlt cigány gyilkosságait dolgozod fel benne.
Ez a film egy cigány család egy napját mutatja be, kora hajnaltól késő éjszakáig. Átlagos nap telik el, semmi különös nem történik, csak a szokásos: gyilkosok portyáznak a környéken, és cigányokra vadásznak. Amikor történetünk kezdődik, addigra mindez már megszokott a környék lakói számára. A félelem annyira része a mindennapoknak, hogy már semmi különös sincs benne. Cigánynak lenni ma Magyarországon sokszor már önmagában is maga a borzongás. A gyilkosságok pusztán látványos kisülések. Az igazi feszültség sokkal mélyebbről ered: a hétköznapok szövedékéből. Talán ez az oka, hogy ez a realista anyag szinte önmagától pszichothrilleré szerveződött. Nem sokat kellett rajta szerkeszteni. Egy ilyen filmben a suspense nem egy megvalósításra váró forgatókönyvírói feladat, hanem a rasszizmus természetéből fakadó mintázat, amit egyszerűen ábrázolni kell.
Hogyan született meg a film alapötlete, és mennyiben illeszkedik a valós eseményekhez a történet?
Én három éve Németországban élek a családommal, és januárban azért jöttünk haza átmenetileg, hogy ezt a filmet elkészítsem. Nagyon megrázott ez a merényletsorozat, nem tudtam nyugton maradni, úgy éreztem, valamit csinálnom kell. Az aktuális filmterveimet leállítottam, a felkéréseket visszamondtam. Hazajöttünk, és azóta gyakorlatilag cigányok között élek. Kollégáimmal hónapok óta járjuk az országot, helyszínt, és szereplőket keresünk, válogatunk. Az alapötletet oda vezethető vissza, hogy amikor tavaly az Északi-tengernél a Womb-ot forgattam, az egyetlen kapcsolatom az volt Magyarországgal, hogy a Mozgó Világot olvastam. Tábori Zoltán cigány gyilkosságokat bemutató szociográfiái nagyon mélyre mentek. Ő egyébként azóta a film konzultánsa.
Kik a film főhősei?
A film hősei egyszerű romák. Egy középkorú anya egyedül neveli tizenegy éves fiát, és bimbódzó kamasz lányát. A nő magatehetetlen apját ápolja, és közben takarítóként dolgozik, a kamaszlány iskolába megy, a kisfiú a környéken csavarog. Útjaik napközben szétválnak tehát, és az lesz a kérdés, hogy találkoznak-e még.
Hogyan válogattad a szereplőket, kik ők?
A szereplőválogatás lassan öt hónapja tart. Iskolákba, cigánytelepekre járunk. Válságövezetekbe, ahol kifejezetten nagy az etnikai feszültség, mint például Ózd, Miskolc környéke, éppen úgy elmegyünk, mint - mondjuk - az ezekhez képest idilli Alföldre. Nagyon intenzív élmény. Egyik pillanatban vidám cigányokkal beszélek, akik a falu főútján kertészkednek, a másikban meg a pokol hetedik körében találom magam, egy iskolában, ahol arra kérdésre, hogy mi leszel, ha nagy leszel, azt válaszolja egy roma kisfiú, hogy rokkantnyugdíjas. És nem viccel.”
Fotó: Lovasi Zoltán (Origo)
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Fehér brit fiatalok nem jelentkezhetnek gyakornoknak az MI6-hez.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
