New York Times: Ursula von der Leyen új „találmánya” nem sokat ér

Nyitókép: Andrius Kubilius (Photo by JOHN THYS / POOL / AFP)

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az orosz-ukrán háborúra adott válaszként létrehozott egy új tárcát, amely a védelmi politikáért felel. A portfóliót Litvánia korábbi miniszterelnöke, Andrius Kubiliust kapja meg, ő lesz az Európai Unió védelmi és űrkutatási biztosa.  

A New York Times elemzése szerint

Mint írják: Európa hadseregei kicsik, és néha rosszul felszereltek. A lap szerint előrelépés, hogy az európai országok lassan növelni kezdik a katonai kiadásaikat, és elkezdték előtérbe helyezni a tüzérségi lövedékek, lőszerek és légvédelmi eszközök gyártását. De, mint írják: Európa továbbra is nagy mértékben függ az Egyesült Államoktól.

A NYT elemzése rámutat: a kritikusok szerint rosszul van meghatározva az új tárca feladata, és már a munka megkezdése előtt alul van finanszírozva. A lap megjegyzi: 

Európának nincs hadserege. A védelem jogilag a 27 tagállam hatáskörébe tartozik, amelyek közül 23 a NATO-szövetségnek is tagja. A NYT szerint Kubilius valójában az európai fegyveriparért, nem pedig magáért a védelemért felelős biztos lesz.

Csak egy újabb bürokrata? 

Az új biztos feladata lesz, hogy megpróbálja a különböző európai nemzetek fegyveriparát a szabványosított termelés és a koordináció felé terelni.

Thierry Breton, aki a belső piacokért és biztonságért felelős biztosként az iparért volt felelős, még váratlan lemondása előtt úgy becsülte, hogy

Az Európai Unió egyelőre ennek a közelében sincs. A 2025 és 2027 közötti időszakban mindössze 1,5 milliárd eurót tud költeni a biztonságra a költségvetésében szereplő stratégia alapján, ami jóval kevesebb, mint amennyire szükség lenne – mondta Christian Mölling védelmi szakértő, a Bertelsmann Alapítvány európai igazgatója.

Egy magas rangú európai diplomata szintén szkeptikusan nyilatkozott az amerikai lapnak, mondván, a bizottságnak nincs plusz pénze a feladatra, így Kubilius nem sok mindent tud majd csinálni.

A támogatók

A védelmi biztos „katalizátor lehet a további reformok és a jobb koordináció számára, de a jó szándék ezen a területen gyakran nem hozta meg a kívánt eredményeket” – nyilatkozta Ester Sabatino a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetétől a New York Times-nak. 

Vannak, akik jó ötletnek tartják az új pozíciót. Mario Draghi, a korábbi olasz miniszterelnök és az Európai Központi Bank elnöke ezek közé tartozik. 

Európa a fegyverrendszereinek több mint 60 százalékát az Egyesült Államoktól, valamint további 15 százalékát más, nem uniós országoktól vásárolja. Így az európai fegyverek versenyképesebbé tétele jót tenne az európai vállalatoknak és az adófizetőknek – érvelt Draghi.