Megünnepelték 1956-ot Brüsszelben, kiderült, hogy ideológiai nyomás fenyegeti a szabadságot Európában

Nyitókép: Fortepan 

Az MCC Brüsszel is megemlékezet az 1956-os magyar forradalom örökségéről. Az eseményen kiemelkedő személyiségek mondtak nagy hatású beszédeket, amelyek mindegyike a forradalom aktualitásáról és a mai Európa előtt álló kihívásokról szólt. 

Agnieszka Kollek, a brüsszeli MCC kulturális kapcsolatokért felelős vezetőjének nyitóbeszédében emlékeztetett arra, hogy a gyakran magától értetődőnek tekintett szabadság soha nem garantált. Figyelmeztette a hallgatóságot, hogy 

Dr. Kovács Tamás Iván magyar nagykövet köszöntőjében kiemelte a harcok idején kialakult szolidaritási kötelékek jelentőségét. Kiemelte Belgium 1956-os nagylelkűségét, amikor 6000 magyar menekültet fogadott be, amit Magyarország nem felejtett el. A nagykövet beszédében összekapcsolta 1956 történelmi küzdelmeit a jelenkori európai kérdésekkel. Hangsúlyozta, hogy a szabadság nem csak nemzeti ügy, hanem közös európai érték, amely túlmutat a határokon. A budapesti, berlini, poznańi, prágai és egyéb felkelések arra emlékeztetnek bennünket, hogy az emberek Közép- és Kelet-Európában hatalmas bátorsággal harcoltak az elnyomás ellen.

Megjegyezte azonban, hogy

Figyelmeztetett, hogy a szabadságot aktívan meg kell védeni, mert a szabadságért folytatott harc folyamatos.

Frank Füredi professzor, az MCC Brüsszel ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a magyar forradalom egy olyan pillanat volt, amikor egy egész nemzet, egységes céllal, együtt állt ki a szabadságért folytatott harcban. Ennek az eseménynek a tanulságai időtállóak, és emlékezni kell rájuk, és ápolni kell őket a kollektív emlékezetben, hogy megóvjuk őket a felejtéstől.

Füredi elmesélte saját tapasztalatait, amikor 1956 után emigráns gyermekként 1979-ben visszatért Magyarországra, és azt kellett tapasztalnia, hogy az emberek félnek beszélni a forradalomról. 1956 emlékét elfojtották, és akik beszélni mertek róla, megtorlást kockáztattak. Személyes története aláhúzta annak fontosságát, hogy ne csak a forradalom győzelmére emlékezzünk, hanem a szovjet uralom alatti elnyomás árára is. A mai Európára reflektálva Füredi arra figyelmeztetett, hogy

Úgy fogalmazott: „Egy olyan nép emlékét idézzük, amely minden nehézség ellenére kiállt az igazságért, és követelte a sorsának alakításához való jogot”.

***