Egy meleg férfi hányattatásairól szóló színműhöz társítottak botrányos kiállítást a Nemzeti Színházban, mely azt sugallja, hogy Jézus apostolai homoszexuális közösséget alkottak. A vezetőséget már eddig is számtalan kritika érte a darabokban egyre gyakrabban előszeretettel alkalmazott obszcén és pornográf művészi ábrázolás miatt, Alföldi Róbert igazgató azonban kiáll realista koncepciójáért.
Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból a címe a Nemzeti Színház egyik újonnan bemutatott darabjának. Martin Sperr drámája - Alföldi Róbert rendezésében - egy bajor faluban élő homoszexuális férfiról szól, aki ellen hajtóvadászatot indítanak. A mű célja „az előítéletekkel és idegengyűlölettel terhelt emberi kapcsolatok” bemutatása. Az Abramot alakító Stohl András szerint a téma miatt „biztos lesz, aki kikéri magának”. A színház előterében megnyitottak egy, a darabhoz kapcsolt kiállítást, amely azt sugallja, hogy Jézus apostolai homoszexuális közösséget alkottak. A kiállításon egy szárnyas oltár szerepel benne egy kereszttel, amelyre Mária és a gyermek Jézus van felfestve, mellette kettő, illetve a folyosókon további tíz színes, csipkével borított táblakép, amelyen a következő felirat áll: „Nobody knows, that i am gay”, azaz Senki sem tudja, hogy meleg vagyok.
Az Atv megkérdezte az ügyben Alföldi Róbert rendező-színházigazgatót.
„A darab és a kiállítás a kirekesztés, a megbélyegzés ellen szól, ugyanakkor a keresztények, hívők mélyen sértve érezhetik magukat a blaszfém installáció láttán. Számoltak ezzel? Nem gondolják, hogy ez súlyos ellentmondás?
A kiállítás éppen a keresztényi szeretet és elfogadás miatt használ olyan szimbólumokat, amik mindenki számára érthetőek. És az sem véletlen, hogy egy 16. századi, népi kereszt látható a kiállításon, ami határozottan tágabb és általánosabb emberi értékekre és a szeretetre hívja fel a figyelmet. A Kereszt, mint szimbólum, éppen a mindenkinek járó szeretet és elfogadás jelképe. Mint ahogy a keresztényi magatartás alapelve a Biblia tanítása szerint a szeretet.
Pontosan erre szeretne rávilágítani a kiállítás. Szó sincs arról, hogy bárkinek a hitét vagy a meggyőződését sérteni szeretnénk. Csak azt kellene látni, ami van, nem pedig prekoncepciók alapján ítélkezni egy-egy korrektnek nem mondható tudósításból kiindulva. Semmi gyalázkodó, erkölcstelen, vagy pornográf része nincs a kiállításnak. Határozottan cáfolom, hogy blaszfém lenne.
A Nemzeti Színházat az Ön irányítása alatt rengeteg kritika érte sokak szerint botrányosnak nevezhető darabok kapcsán (János vitéz, Jég, Disznótor, stb). Mi az oka annak, hogy a meztelenkedést, a trágárságot, a közönségességet ilyen gyakran próbálják a művészet eszközeként használni? Nem lehet, hogy van alapja azoknak a kritikáknak, amelyek szerint ez nem feltétlenül a nemzet színházába való?
(...) Nagy kérdés, hogy mi való a Nemzeti Színházba? Éppen a Nemzeti Színháznak kötelessége valós emberi, társadalmi és magyar kérdésekkel, problémákkal és fájdalmakkal foglalkozni. A sikeres vezérigazgatói pályázatban a Nemzeti Színház ezt az utat jelölte meg, illetve felhívnám a figyelmét, hogy a pályázati kiírás külön kiemelte a kortárs színházkultúra jelenlétének fontosságát. Az természetesen gondolkodásmód kérdése, hogy mi lehet a dolga a Nemzeti Színháznak a 21. században.”
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A Nemzeti Színház igazgatója szerint Cserhalmi „léleknyomorító igazodási kényszerek” mentén éli életét.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
