Feltárták az Erdélyi Fejedelemség követségét Isztambulban
Ma tartják a magyar–török kulturális évad zárógáláját Ankarában, ahol Orbán Viktor és Sulyok Tamás közösen képviseli Magyarországot.
„A bővítés most újra beindult, de ha ebből Törökországot kihagyják, az stratégiai hiba lesz” – mondja Mehmet Kemal Bozay. A török külügyminiszter-helyettessel az NKE-n tartott előadása után beszélgettünk a világrendváltásról, Törökország EU-aspirációiról, valamint arról, miért kiemelt kapcsolat számukra a magyar. Interjúnk.
Fotó: Ficsor Márton
A magyar kormány azt hangoztatja, hogy Magyarország híd akar lenni a Nyugat és a Kelet között – ez a szerep nagyon hasonlít ahhoz, amit Törökország is betölt. Ön is lát hasonlóságot a két ország helykeresése között a kialakuló multipoláris világrendben?
A geopolitikai és gazdasági események arra késztetik mindkét államot, hogy aktív szerepet vállaljanak a regionális és a globális ügyekben. Mind Magyarország, mind Törökország központi elhelyezkedésű a saját régiójában, és minden ott zajló fejleményt azonnal megérez. Az égető ügyekben, mint például az ukrajnai háború kérdése vagy az energiabiztonság, mindkét állam szilárd álláspontot alakított ki, és bilaterális, illetve multilaterális kapcsolatban vagyunk egymással.
Igen, egy multilaterális világrend kialakulásában élünk, és a nemzetközi rend átalakításában csak a rugalmas, proaktív államok képesek kulcsszerepet betölteni.
Törökország ilyen állam, abban érdekelt, hogy egy hatékony, igazságos és befogadó új világrend jöjjön létre.
Ennek érdekében egy aktív és elvszerű politikát folytatunk, nem veszítjük szem elől a regionális realitásokat, és nem hanyagoljuk el a szövetségi rendszereinkben vállalt kötelezettségeinket sem.
Magyarország nélkülözhetetlen partnerünk. Értem, amiről a magyar kormány beszél: a konnektivitás, a kulcsállammá válás koncepciója világos, és azt kell mondanom, hogy mi, törökök nagyon hasonlóan értelmezzük a minket körülvevő világot, és benne a saját szerepünket. Ez a nézetbeli hasonlóság lendületet ad a kétoldalú kapcsolatainknak, és jó alap arra, hogy Magyarország és Törökország együttműködjön a nemzetközi fórumokon, az ENSZ-ben, a NATO-ban, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (OSCE) vagy éppen az EU-ban.
Idén ünnepeljük a magyar-török diplomáciai kapcsolatfelvétel centenáriumát. Látványos a két állam közeledése. Igazából miért fontos önök számára Magyarország?
Magyarország baráti ország, és közeli szövetségese Törökországnak. Amikor decemberben Erdoğan elnök Magyarországon járt, és a Magyar-Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács ülésén a magyar kormányfővel úgy döntöttek, hogy kiemelt stratégiai partnerség szintjére emelik a kapcsolatokat,
a cél az volt, hogy minden területen megerősítsék a példamutató bilaterális viszonyrendszert.
Nemcsak a török elnök, de Orbán Viktor is hivatalos látogatáson járt Törökországban, legutóbb az Antalyai Diplomáciai Fórum vendégeként, és a két kormányzat között rendszeres egyeztetések vannak nemcsak a két országot, de a regionális és nemzetközi ügyeket illetően is. Nagyon jó az együttműködés multilaterális szinten is Törökország és Magyarország között, ami lehetővé teszi, hogy egyeztessük álláspontjainkat, és összehangoljuk erőinket a közös célok elérésében. Üdvözöltük Magyarország egyre aktívabb részvételét a Türk Államok Szervezetében (OTS), és 2024 török-magyar kulturális év, rengeteg kulturális rendezvény zajlik most mindkét országban ennek jegyében. 2025 pedig szintén kiemelt év lesz: török-magyar tudományos és innovációs évadot rendezünk, ez nagy befektetés lesz a kapcsolatunk jövőjébe.
Kiemelt stratégiai partnerség van a két ország között, ahogy említette, és hasonló lett Magyarország és Kína között is, ezen felül a magyar kormányzat jó viszonyt ápol Oroszországgal is – ezen kapcsolatok miatt sok nyugati bírálat éri az Orbán-kormányt. Hogyan értékeli a nyugati szövetségi rendszerbe tartozó Magyarország „alternatív” külpolitikáját?
Mind Törökország, mind Magyarország nagyon éber és realista megközelítést alkalmaz a világpolitikai fejleményekre való reagálásában. A világ egy mélyreható és folyamatos átalakuláson megy keresztül a szemeink előtt, változékony és kiszámíthatatlan világpolitikai folyamatok zajlanak. Ezekre csak egy realista külpolitika képes hatékonyan reagálni. A kihívások természete, a biztonságpolitikai környezet radikális megváltozása miatt
óriási szükség van a nagy formátumú, dinamikus és többdimenziós külpolitikára.
Mind a török, mind a magyar diplomáciának erősnek kell lennie, hogy a nemzeti érdekeit képes legyen mind a terepen, mind a tárgyalóasztalnál érvényesíteni.
Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációjánál világos együttműködés volt a török és a magyar kormány között. Milyen más területeken van ilyen kooperáció a kormányzatok között?
Ahogy említettem, a kiemelt stratégiai partnerség jegyében minden területen erősíteni kívánjuk a bilaterális viszonyt. Most is részben azért vagyok itt, Budapesten, hogy konzultációkat folytassak a magyar partnerrel a török-EU viszony kérdéseiben, hiszen július elsejétől Magyarország veszi át az EU soros elnöki tisztségét.
Szeretnénk kiterjeszteni az együttműködést a kereskedelem, a befektetések, a védelmi szektor vagy éppen a külpolitika területén.
Tavaly decemberben az Erdoğan-vizit során tizenhét együttműködési megállapodást írtunk alá magyar partnerünkkel, ezek között katonai, atomenergetikai, beruházási és gázszállítási egyezmények is voltak. Tavaly 4 milliárd dolláros volt a külkereskedelmi forgalmunk, a célunk az, hogy ezt 6 milliárdosra növeljük, és a kölcsönös befektetések szintje is jelentősen emelkedjen. Megerősítettük az energetikai együttműködésünket, és nagy cél az is, hogy a védelmi ipari kooperációt is tovább bővítsük.
Uniós ügyekben is tárgyal tehát. A török EU-tagság egy nagyon nehéz ügy. Lesz valaha Törökország EU-tagállam?
Hazánk számára az EU-tagság egy stratégiai cél. Bár az elmúlt években a török-EU bilaterális kapcsolatok stagnálnak, mi nem veszítettük el a perspektívát, továbbra is tagállam szeretnénk lenni. A regionális és globális kihívások szintén azt mutatják, hogy Törökország helye az EU-ban lenne.
Sajnos az EU nem alakított ki eredeti és előremutató Törökország-politikát, és azt látjuk, hogy az EU nem mutat politikai érdeklődést a török csatlakozás iránt. Márpedig ha az EU geopolitikai tényező kíván lenni, akkor meg kell találnia a módját annak, hogy a Törökország felé vállalt kötelezettségeit miként teljesíti.
Ha az EU globális szereplő akar lenni, szupracivilizációs erővé kell válnia.
A csatlakozási tárgyalásaink elakadása során azt tapasztaltuk, hogy ez a folyamat nem érdem szerint megy, hanem nagyban belejátszik az identitáspolitika is, ami erősíti a törökökkel szembeni előítéleteket. Ha a csatlakozási folyamat objektív kritériumok szerint zajlik, akkor abba nem szabadna beleszűrődnie egyes tagállamok politikai érdekeinek. A bővítés most újra beindult, de ha ebből Törökországot kihagyják, az stratégiai hiba lesz. Az EU-nak tiszteletben kell tartania a jog pacta sunt servanda elvét (a római jogi eredetű kifejezés körülbelüli magyar jelentése: „a megállapodásokat teljesíteni kell” – a szerk.), és folytatnia kellene a tárgyalásokat a török kormánnyal.
Az uniós csatlakozás feltételei az úgynevezett koppenhágai kritériumok – jogállamiság, demokratikus intézményrendszer, emberi jogok érvényesülése, a piacgazdaság működése és az uniós joganyag beépítése a nemzeti jogba. Mit nem teljesített eddig Törökország az EU szerint?
Az akadályoztatások ellenére Törökország tagsági ambíciója nem változott. A török kormány több reformot hozott, hogy kiszélesítse a demokráciát, az emberi jogok és a jogállamiság érvényesülését - az állampolgári és politikai jogok kiszélesítése egy folyamat, de úton vagyunk. Elfogadtuk az új igazságszolgáltatási rendszer keretszabályozását, az emberi jogok akciótervet, és egy új nemzeti akciótervet tettünk le az asztalra a csatlakozási tárgyalások újraindítására.
Az EU-nak szavahihető partnernek kell lennie a tagjelölt államok iránt, de sajnos mi mégis azt látjuk, hogy
az EU nemcsak mellőzte a tárgyalások folytatását, de az utóbbi időben nem is említette tagjelölt államként Törökországot.
A közelmúltban Törökország végrehajtott egy „csendes forradalmat” (ahogy ezt a folyamatot az európai szakértők nevezik), és szeretné folytatni a reformintézkedéseket. De a kiszámíthatósághoz az is kell, hogy az EU jelöljön ki egy belátható, világos csatlakozási ütemtervet Törökország számára, ahogy teszi ezt jogszerűen más tagjelölt államokkal is.
Milyen előnyöket vár Törökország az EU-tagságtól, miért fontos ez az önök számára?
Törökország és az EU egy régóta fennálló, többdimenziós kapcsolatban áll egymással, ráadásul ennek a viszonynak intézményi alapjai is vannak. A hidegháborús évtizedekben és a közelmúltban is Törökország fontos szerepet játszott Európa fejlődésének, stabilitásának és biztonságának hátországaként, másrészt az EU nagy inspiráló erő volt a török állam számára a politikai és a gazdasági fejlődés útján.
A vámunió miatt nagyon erős a kereskedelmi és gazdasági köldökzsinór a két entitás között:
Törökország az EU ötödik, az EU pedig Törökország legnagyobb kereskedelmi partnere. 2023-ban a török export 40,8 százaléka irányult uniós államokba (104,3 milliárd dolláros értékben), míg az importjának 29,3 százaléka érkezett onnan (105,9 milliárd dolláros értékben). Azt gondoljuk, hogy a jövőbeli gazdasági integráció mindkét fél számára előnyös lenne. Emellett a külpolitikai együttműködésben is óriási lehetőségek vannak, együtt nagyobb hatást tudnánk elérni a biztonság, a stabilitás és a regionális fejlődés terén. Ezt azonban csak a török EU-tagság tudná garantálni.
Említette, hogy ebben szerepe lehet a magyar uniós elnökségnek. Mit várnak a török érdekek szempontjából a magyar félévtől?
Optimisták vagyunk a magyar elnökséggel kapcsolatban, és arra számítunk, hogy Magyarország egy konstruktív, pozitív és együttműködő álláspontot visz majd, amelyt esélyt ad a befagyott török-EU-kapcsolat újraélesztésére. Elsősorban
azt várjuk a magyar félévtől, hogy segít a török-EU viszony útjában álló politikai akadályok elhárításában,
így például a 2019. július 15-én az Európai Tanács által hozott büntetőintézkedések feloldásában. De ilyen lehet az is, hogy felgyorsítják az Európai Bizottság ajánlásának megvalósítását, amely a török-uniós viszony felélesztését szorgalmazza.
Törökország kész folytatni a strukturális párbeszéd mechanizmust az EU-val, és a kiemelt szakterületeken az együttműködéseket. A magyar elnökség idején várható tárgyalási meghívásoknak Törökország eleget fog tenni. És nagyon reméljük, hogy a vámunió kiterjesztésének folyamata minél hamarabb folytatódik - biztosak vagyunk abban, hogy az elnökséget vivő Magyarország ebben a kérdésben pozitív hatást tud majd gyakorolni. Ez egy hasznos precedens lenne a jövőbeli együttműködések számára, bizalomépítő lépés lenne, és új lendületet adhatna a török-uniós kapcsolatoknak.