Remeg a föld: mi lesz a magyarokkal?

Kísértet járja be Közép-Európát, a változás kísértete: tömegek az utcákon szerte a nagyvárosokban, van, ahol homályos, és van, ahol konkrét követelésekkel. Ha vigyázó szemünket Romániára, Szlovákiára és különösen Szerbiára vetjük, láthatjuk, mindenhol forrnak az indulatok. Aminek az ott élő 1,6-1,7 millió magyar számára is van tétje; kérdés, a gyakran kényszerpályán mozgó helyi magyar pártokra ráég-e, hogy sokszor kormányalkotó tényezőként együttműködnek az egyre népszerűtlenebb fősodratú erőkkel, politikusokkal.

Romániában két hónapja lényegében alkotmányos puccsal sikerült elejét venni annak, hogy a klerikofasiszta Călin Georgescu legyen az államelnök. Ezzel azonban megrendült a bizalom a főáramú szociáldemokrata és nemzeti liberális pártokban, amelyek újfent kormányt alakítottak, ismét a Romániai Magyar Demokrata Szövetség részvételével. Az RMDSZ az egymilliós magyar kisebbség egyetlen potens képviselete, s a többség szemében a józan ész és a stabilitás jelszavával tud legitim lenni. Most viszont az egyre zsugorodó rendszerpártok táborában találta magát, ahol ráadásul Tánczos Barna miniszterségével az övé volt a „szerencsés” szerep, hogy a megszorításokat kommunikálja.

Kérdésünkre Kelemen Hunor pártelnök úgy vélekedik, a társadalmi elégedetlenség és a magyarellenesség között most nincs közvetlen kapcsolat, hanem „az elnökválasztás érvénytelenítéséből, illetve a korábbi kormányzást illető kritikából és dühből fakad”. Ez persze nem jelenti azt, hogy a rendszerellenes demonstrálók között ne lennének sokan magyarellenesek is, de az RMDSZ, amely a józan észt hozta vissza a kormányzati munkába, eddig nem került a bírálatok középpontjába. „A mi minisztereink munkáján nem lehet fogást találni, szakmailag feddhetetlenek. Ezért is kulcs­fontosságú, hogy továbbra is nyíltan, tisztességesen, tisztán, őszintén kommunikáljunk: mondjuk el a polgároknak, milyen döntéseket hozunk és miért. Ha a megszorítások elkerülhetetlenek, akkor magunkon, az állami kiadásokon kell kezdeni” – sorolja a pártelnök. Úgy véli, az emberek többsége megérti és elfogadja ezt a hozzáállást.

Vannak persze aggasztó jelek, például Kolozsváron egy mentőorvos rászólt egy beteg hozzátartozójára, hogy ne beszéljen magyarul az ellátásra szoruló családtagjával. „Ez is súlyos problémát jelez, mutatja, hogy a társadalomban igenis jelen van a magyarellenesség” – jegyzi meg a pártelnök. Éberségre most is szükség van, hiszen, mint mondja, 

Szlovákiában más miatt remeg a föld: tízezrével vonultak utcára a nyugatkritikus vonalat vivő Robert Fico kormánya ellen, eredetileg a Békét Ukrajnának szervezet hívására. A Magyar Szövetség – amely 2023-ban sokadik nekirugaszkodásra sem jutott be a törvényhozásba – jó kapcsolatot ápol a magyar kormánnyal és pragmatikus viszonyt a szlovák miniszterelnökkel, az egy-másfél évtizeddel ezelőtti Fico-­kormányok magyarellenessége dacára. Úgy tűnik, Fico partner ebben, hiszen ő és pártja, az Irány – Szociáldemokrácia a gátja a hárompárti koalícióban részt vevő Szlovák Nemzeti Párttól érkező hungarofób indítványoknak. Akárhogy is, egy jól-rosszul, de működő, stabil rendszerről van szó, amelynek alapja a szlovák és a magyar kormány közötti jó viszony.

Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke van annyira okos politikus, hogy lássa, nem érdemes belefolyni a tüntetések kapcsán egy szlovák–szlovák konfliktusba. Már csak azért sem, mert a Fico-kormány sem örök életű, egy esetleges előre hozott választás után felálló, valószínűleg liberális kabinetnél sem venné ki jól magát, ha a magyar párt Ficóék mellé állt volna. Gubík igyekszik távol tartani a pártot a belpolitikai zűrzavartól, pláne, hogy a hangulatról sokat elárul az elhíresült transzparens, amelyen magyar disznónak bélyegezték Robert Ficót. A Magyar Szövetség elnöke lapunk érdeklődésére kifejti: szerinte nem lesznek hosszú életűek a tüntetések, egy idő után elhal az érdeklődés.

Szerbiában talán a legforróbb a helyzet, ugyanis a népharag utolérte Aleksandar Vučić elnököt és a kormányt. Népharag alatt a legszélesebb néptömegek dühét kell érteni, köztük sokakét a kétszázezresre zsugorodott magyarságból. A Vajdasági Magyar Szövetség és a magyar kormány jó viszonyt ápol a szerb vezetéssel, és a magyar miniszterelnöknek is jó személyes kapcsolata van Aleksandar Vučićtyal. Mindezeknek köszönhetően a magyarság védelmet élvez a korábban tettlegességben is megnyilvánuló szélsőséges nacionalizmussal szemben, és bizonyos szimbolikus gesztusokat is kap, például hézagosan, de betartják a Vajdaság tartományi statútumában is szereplő többnyelvűségi előírásokat.

Az országszerte zajló tüntetések közvetlen kiváltó oka az újvidéki vasútállomáson történt tragikus, tizenöt ember életét követelő baleset, közvetett oka pedig az általános elégedetlenség. A tüntetők az egész politikai elit eltakarítását tűzték ki célul – hiába mondatta le a köztársasági elnök magát a kormányfőt is, már az is kevés. Logikus döntés lehetne a tüntetők melletti kiállás, bölcs azonban semmiképp, hiszen egy előre hozott választás a gyenge és hiteltelen ellenzék miatt könnyen hozhat újabb győzelmet Vučić Szerb Haladó Pártjának. Pásztor Bálint VMSZ-elnök kiállt az államfő mellett, és azt hangoztatja, felelőtlen az ellenzék, ha az utcáról akarja megdönteni a kormányt, ráadásul a hatalom teljesítette a tüntetők követeléseit, ennek ellenére ők továbbra is blokáddal tiltakoznak. Pásztor új fejlemények híján lapunk megkeresésére azt mondja, a korábbi nyilatkozataihoz nincs hozzáfűznivalója. 

Nyitókép: Román nacionalisták tüntetése dákokkal és tábornokokkal Călin Georgescu mellett
Fotó: AFP/Daniel MIHAILESCU