A kulcsfontosságú tagok távozása után Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök feloszlatta a hat tagú háborús szervet.
Nyitókép: JACK GUEZ/ AFP
A BBC beszámolója szerint a meglévő biztonsági kabinet és a nagyobb, teljes kormány hoz majd döntéseket a Hamásszal folytatott háborúról Gázában. Mindez a nyolc nappal Benny Gantz lemondását követően, aki a háború stratégiájának hiánya miatt hozta meg döntését.
A háborús kabinet feloszlatásával Netanjahu a koalíciós partnerei és nemzetközi szövetségesei előtti kellemetlen helyzetet kívánja elkerülni.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője szerint ugyanakkor a döntés nem befolyásolja a katonai parancsnokokat.
A lemondott Gantz és Gadi Eisenkot néhány nappal a háború kezdete után csatlakoztak a Netanjahu jobboldali nemzeti egységkormányhoz. A két volt IDF vezérkari főnök június 9-én jelentette be lemondását, Gantz azt állította, hogy a miniszterelnök „megakadályozza, hogy valódi győzelem felé haladjunk”. Közvetlenül ezután Itamar Ben-Gvir szélsőjobboldali nemzetbiztonsági miniszter írt Netanjahunak, hogy követelje felvételét a háborús kabinetbe.
Vasárnap este Netanjahu tájékoztatta a minisztereket, hogy úgy döntött, feloszlatja a döntéshozó testületet, ahelyett hogy új tagokat venne fel.
A miniszterelnök azt mondta: „A háborús kabinet a koalíciós megállapodás része volt... Benny Gantz kérésére. Mivel Gantz kilépett a kormányból, nincs szükség erre az extra kormányzati ágra.”
Az IDF fő szóvivője, Daniel Hagari ellentengernagy hétfőn kijelentette, ezek a lépések nem befolyásolják a hadsereg működését. „A kabinet tagjai változnak, és a módszer is változik. Ez egy demokrácia” – mondta újságíróknak.
Emlékezetes: az izraeli hadsereg azután indított támadást Gázában a Hamasz elpusztítására, miután október 7-én egy példátlan támadás érte Dél-Izraelt, amely során körülbelül 1,200 ember halt meg és másik 251-et ejtettek túszul. Azóta több mint 37 ezer ember halt meg Gázában, a terület Hamasz vezette egészségügyi minisztériuma szerint.
A cikk utal rá, hogy az izraeli kormányban további feszültségek jelei mutatkoztak az elmúlt napokban, Netanjahu és szélsőjobboldali miniszterei kritizálták az IDF döntését, miszerint bevezetik a nappali „taktikai szüneteket a katonai tevékenységben” a dél-gázai Rafah városa közelében, hogy több humanitárius segély szállítását tegyék lehetővé. Az IDF elmondta, hogy végrehajtja a politikai vezetők parancsait, hogy biztosítsák a humanitárius segélyek eljutását a körbezárt területekre. Azt is kijelentették, hogy a szünetek nem jelentik azt, hogy a harcok délen leállnak.
Az ENSZ palesztin menekülteket segítő ügynöksége (UNRWA), amely a legnagyobb humanitárius szervezet Gázában, arról számolt be, hogy a harcok Rafahban és a déli területeken hétfőn is folytatódtak, és hogy igazából semmi sem változott. Az IDF közben közölte, hogy csapatai folytatják a hírszerzésen alapuló, célzott műveleteket Rafah körzetében. Hozzátették, fegyvereket találtak, robbanószerkezetekkel felszerelt épületeket támadtak és több terroristát is likvidáltak a Tal al-Sultan körzetben.
Az UNRWA becslései szerint 65,000 ember tartózkodik még mindig Rafahban – kevesebb mint 5 százaléka annak az 1,4 millió embernek, akik menedéket kerestek ott, mielőtt az IDF megkezdte műveletét a Hamasz harcosai felszámolására és a palesztin fegyveres csoport által használt infrastruktúra megsemmisítésére.
A teljes gázai tűzszünet hiányában az izraeli hadsereg új figyelmeztetést adott ki, hogy megnőtt az esélye egy nyílt összecsapásnak a libanoni Hezbollah-al.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az amerikai elnök ezt közvetlenül azután közölte, hogy Irán elnöke bocsánatot kért a szomszédos államok megtámadásáért, de azt mondta, Teherán nem hajlandó megadni magát.
„Készülhetnek az Ománban várakozók is: hétfőn megyünk értük!” – közölte a miniszter.
A konfliktus egyre súlyosabb: iráni beszámolók szerint már több mint ezer halálos áldozata van a támadásoknak.
Az Egyesült Államok és Izrael háborút indított Irán ellen, amely során célba vették az ország katonai képességeit, és a támadás első hullámában megölték a rendszer vezetőit – beleértve Ali Hámenei ajatollahot is.
Gyorsan fogynak a légvédelmi rakéták az Irán elleni háborúban.
Az izraeli hadsereg világosan közölte a terveit.
Rimánkodásuk talán meghallgatásra talál.
A Tisza elnöke szerint már el is kezdődött az ügy politikai célú felhasználása.
