A szakértő szerint a szállítási képesség okozhatja a legnagyobb problémát Ukrajnának.
Nyitókép: Anatolii STEPANOV / AFP
Ahogy korábban a Mandiner is megírta, az amerikai képviselőház hosszú viták után szombaton elfogadta az Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak szánt 95 milliárd dolláros segélycsomagról szóló törvényjavaslatot. Az ügyben korábban az amerikai védelmi miniszter leszögezte: „Az Egyesült Államok nem hagyja Ukrajnát elbukni. Ez a koalíció nem hagyja Ukrajnát elbukni. A szabad világ nem hagyja Ukrajnát elbukni”
Ezt is ajánljuk a témában
Az amerikai képviselőház szombaton elfogadott egy 95 milliárd dolláros törvénycsomagot, amely Ukrajnának szánt segélyeket és fegyvereket finanszíroz.
Somkuti Bálint, a Mathias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének kutató tanára az InfoRádióban arra emlékeztetett, hogy a kongresszus által megszavazott pénzügyi támogatásnak csak egy része, nagyjából a fele fordítható Ukrajna katonai képességeinek a fejlesztésére,
a többi az amerikai hadsereg eddig felhasznált fegyverkészleteinek a pótlására fordítható.
Somkuti szerint jelenleg a nyugati fegyvergyártásnak két kritikus keresztmetszete van, az egyik a tüzérségi lőszer, a másik pedig a légvédelmi rakéta. A szakértő rámutatott, hogy mindkettőre szükség lehet a közel-keleti helyzet éleződése miatt, ráadásul a tajvani konfliktus veszélye sem múlt el.
„A Patriot és egyéb légvédelmi rakétáknál is kiderült, hogy a gyártási tempó nem elégséges egy ilyen ipari alapú háborúban. A Patriot rakétákból 550 darabot gyártottak 2022-ben, és egy-két éve még beletelik, amíg 650-re felemelik ezt a gyártási tempót, ami figyelembe véve, hogy mennyi repülő eszközzel támadja Oroszország Ukrajnát, egyértelműen nem minősíthető elégségesnek, hiszen minden egyes légvédelmi célra legalább kettő elhárító rakétát kell indítani ahhoz, hogy a találat jó eséllyel bekövetkezzen” – mondta a katonai szakértő.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már arról beszélt, hogy ezzel a támogatással képesek lesznek stabilizálni a helyzetet a harctéren, sőt vissza tudják venni a kezdeményezést, de Somkuti Bálint szerint ez erősen optimista vélekedés, mert nem csak az eszközökön múlik a kezdeményezés visszaszerzése, és úgy látja, az élő erő toborzásában súlyos problémái vannak az ukrán félnek. Emellett az ukrán hadsereg kezd kifogyni a páncélozott harcjárművekből, az önjáró lövegekből, de lemaradásban van például az elektronikai hadviselésben, és az elmúlt időszakban nem volt szó arról, hogy Ukrajna ilyen eszközöket kapna.
Ezt is ajánljuk a témában
A Trumppal kapcsolatos feltételezésekre pedig csak annyit mondott: „szóbeszéd”.
A most megszavazott támogatást ahhoz is érdemes viszonyítani Somkuti Bálint szerint, hogy Ukrajnának 3-5 milliárd euróra van szüksége minden egyes hónapban ahhoz, hogy az állam is működjön és a háború is folytatódjon. Ezért a mostani amerikai és a várható európai támogatás ellenére sem látszik az, hogy az év végéig hogyan lehetne biztosítani a küzdelem folytatását.
Ezt is ajánljuk a témában
Az orosz dróncsapások helyi idő szerint hajnali egykor érték a várost.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
Az orosz külügyminisztériumi szóvivő nem kommentálhatta az oroszok drasztikus lépését.
Az orosz elnök egy televíziós beszédében jelentette be a döntését.
A lengyel külügyminiszter szerint újabb szakaszba lépett az orosz–ukrán háború.
Biden világháborút hagy maga után? A leköszönő amerikai adminisztráció engedélyezte a nagy hatótávolságú fegyverek bevetését oroszországi célpontok ellen.
Ennek ellenére több fejlesztési projekt leállítása mellett döntöttek.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
