Palesztinát éltetve vonultak a bosnyákok Budapesten – a szakértő szerint Magyarországnak résen kell lennie

Nyitókép: ELVIS BARUKCIC / AFP

A keddi nemzetek ligája mérkőzés előtt a bosnyák szurkolók Palesztinát éltették, miközben antiszemita jelszavakat skandálnak. Éppen a város azon részén, ahol egykor a gettó húzódott, ami külön problémássá teszi a történteket. Tárik Meszárt, az Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet vezető kutatóját és Párducz Árpádot, a Migrációkutató Intézet kutatóját kérdeztük arról, hogyan hat a Balkán muszlim közösségeire a közel-keleti konfliktus, valamint, hogy

A Balkánon élő muszlimok hogyan viszonyulnak a közel-keleti konfliktus hoz, van-e valamilyen konkrét kapcsolat a palesztinokkal, vagy csak vallási okok miatt támogatják a palesztin ügyet? 

PÁ: Az orosz-ukrán háború mellett napjainkban Palesztina és Izrael helyzete a legmegosztóbb kérdés a nyugat-balkáni államok számára. Külpolitikájuk alakítása során figyelembe kell venniük az országuk belpolitikai helyzetét, az Európai Unióval, az USA-val, Izraellel, valamint az arab világgal fenntartott kapcsolatiakat.

A két ország kapcsolata régre vezethető vissza. Az 1948-as palesztinai háborúban 250 bosnyák önkéntes harcolt a palesztin oldalon. A két ország már 1992-be elismerte egymás függetlenségét, Palesztina azóta nagykövetséget is működtet Bosznia-Hercegovinában. A bosnyákok és palesztinok közötti kapcsolatot a közös szunnita iszlám hit is erősíti. Emellett vezető bosnyák politikusok, mint Bakir Izetbegović a legnagyobb bosnyák párt a Demokratikus Akció Pártjának (SDA) elnöke gyakran vonnak párhuzamot a palesztin és a bosnyák népet érő kihívások között. Ezért gyakoriak a Palesztina melletti szimpátiatüntetéseken a „Tegnap Srebrenica, ma Gáza” feliratú transzparensek.

A szerb politikusok bosnyák társaikhoz hasonlóan a szerb és az izraeli népet ért hasonló támadások miatt állt ki Izrael mellett. Milorad Dodik a Szerb Köztársaság (Republika Srpska) miniszterelnöke egy 2022-es Jerusalem Postnak adott interjúban

A boszniai horvát politikusok elsősorban az Izraellel fenntartott jó kapcsolatokban érdekeltek, ez határozza meg a konfliktushoz való hozzáállásukat.

Albánia és Palesztina kapcsolata a kommunista időkre vezethető vissza. A kommunista albán vezetés több hasonlóságot látott saját, illetve a palesztinok közel-keleti helyzete között. 1970-ben Enver Hoxha pártfőtitkár az ország felsővezetésével egyetemben személyesen fogadta az országba látogató palesztin Fatah delegációt. Bár az 1972-es müncheni olimpiai terrortámadást követően az albán vezetés megszakította a kapcsolatot a palesztin csoportokkal, ám 1988-ban elismerte az ország függetlenségét.

Edi Rama jelenlegi albán miniszterelnök többször kifejtette Albánia a kétállami megoldást támogatja az izraeli-palesztin kérdés rendezéséhez.

Koszovó kapcsán fontos kiemelni, a palesztin vezetés nem ismeri el az országot önálló államként, így kevés kapcsolatról beszélhetünk az ország és palesztin szereplők között. Rabi al-Hantauli Montenegróba akkreditált diplomata korábban kifejtette, voltak ugyan tapogatózó tárgyalások a két fél között, azonban ezeket az USA közbelépése meghiúsította. Emellett a diplomata elítélte, hogy Koszovó Jeruzsálembe költöztette izraeli nagykövetségét.

Korábban is érkeztek olyan hírek, hogy Balkánon, de akár Boszniában is jelen lehetnek szélsőséges csoportok. Ezek mennyire jelenthetnek veszélyt Magyarországra, hiszen földrajzilag viszonylag közel vannak a magyar határhoz?

 T.M.: A Hamász tavaly októberi támadását követően Boszniában megerősítették a biztonsági intézkedéseket, és Nenad Nešić biztonsági miniszter növekvő aggodalmát fejezte ki a gázai konfliktusból eredő lehetséges következmények miatt.

Bosznia térsége, különösen a 1990-es évek véres háborúi után, a radikalizáció és a szélsőséges ideológiák szempontjából érzékeny terület maradt. Az elmúlt években különféle jelentések szerint egyes szélsőséges szervezetek, köztük radikális iszlamista csoportok jelentek meg a régióban. Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia és Koszovó olyan országok, ahol a radikalizáció jelen van bizonyos közösségeken belül, főként az ottani gazdasági instabilitás, a társadalmi feszültségek és a Közel-Keletről visszatérő külföldi harcosok miatt.

A magyar hatóságok és hírszerzési szervek szoros együttműködésben állnak a regionális és nemzetközi partnerekkel, hogy időben észleljék a szélsőséges tevékenységeket és azok terjedését.

Az izraeli események nagy valószínűséggel hozzájárulnak mind Nyugat-Európában, mind pedig a Nyugat-Balkánon a radikális eszmék terjedéséhez, ám ennek pontos mértékét jelenleg nem lehet megítélni.

A migráció milyen hatással van a Balkánon élő muszlimokra? Látható, hogy a migrációs hullámok megnövelik a terrorveszélyt Nyugat-Európában, de mi a helyzet a Balkánon?

T.M.: Ami a migrációnak a Balkánon élő muszlim közösségekre gyakorolt hatásait illeti, azok számos társadalmi, politikai és biztonsági tényezőt foglalnak magukban. A Balkánon élő muszlimok – például Bosznia-Hercegovinában, Albániában, Koszovóban és Észak-Macedóniában – történelmileg és kulturálisan mélyen gyökerező helyi közösségek, amelyek nem feltétlenül kapcsolódnak szorosan a Közel-Keletről érkező migránsokhoz. Nyugat-Európával ellentétben – ahol a migráció egyes esetekben hozzájárult a radikalizáció és a terrorveszély növekedéséhez – a Balkánon másfajta dinamikák figyelhetők meg.

Ezek a radikális eszmék tehát már korábban gyökeret vertek az országban, és nem közvetlenül kapcsolódnak a jelenlegi migrációs hullámokhoz. A migránsok nem aktív terjesztői a szélsőséges ideológiáknak, amelyek inkább a helyi radikális csoportok révén maradtak meg. Szerb és horvát nacionalisták gyakran próbálják tévesen összekapcsolni Bosznia-Hercegovina muszlim lakosságát a terrorizmussal, akiknek célja az ország destabilizálása.

Bár vannak szalafita csoportok, a boszniai muszlimok túlnyomó többsége mérsékelt, és az iszlám radikális ideológiái csak egy kis szegmenst érintenek. Jelenleg a Magyarországot érintő, a migrációhoz kapcsolódó biztonsági kockázatok elsősorban a szervezett bűnözéshez kapcsolódnak.

A legtöbb konfliktus a Balkánon valamilyen nemzetiségi, vallási ellentétből fakad, fellángolhatnak-e ezek a több évtizedes konfliktusok a közel-keleti válság hatására? 

P.Á.: Bár a Nyugat-Balkán esetében számos megoldatlan konfliktusról beszélhetünk, azonban ezek okai és katalizátorai a régión belül keresendők. A közel-keleti válságot a régió államai és politikai szereplői elsősorban saját céljaik megvalósítására kísérlik meg felhasználni. Emellett a nemzetközi jelenlét is komoly visszatartó erőt képez a fegyveres konfliktusok ellen.

A közel-keleti válság a régióban elsősorban a Nyugat-Balkánra irányuló nagyobb közel-keleti figyelemben érhető tetten. Mind Izrael, mind pedig az arab államok diplomáciai missziói aktívabbak a régióban. Izrael elsősorban külpolitikai támogatottságát szeretné növelni, míg az arab államok saját narratívájukat kívánják megjeleníteni a régióban.

***